Elvégre is, egy olyasvalakiről beszélünk, aki az egész életét a természet és a Föld bioszférájának tanulmányozásával töltötte, most pedig 94 évesen úgy érezte, hogy muszáj még egyszer felszólalnia a változás érdekében. Hatását nézve a film csúcspontja, dramaturgiájában pedig inkább érzelmi mélypontja az a szegmens, amikor Attenborough kissé kilépve narrátori szerepéből egy az egyben kimondja azt a tanúvallomást, ami valószínűleg évtizedek óta nyomta a lelkét. A világ nem olyan vad, mint volt. Nos, mi nem csak tönkretettük, hanem teljességgel megsemmisítettük azt - a "nem emberi" világ már nincs többé. Ez már a mi világunk, az emberiség által irányítva, az emberiség számára. Igyekszem a túlzásokat minden alkalommal mellőzni, így őszintén mondhatom, hogy az Egy élet a bolygónkonnak voltak olyan pillanatai, amikor muszáj volt megállítanom a filmet. Olvastam olyan véleményeket, miszerint Attenborough túlságosan egyszerűen, "szájbarágósan" fogalmazta meg üzenetét, ahogy maga a film is, főként véglegetekben beszélve.
Megemlíti – a teljesség igénye nélkül – a halászatot, a földművelést és persze a fosszilis energiák használatának visszaszorítását is, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy változást érjünk el. Ami miatt egy kis hiányérzetünk lehet, az az, hogy 94 éves mesélőnk nem említi, az egyszerű, hétköznapi ember mit tehet azért, hogy óvja a környezetet, és kicsit húzzuk a szánkat, hogy "a vállalatok meg úgysem fogadják meg ezeket a tanácsokat". Ennek ellenére a stáblista beköszönte előtt egy gyönyörű példával bemutatva látjuk, bizony, a természetnek nem kell sok idő, és, ha hagyjuk, valóban van még remény. Végeredményben pedig ez marad meg a nézőben, hiszen manapság már sokféle, apró tevékenységgel tehetünk a környezetért, például műanyagmentességgel, újrahasznosítással, zero waste-életmóddal. Az Egy élet a bolygónkon nem vészharang-kongatás, az egy ideje szól, de talán Sir Davidre jobban hallgatunk, mert már nem csupán ritka állat- vagy növényfajok vannak kihalóban, hanem szép lassan az emberiség is.
Ma még – utoljára – van esélyünk arra, hogy tökéletes otthont teremtsünk magunknak, és helyreállítsuk az épségét annak a csodálatos világnak, amelyet örököltünk. Csak akarnunk kell. Földünkön az élővilággal osztozunk, mely az elképzelhető legcsodálatosabb, évmilliárdok alatt kialakult létfenntartó rendszer. Bolygónk stabilitása azonban megingott, miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent – a kettő ugyanis szorosan összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitás t, amit oly kíméletlenül pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza kell vadítanunk a világot. A könyvhöz kapcsolódó film, Egy élet a bolygónkon címmel, a Netfilx en látható. Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk. (a szerk)
[…] Az élővilág fenn fog maradni. Mi, emberek nem feltétlenül. Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is Hasonló filmek címkék alapján
Attenborough szerencsére végül nem hagy bennünket dagonyázni az önsajnálatban, és a film utolsó részében megoldási javaslatokkal vértezi fel a nézőt. Nem csak a vészharangot kongatja, hanem eszközöket is szeretne a kezünkbe adni, amelyekkel megállíthatjuk az önpusztítást: felvázol egy olyan jövőképet, amelyben az általunk elkövetett legnagyobb hibákat még helyrehozhatjuk. A vészjósló eseményeknek – mint az óceánok kizsigerelése a nem kordában tartott halászattal, a sarkköri jég elolvadása a károsanyagkibocsátás miatt, az esőerdők biodiverzitásának megszüntetése, helyette olajpálmák monokultúrájává silányítása – mind gátat szabhatunk. Attenborough azt állítja, még van remény, tehetünk a világ megmentéséért, aminek kulcsa a Föld visszavadítása: alkalmazzunk megújuló energiaforrásokat, jelöljünk ki halászatmentes övezetetek, állítsuk helyre az esőerdők biodiverzitását, állítsuk a vadon növelésének szolgálatába az agrárinnovációs megoldásokat. Hogy mindezek a javaslatok mennyire reális alternatívák vagy inkább egy sokat megélt ember végtelen bizakodását tükrözik, aki egy már-már hurráoptimista utópiába ringatja magát, az rövid időn belül elválik.
