A díszletet Kentaur, a jelmezeket Rományi Nóra tervezte, a látványos koreográfia pedig Tihanyi Ákos munkáját dicséri. A musical jelenleg többnyire hármas szereposztásban látható: Jean Valjeant Miller Zoltán, Tóth Attila és Zöld Csaba, Javert Debreczeny Csaba, Egyházi Géza és Feke Pál alakítja. Mellettük feltűnik még Fejszés Attila, Nagy Balázs és Sándor Péter (Enjolras), Baranyai Annamária, Kecskét Tímea és Vágó Bernadett (Fantine), Borbély Richárd és Solti Ádám (Marius), Jenes Kitti és Gadó Anita (Cosette), Baranyi Hanna és Simon Boglárka (Eponine), Nagy Sándor és Weil Róbert (Thénardier), Balogh Anna és Sáfár Mónika (Thénardierné), valamint Csengeri Attila és Barát Attila (püspök). Híreink. Tóth Attila (Jean Valjean) a Les Misérables – A Nyomorultak című előadásban (Fotó: Madách Színház) És hogy miért is érdemes megtekinteni a Les Misérables – A Nyomorultak at? Mert a csodálatos, operai igényességű zenén, a kiváló rendezésen és színészi játékon túl ez az előadás is bebizonyítja, hogy a musical műfaja is képes arra, hogy fontos és aktuális dolgokról meséljen nézőjének.
A családi ünneplésre immáron nemcsak a keresztelő, hanem Tímea és Zoltán eljegyzése is kellő ok lesz. Az özvegy boldogságához rögös út vezetett, de úgy tűnik, most révbe ért, újra férjhez megy. Forrás: Blikk
A fajta nagyon jól tűri a szélsőséges időjárási viszonyokat, elviseli a nagyon meleg nyarat és tűri a nyirkos hideget, ami fontos szempont a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodási kényszer idején. A magyartarka egy hazai szarvasmarha fajta, jelentős genetikai értéket képvisel, megőrzése és továbbfejlesztése stratégiai fontosságú az egyre inkább globalizálódó tenyésztési folyamatok közepette. Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Archives - Agrofórum Online. A magyartarka tenyésztésszervezését, genetikai fejlesztését és nemzetközi képviseletét az 1989-ben alakult Magyartarka Tenyésztők Egyesülete látja el, és ők koordinálják a genom vizsgálatot, valamint alkotják meg a modern tenyésztési programot. / Agrárminisztérium
Az 1930-as években a Kárpát-medencében a nyugati származású és a hazai pirostarka marhákból a következő nagy tenyészetek voltak: szimentáli és berni-szimentáli keresztezésből 319, bonyhádi 116, pinzgaui 104, borzderes 96, egyéb hazai tájfajta 45 tenyészet. A bonyhádi tájfajta jelentősége a tejgazdaság megteremtésében legalább olyan nagy, mint a tejgazdaságot lehetővé tevő természeti és klimatikus tényezőknek. Magyartarka tenyésztők egyesülete. Ez nem egyszerűen egy a Magyarországon tenyésztett tarka marhák közül, hanem az egyik legjelentősebb. A tarka marhák közül ennek a fajtának nem kellett akklimatizálódnia, hiszen az már legalább fél évszázaddal a tejgazdaságok megjelenése előtt befejeződött. Ugyanakkor a tejgazdaságot a legkisebb tőkeráfordítás mellett ezzel a fajtával lehetett a legnagyobb biztonsággal kialakítani. Nem véletlen, hogy az 1890-es években a tej értékesítésében nagy szerepet vállaló tejszövetkezetek a Dél-Dunántúlon alakultak meg. A második világháború után az állami tulajdonná nyilvánított állatokat az 1950-es évektől szövetkezeti és állami tulajdonban kezelték.
Lezárult a Magyartarka Genom Projekt első szakasza A még magasabb genetikai értéket képviselő, versenyképesebb magyartarka-fajta tenyészállat állomány kialakítását 150 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István miniszter a tárca csütörtöki közleménye szerint.
Nagy múltú marha A szimentáli - hegyitarka - fajtákból nemesített magyartarka szarvasmarha tenyésztése csaknem 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század második felétől az 1970-es évekig meghatározó magyar szarvasmarhafajta volt, amit jó alkalmazkodó képességének, súlygyarapodásának, vágóértékének, jó hús- és tejminőségének köszönhetett. 2010-ben veszélyeztetett fajtává nyilvánították, mivel tisztavérű, "A" törzskönyves egyedeinek száma 5000 alá csökkent. 150 millió a magyartarkákra – Agrárágazat. Az egyesület akkor indult ötéves tenyésztési programjával mára 6000 fölé nőtt a számuk. A fajta a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20 százalékát adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.