2021. április 1-től az összes GLS CsomagPontban biztosított az elektronikus fizetés. Egyszerű árképzés – csak a csomag mérete számít! A méret meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a körméret (leghosszabb oldal + a két rövidebb oldal összegének kétszerese) nem haladhatja meg a 3 métert. About you gls csomagpont 2018. Öt méretkategória - XS-től az XL-ig, amelyek gyorsan és egyszerűen meghatározhatóak egy erre a célra létrehozott, speciális mérőszalag segítségével. A csomag súlya belföldre a 40 kg-ot, export esetén a 31, 5 kg-ot nem haladhatja meg. GLS CsomagPont bruttó árak – Belföldi díjszabás Méret Leghosszabb + legrövidebb oldal Ár XS max. 35 cm 1 650 Ft S max. 50 cm 1 990 Ft M max. 65 cm 2 400 Ft L max. 80 cm 2 990 Ft XL max.
Természetesen azt is figyelembe vettük, hogy a GLS erős nemzetközi háttere 25 országba tudja biztosítani a csomagok kiszállítását. Mivel a GLS-nél csak a csomag mérete számít, öt méretkategóriában és 40 kilogramm tömegig vállalják a maximum 3 méteres csomagok szállítását. Természetesen, ezután sem kell azért aggódnod, hogy sem munkaidő előtt, sem pedig utána nem tudsz hozzájutni a csomagodhoz. A GLS különböző profilú üzletekben, üzletközpontokban megtalálható csomagpontjai extra hosszú nyitvatartási idővel dolgoznak, ezáltal személyre szabhatóvá és időben is tervezhető válik a csomagkezelés, és még sorban állnod sem kell. Az általános csomagbiztosítás 50. GLS csomagpont bővítmény - Weblapkészítés, Esküvői Weblapkészítés. 000 forint áruértékig garantálja a csomagod épségét és biztonságát, de ha szeretnél személyesen meggyőződni arról, hol tart éppen a szállítási folyamat, nem kell levelezéssel, telefonálással a csomagod hollétének utánajárnod; pár kattintással online nyomon követheted. Reméljük, hogy ezzel a lehetőséggel még praktikusabbá, könnyebbé és gyorsabbá tudjuk tenni számodra a csomagszállítást!
Házhoz szállítás esetén csak készpénzben, Csomagautomata esetén csak bankkártyával van lehetőséged. Közvetlen banki átutalás Költség: Ingyenes Fizess közvetlenül a bankszámlánkra. A megrendelés ellenértékének átutalására 3 munkanapod van. Kérjük a könnyebb beazonosíthatóság érdekében tüntesd fel a megrendelésed számát a megjegyzés rovatban.
Báthory István erdélyi vajda fejedelmi
–? ) Báthory András (? –1563) szatmári kapitány, Báthory András bíboros, Báthory Boldizsár és Báthory István krasznai főispán apja Báthory Kristóf (1530–1581) erdélyi vajda, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem apja Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király Báthory Zsófia (? –? ) Csáky Demeter, majd Dóczy Kelemen felesége Báthory Anna (? –1560 után), Drugeth Antal özvegye, ecsedi Báthori György felesége, ecsedi Báthori Erzsébet anyja Báthory Katalin (? –? ) Hivatkozások [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ C. Tóth Norbert: C. Tóth Norbert. "Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt". Századok – A Magyar Történelmi Társulat folyóirata 2012, 146. évfolyam (2. szám), 441-463. o.
1586. december 12. Szerző: Tarján M. Tamás "Gyermekké Magyarországon serdültél; ifjúságod Németországban és Itáliában edződött; vitézséged Lengyelországban vált ragyogóvá. Tetteidnek fényét és nagyságát az egész földkerekség csodálta […] Elvesztettünk egy bölcs királyt, egy igazságos bírót, egy bátor és szorgalmas hadvezért. Elvesztettük hazánk díszét és ragyogását, biztonságunk őrét, méltóságunk ékességét…" (Részlet Krysztof Warzewicki királyi titkár gyászbeszédéből) 1586. december 12-én hunyt el Grodnó városában Báthory István erdélyi fejedelem (ur. 1571-1586) és lengyel király, akinek uralkodása a virágzás korszakát hozta el mindkét ország számára. Érdemei mellett Báthory útmutatást is adott a későbbi generációknak Erdély mozgásterének bővítésére és viszonylagos szuverenitásának megtartására. Báthory István 1533-ban, a vajda címet több alkalommal is megszerző somlyói Báthory-ág sarjaként látta meg a napvilágot Szilágysomlyón. A későbbi fejedelem még csecsemő volt, mikor édesapja, Báthory István – aki Szapolyai János király (ur.
