Nagyváradi Adventista Éden Gyülekezet Élőben nézhető az alábbi címen: denGyülekezet/live Facebook: AZ ÉN MIATYÁNKOM Mikor a szíved már csordultig tele, Mikor nem csönget rád soha senkise, Mikor sötét felhő borul életedre, Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe: Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele! Nézz fel a magasba – reményteljesen, S fohászkodj: MI ATYÁNK! KI VAGY A MENNYEKBEN… Mikor a magányod ijesztően rád szakad, Mikor kérdésedre választ a csend nem ad, Mikor körülvesz a durva szók özöne, Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne roppanj bele! Nézz fel a magasba, és hittel rebegd: Uram! SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED! Mikor mindenfelől forrong a "nagyvilág" Mikor elnyomásban szenved az "igazság" Mikor elszabadul a "Pokol" a Földre Népek homlokára a "Káin" bélyege van sütve. Izucika: Az én Miatyánkom - Kányádi Sándor. Óh "Lélek", ne csüggedj! Ne törjél bele! Nézz fel a magasba: hol örök fény ragyog, S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD! Mikor beléd sajdul a rideg valóság, Mikor életednek nem látod a hasznát, Mikor magad kínlódsz, láztól meggyötörve… Hisz a bajban nincs barát, ki veled törődne, Ó, "Lélek", ne csüggedj!
Óh "Lélek", ne csüggedj! Ne törjél bele! Nézz fel a magasba: hol örök fény ragyog, S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD! Mikor beléd sajdul a rideg valóság, Mikor életednek nem látod a hasznát, Mikor magad kínlódsz, láztól meggyötörve… Hisz a bajban nincs barát, ki veled törődne, Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne keseredj bele! Nézz fel a magasba – hajtsd meg a homlokod… S mondd: Uram! LEGYEN MEG A TE AKARATOD! Mikor a kisember fillérekben számol, Mikor a drágaság az idegekben táncol, Mikor a "gazdagság" milliót költ, hogy éljen, És millió szegény a "nincstől" hal éhen, Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne roskadj bele! Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed, S kérd: Uram! ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET! Mikor életedbe lassan belefáradsz, Mikor hited gyöngül, sőt ellene támadsz, Mikor, hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd, Mikor lázad benned, hogy tagadd meg "Őt"… Ó, "Lélek", ne csüggedj! Ne egyezz bele! Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet: Uram! Segíts, – S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET! Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek, Munkád elismerik, lakást is szereznek, Mikor verítékig hajszoltad magadat, S később rádöbbentél, hogy kihasználtak!
Utána a Tauktae ciklon napokig uralta a Mount Everest időjárását, erősen szeles és csapadékos időjárást hozva magával. Így a lehetséges csúcsmászás időszaka meglehetősen kitolódott és figyelembe véve, hogy a tavaszi mászószezon május végén lezárul, több száz, zömében oxigénes mászó igyekszik kihasználni az 1-2 naposra rövidült időjárási ablakot - tartalmazza a közlemény. Mint írják, ez azt jelenti, hogy ismét kialakulhat a 2019-ben már megtapasztalt "Everest-dugó" a csúcsrégióban. Ez jelentősen csökkentheti a pótlólagos oxigén és serpa segítség nélkül, "tisztán" próbálkozók esélyeit, hiszen míg az oxigénes mászók nem érzékelik a 8000 méteres magasság fölött kezdődő halálzónának nevezett szakasz szervezetre gyakorolt negatív hatásait, addig a "tisztán" próbálkozók versenyfutása az idővel nem fér össze a sorban állással. A Kalifa Alpin Csapat vezetője, Sarhan Omar úgy fogalmazott, hogy Varga Csaba a május 13-át követő kéthetes kényszerpihenő ideje alatt is mindent megtett azért, hogy a sok erőfeszítéssel megszerzett akklimatizációját fenntartsa, így állandó mozgásban volt a hegyen.
