Jászkarajenői Általános Iskoláért Alapítvány Székhely: Jászkarajenő, Fő út 46. Adószám: 18680470-1-13 Számlaszám: 11742207-20000992 IBAN: HU41 1174 2207 2000 0992 0000 0000 Adatvédelmi tájékoztató Kapcsolat Intézményvezető: Antalné Petrovics Erika Intézményvezető-helyettes: Sági Lajos Az iskola címe: 2746, Jászkarajenő, Fő út 46. Az iskola telefon- és faxszáma: 06-53/366-002 Az iskola e-mail címe:
Utoljára frissítve: 2021. 07. 31. Remélem tetszeni fog ez a bejegyzés, kellemes böngészést kívánok! Jászkarajenői Széchenyi István Általános Iskola. Kattints ide ha elakadtál, vagy szeretnéd, hogy én készítsem el a honlapodat. Sikeres telepítés után irány a Vezérlőpult! A WordPress Vezérlőpultot a wp-admin/ vagy címek egyikéről tudod elérni, úgy, hogy a -t kicseréled a saját weboldalad címére, pl. a vezérlőpultjának címe Belépés után a Vezérlőpult kezdőlapja fogad a következő felülettel: 01. WordPress vezérlőpult A Vezérlőpult három fő területre osztható: A képernyő tetején látható Eszköztár a vezérlőpulthoz és a honlap megjelenési oldalához biztosít kapcsolatot, valamint kapcsolódást a saját adatlaphoz, és a WordPress használatát segítő információkhoz, a bal oldali navigációs menüben valamennyi hivatkozás megtalálható ami a WordPress teljes vezérléséhez, működtetéséhez szükséges. A további almenük megjelennek, amennyiben a kurzort a menüsor fölé húzod. A menüsáv mérete csökkenthető az alul lévő Összezárás ikonra kattintva, középen pedig a fő munkafelület az alapértelmezett dobozokkal, melyek a következők: Üdvözlet a WordPress-csapattól!
Látó, halló és beszélő emberként semmit nem tudunk a teljes némaságról és sötétségről, mégis Helen Kellernek úgy sikerül elkalauzolnia bennünket ebbe az ismeretlenbe, hogy egy parányit átérezhetjük, milyen az, amikor semmit nem látunk, semmit nem hallunk a körülöttünk lévő világból. Elképzelhetetlen számunkra, hogyan volt képes megtanulni írni, olvasni, beszélni az a kislány, aki tizenkilenc hónapos korában, egy betegség következtében elveszítette szeme világával együtt hallását is. Helen akaratereje, tudásvágya és makacssága vitte előre egy különleges, mások számára járatlan úton, hogy aztán tartalmas, értékes és varázslatos életet élhessen. "Bezárt engem a világ! " Helen 1880 nyarán született Alabama államban. Kortársainál jóval korábban kezdett beszélni, de tizenkilenc hónaposan, valószínűleg a skarlát és az agyhártyagyulladás következtében egyik napról a másikra megvakult és megsüketült. " Csak egyetlen énekes, virágos rövid tavasz, csak egyetlen rózsával s gyümölccsel gazdag nyár, csak egyetlen aranyos és bíboros ősz kedves sugarai gyönyörködtették a kis vidám gyermeket! "
A Keller család így is tett, az iskola pedig elküldte hozzájuk az egyik tanítóját. Anne Sullivan maga is látássérült volt. Az akkor csupán 20 éves fiatal hölgy és a kis Helen között különleges kapcsolat bontakozott ki, és ezáltal egy csodálatos történet vette kezdetét. Helen Keller tanulás közben (Fotó: Getty Images) Hihetetlen akarattal megtanult beszélni, írni és olvasni Sullivan majdnem fél évszázadon át volt Helen tanítója, barátja, sőt több annál, igazi társa az életben. A fiatal nő eleinte a családtól külön foglalkozott Helennel, a birtokuk egy kis kerti házában, ahol az első és legfontosabb feladata volt, hogy fegyelemre szoktassa az elkényeztetett kislányt. Az addig mindentől elszigetelve élő Helen számára nemsokára hihetetlen áttörést hozott mindez: elkezdett kommunikálni a külvilággal. Az első lépés az volt, amikor Helen rájött, hogy Sullivan a vizet jelképező mozdulatokat mutatott a tenyerén, miközben vizet csorgatott rá. Ezután egyre könnyebben ismerte meg és fel a környezetében lévő tárgyakat, és azok nevét.