Nem csapvizet iszok hanem palackosat, ezáltal is rengeteg műanyagot termelve, nem tudom más hogy van vele, de egyszerűen képtelen vagyok megszokni a csapvíz ízét, és még rengeteg olyan apró rossz szokásom van amin igenis tudnék változtatni, de egyszerűen a lustaság és a megszokás kényelme miatt mégsem figyelek oda ezekre a dolgokra a mindennapokban. Számomra ami még nagyon felháborító ezzel kapcsolatban, hogy még mindig vannak olyan emberek akik tagadják ezt az egészet és megvannak róla győződve, hogy csak kitaláció és felesleges hisztéria az egész. A sok más fontos dolog közül amit David mondott a másik legfontosabb az volt mikor példáként felhozta Hollandiát vagy Costa Ricat. Ugyanis ezeknek az országoknak is úgy sikerült megvalósítani azt amit, hogy abban a kormány is részt vett, mert ők is felismerték, hogy baj van és nagyon nem jó az irány. Amíg ez nem lesz így világszerte addig az átlegember csinálhat akármit, jelentős változás nem fog történni. A jövőkép amit a tudósok jósolnak valóban nem túl szép, sőt egyenesen horrorisztikus, és bár David még mindig nagyon optimista és szentül hisz a változásban én sajnos kevésbé.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Mit jelent a támogatási intenzitás? A csekély összegű (de minimis) támogatás ugyanazon költségek tekintetében nem kumulálható más állami támogatással, ha a kumuláció folytán túllépi az uniós által meghatározott támogatási intenzitást. Ez például azt jelenti, hogy, ha egy beruházáshoz kíván az adott vállalkozás de minimis támogatást igénybe venni (mondjuk beruházási adóalap-kedvezményt), amelyhez egyébként más állami támogatást is nyújtottak, akkor ezek együttes összege nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott támogatási intenzitást, azaz azt a százalékot, amely megmutatja, hogy egységnyi beruházáshoz maximum hány százalék támogatás vehető igénybe. Magyarország esetében az alábbi támogatási intenzitások érvényesek 2007-től az egyes régiókban: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl régiókban 50 százalék, Közép-Dunántúl 40 százalék, Nyugat-Dunántúl és Pest megyében 30 százalék, Budapesten 25 százalék, 2011-2013 között 10 százalék. Ha az adózó kisvállalkozás, akkor az előző mértékek 2007. január 1-jétől a 20 százalékponttal, ha középvállalkozás, akkor 10 százalékponttal növelhetők, kivéve, ha a kis- és középvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik vagy nagyberuházást valósít meg.
Formája lehet például közvetlen támogatás, kedvezményes kamatozású hitel, adóalap- vagy adókedvezmény. Amennyiben a támogatást nem pénzbeli támogatás formájában nyújtják, a bruttó támogatástartalmat kell támogatási összegként figyelembe venni. A mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó alapvető előírásokat a Bizottság 1535/2007/EK rendelete (rendelkezéseit 2008. január 1-jétől 2013. december 31-ig kell alkalmazni) határozza meg. A mezőgazdaságban de minimis támogatásnak minősül minden olyan (központi költségvetési vagy önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás vagy bevételkiesés, amelynek összege három egymást követő (pénzügyi) év alatt nem haladja meg a 7 500, - €-nak megfelelő forintösszeget, és amiről a támogatást nyújtó, vagy jogszabály kimondja, hogy agrár de minimis támogatásnak minősül. Új de minimis támogatás csak azt követően nyújtható, ha a támogatást nyújtó ellenőrizte, hogy az nem fogja az érintett hároméves időszak során kapott de minimis támogatások teljes összegét 7 500, - € fölé emelni.
A felsőhatár két millió Forint körül alakul az Euró árfolyamoktól függően, ami egy kisebb gazdaságnál is könnyen összejöhet, ha az többféle támogatást is igénybe vesz. A tévedések megelőzése érdekében fontos tudni, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások is vehetnek igénybe az általános de minimis rendelet - a Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15. ) - hatálya alá tartozó támogatást, ha az agrár de minimis rendelet hatálya alá nem tartozó tevékenységet is folytatnak. Az általános de minimis támogatások estében a betartandó összeghatár 200 000, - € (közúti szállítás terén működő vállalkozás esetében 100 00, - €) a szabályok ezen túlmenően ugyanazok. A támogatások de minimis jellegéről tájékoztatnia kell a kérelmezőket és azoknak meg kell adniuk az előző három év során kapott, egyéb de minimis támogatásokkal kapcsolatos összes információt.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a de minimis szerződésmódosítási esetkör alkalmazásakor – megítélésünk szerint – az opciós mennyiség értékét is figyelembe lehet venni. Szólj hozzá praktikum jo tudni olvasoi kerdes