Megjelenés dátuma: 1934. március 15. (Magyarország) Rendező: Székely István Zenéjét szerezte: Fényes Szabolcs Forgatókönyv: Mihály István, Gárdonyi Géza, Stella Adorján Szereplők: Gózon Gyula, Gombaszögi Ella, Berki Lili Az Ida regénye remek dramaturgiájával, sajátos humorával a Balaton partján is olvastatja magát, de pompás időtöltés egy hosszabb hétvégére is. Gárdonyi géza ida regénye. Hamarabb sötétedik, s így az olvasólámpa mellett is ott a helye ennek a műnek. Kiválóan alkalmas arra is, hogy kíváncsivá tegyen Gárdonyi Géza többi, szinte elfeledett műveire. Olvasnivalók Gárdonyi tollából: Láthatatlan ember A lámpás Isten rabjai Szunyoghy miatyánkja Az a hatalmas harmadik Farkas Ferencné Pásztor Ilona A szerző korábbi könyvajánlója magazinunkban
Gárdonyi Géza: Ida regénye (Ion Creanga Könyvkiadó, 1991) - Lektor Kiadó: Ion Creanga Könyvkiadó Kiadás helye: Bukarest Kiadás éve: 1991 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 310 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 973-25-0204-5 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér illusztrációval. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó ELŐSZŐ HELYETT... egy fiatalember "apróhirdetés útján adja el szívét, mint valami varrógépet vagy gramofont. Egy fiatal leány beleegyezik apja akaratába, ki áruba bocsátja őt, mint borát.... Tovább Fülszöveg Ó Péter özvegy bornagykereskedő zárdában nevelteti lányát, szabados életformájának egyetlen lehetséges akadályát. Ida nem sokkal tanulmányainak befejezése után fellázad a zárdai élet rideg emberetelensége ellen, s ezért eltávolítják. Gárdonyi Géza: Ida regénye E-KÖNYV. Apja a hazaküldött lányon igyekszik minél gyorsabban túladni, s hirdetés útján férjhez kényszeríti. A kiválasztott férj, egy kényszerhelyzetben levő tehetséges festőművész, Balogh Csaba, a hozományból húga birtokát akarja tehermentesíteni.
Második rész [ szerkesztés] Ida, Ó Péter borkereskedő egyetlen leánya édesanyja halála után egy budapesti zárdában nőtt fel. Édesapja csak egyszer egy évben látogatja meg, és sosem viszi haza. A fiatal lány viszont szerelemről, házasságról álmodozik, éppen ezért éri villámcsapásként, hogy apja azt kívánja: az érettségi után is maradjon a zárdában. Ida először tanárnőként dolgozik az apácák között, de végül el kell hagynia az iskolát, amikor védelmébe veszi az egyik növendéket, aki tiltott szerelmes levelet kapott. Gárdonyi Géza: Ida regénye - Könyvajánló - Montázsmagazin. A hazatérő Idának lassanként rá kell jönnie, hogy édesapja meglehetősen léha életet él, nagyokat dorbézol és sűrűn váltogatja a szeretőit. A leányt különösen boldogtalanná teszi, hogy egy gyerekkori játszópajtása, a színinövendék Nóra (eredetileg Bogár Ella) is bekerült ebbe a körbe. Az apa számára is egyre elviselhetetlenebb lánya jelenléte – különösen, miután bejelentette neki, hogy Nórát feleségül akarja venni. Végül úgy dönt: apróhirdetés útján adja férjhez. Harmadik rész [ szerkesztés] Ida elfogadja a házasságot Balogh Csabával, de kiköti, hogy az csak látszatházasság lehet.
Ó Péter viszont együttéléshez köti a hozomány nagy részének kifizetését, ezért Ida és Csaba "szerződést" kötnek: együtt élnek ugyan, de végig "idegenek" maradnak egymásnak, tartják a távolságot. Az ifjú pár Münchenbe költözik, ahol a fiatalasszony megismerkedik férje festő barátaival, és gyorsan beilleszkedik azok vidám életébe. Eközben a fiatalok akaratuk ellenére mind közelebb kerülnek egymáshoz, különösen az után, hogy Ida ihletésére Csabának sikerül megfestenie nagy művét, a Haldokló angyal t. Szerelmük kibontakozását félreértések gátolják: Csabának az gyanús, hogy miért is távolították el feleségét a zárdából, mert nem ismeri annak okát, Ida pedig férje húgára, Jolánra féltékeny, mert Csaba szeretőjének hiszi. Gárdonyi Géza - Ida regénye | 9789632520087. Végül a fiatal pár visszatér Budapestre, ahol a tisztázódnak félreértések: Ida és Csaba végre valódi házasságban élhet… Adaptáció [ szerkesztés] A regényből 1934 -ben filmet forgattak Ágay Irén, Jávor Pál és Rajnai Gábor főszereplésével. A filmben a férfi főszereplőt nem Csabának, hanem Jánosnak hívják.