Ha feltennénk a kérdést, vajon leszállt-e valaha is bárki a világ legmagasabb hegycsúcsán, a többség valószínűleg kapásból rávágná, hogy nem. És ha az Airbusnak nincs egy eléggé elvetemült tesztpilótája, igazuk is lenne. A Himalája 8848 méter magas csúcsa már jócskán az úgynevezett "halálzónában" található, ahol annyira alacsony a levegő oxigéntartalma, hogy az emberi szervezet nem tud regenerálódni. Az alacsony oxigénszint nem csak az emberi szervezetet teszi próbára, de a helikopter motorját is, ami szintén nem működik megfelelő oxigénellátás nélkül. De ha ez nem lenne elég érv arra, hogy miért ne menjünk helikopterrel a Mount Everestre, akkor itt van még néhány: a rendkívül alacsony légköri nyomás miatt ilyen magasságban a rotorok sem tudnak hatékonyan működni, a Mount Everesten ráadásul még "jó" időben is több száz km/h-s szélre kell számítani. Meglepő, de a fenti tényezők elméletben nem zárják ki, hogy valaki felrepüljön a csúcsra. Bár a helikopterek maximális repülési magassága modellenként eltérő, és általában nem több 7500 méternél, azért találunk olyan gépet, ami elméletben képes - ha nem is folyamatosan repülni, de - felemelkedni csaknem 9000 méterre is.
A Kalifa Alpin Csapat vezetője, Sarhan Omar úgy fogalmazott, hogy Varga Csaba a május 13-át követő kéthetes kényszerpihenő ideje alatt is mindent megtett azért, hogy a sok erőfeszítéssel megszerzett akklimatizációját fenntartsa, így állandó mozgásban volt a hegyen. "Most pedig, bár nincs könnyű helyzetben a szűk időjárási ablak és a várható tömeg miatt, a kettes tábort nagyon jó sebességgel érte el és műholdas telefonon keresztül is érződött, hogy erős a hangja, motivált és mindent meg akar tenni a sikeres csúcstámadásért. Csabában minden megvan hozzá, hogy teljesítse ezt a sporttörténelmi célt és első magyarként pótlólagos oxigén nélkül érje el az Everest csúcsát, de mint minden alkalommal, most is azt kértük tőle, hogy a biztonság legyen az első" – idézi a közlemény a csapatvezetőt. A Kalifa "Tisztán" Magyar Everest Expedíció 2021 célja, hogy Varga Csaba első magyarként, teljesítményfokozók (teljesítménynövelő szerek és pótlólagos oxigén) nélkül, "tisztán" mássza meg a 8849 méter magas Mount Everestet.
Később, példájukat követve, 193 hegymászó mászta meg oxigénpalack használata nélkül (ez az összes mászás kb. 2. 7%-ka). Összességében nagyjából 66%- kal kevesebb oxigén van minden egyes lélegzetvételkor az Everest tetején, mint egy normál tengerszinti lélegzetvételkor. Máig nagyjából 7000-szer mászták meg az Everestet, az összes jelentett utat figyelembe véve több mint 4000 ember által. A legidősebb ember, akinek sikerült meghódítania a csúcsot, Miura Yiuchiro (Japánból), 80 évesen 2013 május 23-án. 18 különböző hivatalos mászási útvonal van az Everest csúcsára. Az első nő, aki az Everest csúcsára lépett a japán Junko Tabei hegymászónő volt (1975-ben). A leesés megelőzése érdekében a hegymászók nájlonköteleket használnak (10-mm átmérőjű). A csúcsra való sikeres feljutás biztosítása érdekében a hegymászók sportcipőin mászószögek vannak. Emellett jégcsákányokat használnak, amely megállítja őket, ha sziklás és jeges felületre esnének. Ami a ruhákat illeti, vastag, libatollal bélelt ruhákat viselnek.