Később, testvére halálát követően, 1581-ben annak kiskorú fia Zsigmond állt a fejedelemség élére. [3] Uralkodásának jellemzői Báthory művelt humanistaként igyekezett bekapcsolni a fejedelemséget Európa szellemi vérkeringésébe, a jezsuiták 1579-es behívásával pedig – békés eszközökkel – óvatos kísérletet tett a katolicizmus pozícióinak megerősítésére. Ugyanakkor tény az is, hogy katolicizmusa néha erőszakos jelleget öltött, mint amikor például a dévai várbötönbe záratta Dávid Ferenc unitárius püspököt. Az uralkodó országlása alatt nem csak Vilniusban alapított egyetemet, hanem a fenti szerzetesrend letelepítésével a kolozsvári kollégium születésénél is múlhatatlan érdemeket szerzett. Az általa Kolzsváron alapított jezsuita kollégium a mai Szegedi Tudományegyetm jogelődje lett. [2] Báthory rendezte az erdélyi fejedelmek birtokügyeit biztosította az abból befolyó jövedelmeket, támogatta az oktatást és az iskolákat. Mindezen túl a fejedelem gondoskodott a kereskedelem és bányászat fejlesztéséről is.
Katolikus hitéről nem volt hajlandó lemondani, s amikor János Zsigmond erővel akarta unitárius vallásra téríteni, megfutamította annak katonáit. János Zsigmond 1570-ben, a speyeri egyezményben végleg lemondott a magyar királyi címről, de megtarthatta Erdélyt magának és utódainak. A következő évben azonban utód nélkül halt meg, s az egyezmény szerint Erdély a Habsburg király, Miksa uralma alá került volna. Miksa Bekes Gáspárt jelölte a trónra, de a szabad fejedelemválasztás jogához ragaszkodó rendek inkább Báthoryt választották meg, aki nemcsak a töröknek tette le a hűségesküt, hanem Miksát is hűségéről biztosította, az mégis kinevezte Bekest erdélyi vajdának. Az udvarhű trónkövetelőt Báthory az 1575. július 8-i kerelőszentpáli csatában leverte, híveit kegyetlenül kivégeztette. Fejedelemként a korábbi adományok fölülvizsgálásával, a kereskedelem és bányászat fölvirágoztatásával, új árszabás bevezetésével szervezte át a gazdasági életet. Megerősítette a katonai védővonalat, ő rendelte el Várad erődítését.
Ám később, 1564 –ben János Zsigmond aratott győzelmeket – Kassáig előretörve – amit újabb osztrák ellentámadás vert vissza Schwendi Lázár vezetésével. A háborúskodást végül az 1565 március 13 –án kötött Szatmári egyezség zárta le ideiglenesen. Ebben János Zsigmond lemondott magyar királyi címéről, lehetséges fiai számára csak Erdélyt ismerte el örökségül, gyermektelensége esetére pedig Erdélyt az osztrákokra hagyományozta, néhány északi megye azonnali átadásával. Az egyezséget Bárthory vitte Bécsbe, ám mivel közben az alkut visszavonta János Zsigmond, így Báthoryt két évre börtönbe vetették, a szultán pedig megtorló hadjáratot vezetett Magyarország ellen. A török hadműveletek során esett el Gyula, Jenő, Világos, majd a Zrínyi által hősiesen védett Szigetvár is. A harcokat a drinápolyi béke zárta le 1565 február 17 –én, az Erdély és Magyarország közti vitákat pedig az 1570 augusztus 16 –án aláírt Speieri egyezmény. A szerződésben foglaltak szerint János Zsigmond lemondott a rex electus címről, amely a magyar királyságra támasztott igényeinek alapja volt.