A szereplők... hát nehéz kérdés. Idával nem nagyon tudtam azonosulni, próbáltam, de valahogy megszeretni sem tudtam úgy igazán. És nem értem, hogy miért. Nem találtam rá jó szót, hogy milyen, pedig még most is ezen gondolkozok. Csak úgy volt... követtem, figyeltem, de nem szerettem meg, mert Csaba viszont egy nagyon szimpatikus karakter volt, bár egy-két alkalommal jól meg kellett volna rázni, de a művész lelke miatt egy percig sem tudtam rá haragudni. Bárcsak láthatnám azokat a képeket, amiket festett... de elképzelni el lehet. Azok a részek, amik Münchenben játszódtak valahogy jobban tetszettek, életszagúak voltak. A kirándulások, a festések, a művész-barátok... mind-mind olyan, aminek én is szívesen a része lennék. Egyetlen egy negatívum van csak a regényben, amit lehet, hogy csak nekem az. Bár ez nem jó szó rá. Mondjuk azt, hogy néha a hajamat tudom tépni, mikor egy könyvnek az a vége, hogy nincs vége. Mintha egy filmet néznék a moziban, de az utolsó 10 percben leállítanák a filmet, engem pedig kitessékelnének a helyemről.
Ida azzal a feltétellel egyezik bele a házasságba, ha egy év múlva elválhat tőle, s addig is idegenként élnek egymás mellett. A fiatalok Münchenben telepednek le, s hosszú vívódás és küzdelem után itt bontakozik ki Csaba művészete. A müncheni környezetben Ida idegenkedése egyre csökken, s az író apró, finom mozzanatokkal ábrázolja a névleges házaspár kölcsönös barátságának, majd szerelmének ébredését s megerősödését. Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Az OpenSpace Kft. és a Deicler Jakab Építész Stúdió Kft. közös pályamunkája nyerte a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által meghirdetett, a városmajori közpark átfogó fejlesztését célzó, nyílt tájépítészeti tervpályázatot. A kormány a fővárosi zöldterületek megújításához és a városmajori közparkfejlesztés megvalósításához szükséges határozatában döntött a városmajori közpark átfogó fejlesztéséről, ennek nyomán írt ki a BFK január 4-én tájépítészeti tervpályázatot, amelyre 14 tervezőcsapat jelentkezett. "Az volt a célunk, hogy nőjön a park területe, legyen 15 ezer négyzetméterrel nagyobb a zöldfelület, legyen több, megújult közösségi sportpálya, valamint hogy jelenjen meg a víz: egy kis ér az Ördögárok egykori vonalán és egy tó a városmajori templom mellett" – mondta el az eredményhirdetés után Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, a bírálóbizottság elnöke. Kirándulóutak Magyarországon : A Duna-parti sétány és ártér Dunakeszin. Mint hozzátette, igyekezett sokszínű zsűrit felkérni: a bírálati munkában részt vettek a főváros képviselői (Erő Zoltán főépítész és Bardóczi Sándor főtájépítész), a XII.
Nyitókép forrása: Fürjes Balázs Facebook-oldala Kapcsolódó cikkek Kiírták a Quasimodo Költőverseny pályázatait kultpol március 30. Duna - Mohács város weboldala. Kiírták a pályázatokat az idén harmincéves Salvatore Quasimodo balatonfüredi költőversenyre. A hagyományos kortársverspályázat mellett dallal is lehet jelentkezni a megmérettetésre, a díjnyertes alkotásokat ez év szeptemberében, irodalmi fesztivál keretében mutatják majd be Balatonfüreden. Bejegyzés navigáció
Emellett kisebb épületeket, építményeket (WC-mosdó-pelenkázó, üzemeltetési épület, a későbbiekben telepíthető büfék) is kell tervezni, valamint fontos még az árvízi védekezéshez szükséges műszaki tartalom megtervezése is. A nyertesnek ezeken felül közre kell működnie a részvételiségi folyamatban, a lefolytatott lakossági igényfelmérések során feltárt lakossági igényeket, elvárásokat lehetőség szerint bele kell dolgoznia a tervekbe. A Dürer Kerttől indul majd az új, kelenföldi Duna-parti sétány. Az ajánlatokat 2022. február 7-ig várják.
Dunakeszi Budapesttől északra, a Duna bal partján fekszik. A város mellett húzódó vízparton kövezett, hangulatos sétányt építettek ki, amely mentén kávézókat és éttermeket találunk. A túlparton jól látszik a Szentendrei-sziget partvonala is, ide könnyedén átkelhetünk a rendszeresen közlekedő horányi révvel. A hosszan elnyúló, kavicsos Duna-parton ártéri növényzet és rengeteg kis kagyló és csiga vár ránk. A fasorral övezett sétány déli végében kiépített parkolót találunk, ahonnan könnyen elérhető a vízpart. Erre halad végig a Vác irányába vezető kerékpárút is, így a séta burkolt úton meghosszabbítható. Duna parti sétány bisztró. A fák kimosott gyökerei Kagylóhéjak A Duna áttetsző vize, szemben a Szentendrei-sziget A Római Kikötőerőd helye Emléktábla jelzi, hogy régen egy óriási Római Kikötőerőd állt itt. A Kr. u. 370-es évekből származó épülettel szemben a Szentendrei-szigeten is egy Római Őrtorony állt, a kettő között ellenőrzött átkelőhely működött. Ma már mindkét oldalon csak romok lelhetőek fel az épületekből, ám a Dunakeszi Kikötőerőd néhány maradványa és története egy kiállítás keretében jobban megismerhető.