Tízévesen megismerte egy szintén siket és vak norvég lány történetét is, aki megtanult beszélni. Ezen felbuzdulva Helen is meg akart tanulni beszélni. Sullivan fáradhatatlanul tanította Helent a Tadoma-módszerrel, de ki is egészítette azt. Rt. Hon. W. Paling és Helen Keller (Fotó: Getty Images) Tadoma-módszer A siketvak személy ujjai a beszélő arcának meghatározott pontjain vannak, ezáltal érti amit mondanak neki. Ez egy nagyon ritkán használt módszer, mert kevesen képesek elsajátítani, azonkívül az arc érintése mindkét fél számára kellemetlen lehet. Forrás: Helen megérintette a beszélők száját és torkát, hogy érezze, mit kell csinálnia, Sullivan pedig Helen tenyerén betűzte a szavakat. Idővel Helen megtanulta a Braille-írás használatát is, amelynek segítségével az angolon kívül több nyelven, például franciául, németül és latinul is olvasott. Ő volt az első, aki siketen és vakon diplomát szerzett Helen olyannyira jól fejlődött, hogy 1888-ban a Vakok Királyi Intézetének tanulója lett. 14 éves korában Sullivannal együtt New Yorkba költözött, ahol két, siketek számára működő iskolába járt.
Annak ellenére, hogy nem látott, nem hallott, gyönyörű tájleírásai voltak, kifejezetten jól szemléltetve, mit érzékelt a világból tapintás, szaglás formájában. Az azért furcsa volt, ahogyan arról beszélt, hogy valamit először "látott" vagy "hallott" (pl. a lovak nyerítését, vagy a fegyverropogást). Nagyon örültem, hogy szüleivel és egészséges testvéreivel ilyen jó volt a kapcsolata. Az egész családja nagy szeretettel vette körül, de az iskolatársai, a szakemberek és ismeretlenek is támogatták, segítették őt. Megható volt, amikor azt írta, hogy szégyellnie kellene magát azért, mert néha eszébe jut, mennyi minden nem adathatott meg neki az életben, mert úgy érzi, hogy mások még kevesebbet kaptak, mint ő. Pedig ha belegondolunk, milyen sok mindentől megfosztotta őt a betegsége… A könyv nem egy regény, vagy összefüggő, kronológiai sorrendben megírt mű, inkább visszaemlékezés azokra az élményekre, amik meghatározóak voltak életében, amiket szívesen idézett fel, kifejezetten arra fókuszálva, ő hogyan élte meg ezeket.
Reggeltől estig sétáltak a természetben, és Anne igyekezett minden szót, minden jelzőt, minden összefüggést Helen tenyerébe rajzolni, aki valóságos szárnyakat kapott a különös módszernek hála: "Nem tudtam, hogy betűket jelölök, sőt arról sem volt fogalmam, hogy betűk léteznek. Csak úgy majom módjára mozgattam ujjaimat. A következő napokon már megtanultam egy csomó új szót, ezeket: tű, fő, ül, áll, megy, de még sok idő telt el, amíg megtanultam, hogy minden dolognak neve van. Minden, amint kezemmel érintettem, mozgott az élettől, s minden név után új gondolatom született. " "Már nem vagyok néma! " Amilyen gyorsan nőtt a tárgyismerete és szókincse, ugyanolyan arányban nőtt tudáskedve. A következő lépcsőfok az olvasás volt: minden szóhoz egy a papírlapon kidomborodó jel társult, így tanította Miss Sullivan a Brailles-írás alapjaira a kisiskolás korú lányt. Később Helen nemcsak angol, hanem német, francia, görög és latin műveket is rendszeresen olvasott. De a matematikával sem gyűlt meg a baja, bár ezt a tantárgyat nem kedvelte.
1, 129 keller témájú stockfotó, -vektorkép és -illusztráció áll rendelkezésre jogdíjmentesen. Nézze meg keller stockvideóinkat
Gyógypedagógusként épp ideje volt elolvasni ennek a kivételes nőnek az önéletrajzát. Láttam a róla készült filmet is (Miracle Worker), ahol a színésznő elképesztően hiteles alakítással mutatta be (amiről Helen is írt a könyvben), mennyire frusztráló lehet, ha nem láthatjuk, és nem hallhatjuk, ami körülöttünk történik, ha szervi-működésbeli hiányosságok miatt nem tudjuk megértetni magunkat a környezetünkkel, mert nincs hozzá eszközünk. Helen számára Anne Sullivan jelentette ezt az eszközt. Miss Sullivan nem akármilyen feladatra vállalkozott: meg akarta ismertetni a világot Helennel, konkrét tapasztalás útján. Ki akarta nyitni előtte a tudás, az ismeretek birodalmának ajtaját, önállóságát erősítve képessé tenni őt arra, hogy magáról gondoskodjon, hogy szórakozzon, élvezze az életet. Gyakorlatilag ennek szentelte egész életét. Nélküle Helen nem jutott volna el a felsőoktatásba. Kevés ilyen önfeláldozó, nemes lélek van a világon. Helenben a jó felfogóképesség mellé erős tudásvágy és hatalmas kíváncsiság is társult, így Miss Sullivan és a későbbi tanárainak kezei alatt gyorsan fejlődött.