Mára azonban világossá vált, hogy a szükségszerű és alternatíva nélküli győzelem érdekében a "legjobb védekezés a támadás" elv mentén kell átgondolnunk saját megoldó képletünket. Mindennek érdekében mi, a Védett Társadalom Alapítvány (Safe Society Foundation) alapítói és működtetői védelmünkbe vesszük megtámadott értékeinket és társadalmi csoportjainkat, valamint harcot hirdetünk a normalitás alapértékeit tagadó Open Society Foundation (Nyílt Társadalom Alapítvány) káros eszmeiségével és elfogadhatatlan gyakorlatával szemben. Földi László: a Védett Társadalom Alapítvány – MINDEN SZÓ.hu. Mi, a társadalmakban élők többsége toleráljuk a keresztény vallástól eltérő, más vallást gyakorlók hitét és hitéletét. Tűrjük a nemiségben megjelenő másságot, az azonos neműek közötti intimitást. De nem toleráljuk és nem is tűrjük a perverzitás társadalmi elfogadottságát, mivel azt az egyének személyes tragédiájának tekintjük, mely nem lehet a normarendszer semmilyen eleme. Egyben üldözzük mindazon cselekedeteket, mely kiskorúak megrontására irányul akár szavakban, akár tettekben történjen is.
A normalitás érdekében dolgoznak Földi László titkosszolgálati szakértő a rendezvényen hangsúlyozta: a normalitás érdekében jött létre alapítványuk. Mint kifejtette, létezik ugyanis a Nyílt Társadalom Alapítvány, s az általa erőszakosan megjelenített értékrend, amely mögött komoly pénzügyi, gazdasági és politikai erőtér van. Ez a hálózat globális logika szerint működik, s az emberi alapértékeket, a normális viszonyrendszereket támadja a hittől a családon és gyerekeken át a keresztény és nemi identitásig, LMBTQ és gender propagandával. Elindult a vdtablog.hu, a Védett Társadalom Alapítvány információs oldala - vdtablog.hu. Az alapítvány elnöke kiemelte: ezek az erők a nemzetállamok létét, a hagyományokat, a rend fontosságát is megkérdőjelezik – ez ellen a gondolkodásmód ellen, ugyanakkor a normalitás mellett hozták létre a saját alapítványukat. Törpe kisebbség, komoly anyagi hatalommal – Higgyük el, hogy egy törpe kisebbséggel állunk szemben tulajdonképpen, jóllehet komoly anyagi háttérrel, hatalommal. De az emberek nagy része normális. Föl kell hívni a figyelmet, hogy a normalitás nem egy természetes folyamat, csak addig az, amíg el nem veszítjük.
Egy olyan hálózat, amelynek irányítói hangzatos eszmék mögé rejtik valódi szándékukat. Látszólag a véleménynyilvánítás szabadságáért, az átláthatóságért, a felelős kormányzásért küzdenek, és olyan társadalmakért, amelyek elősegítik az igazságosságot és egyenlőséget. Valódi törekvésük azonban a határok elmosása fizikai, biológiai és morális értelemben. Meggyengült társadalmi struktúrák létrehozása, atomizált közösségek megteremtése, zavarkeltés, káoszteremtés. Mindez egy jól behatárolható szűk csoport hatalmi és pénzügyi érdekeit szolgálja. Összehangolt nemzetközi ténykedésük eredménye pedig a világ számos pontján visszafordíthatatlan folyamatokat eredményezett. Védett társadalom alapítvány honlapja. Ezt kívánjuk – ahol még lehetséges – megállítani. Fotó: Archív – Mit lehet tudni az alapítvány létrejöttéről, annak körülményeiről? – Körülbelül egy éve kezdtük el a közös gondolkodást. Végül megszületett az elhatározás, és arra a következtetésre jutottunk, tennünk kell a normális életért. – Ez mit jelent? – Korábban úgy gondoltuk: önmagában a hagyományos életvitel elegendő immunitást nyújt, védelmet ahhoz, hogy megkíméljen minket minden nem kívánt változástól.
Fel kell venni a harcot a globalizmus nem kívánt és romboló kísérőjelenségei ellen A harcművészet egyfelől a felvállalt összecsapásból, másrészt annak művészi fokon kivitelezett módszertanából tevődik össze. Régi korok és persze napjaink konfliktusai gyakran végződtek végsőkig kiélezett ütközetekkel, olyan elvek mentén, amikor a tét – erkölcsi értelemben – a győzni, vagy legyőzöttnek lenni egyszerű igazságán alapult. Nem lehetett kompromisszum, hisz a helyzet éppen azért eszkalálódott, mert az ellentét kibékíthetetlen volt. Ebből a látószögből vizsgálva mai életünket érzékeljük, hogy a normalitást – az emberi lét alapértékeit – az abnormális kihívások ostorozzák, és próbálják átmosni tudatunkat valamiféle degenerációval. Nem lévén más választásunk, fel kell venni az elénk dobott kesztyűt. A normalitás megóvása ezidáig természetesnek tűnt azzal, ha egyszerűen hárítva védekeztünk, ha közömbösséget színlelve megmosolyogtuk mindazt, amit abszurdnak tartottunk. Mi, a többség eddig egyszerűen normálisan éltünk.
A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta. [2] Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat. A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált és a 6. Közzétették a sinai-félszigeti Szent Katalin kolostor kéziratait az interneten - Tudás.hu. században I. Iusztinianosz bizánci császár parancsára megerősített kolostort építettek erődszerű falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Alexandriai Szent Katalinnak. A bonyolult elrendezésű, útvesztőre hasonlító kolostor falai és épületei a bizánci építészet jelentős alkotásai. A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett "Égő csipkebokor-kápolna" különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban található a világ legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára, felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek, [3] [4] valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység korából származó mozaikot.
1369-ben Mihály egri püspök már az építkezések megkezdéséről írt. Az ispotályt kegyurai, Kuprer György és fivére, Koncz bányaispán Szent Katalin tiszteletére alapította. 1444-ben Kuprer György végrendeletében minden javait, házait, rétjeit, szántóit, szőlőit, malmát és malomhelyeit Czegwus pusztával együtt a Szent Katalin egyházra és ezáltal mostohafiára, Mátyás papra, az ispotálymesterre hagyta. Mátyás pap 1450-ben, minthogy "az alapítók gondatlansága miatt" tönkrement, az ispotályt a pálosok Gönc mezőváros közelében lévő Szűz Mária kolostorára ruházza át. Az épület további sorsáról nincsenek írásos források. Szent Katalin-kolostor – Wikipédia. A település egykori plébániatemplomában, a későbbi református egyházban található egy 1624-ből származó felirat, mely megőrizte Telkibánya egykoron létező két templomának – az ispotálynak és a plébániatemplomnak – az emlékét. A múlt század elején-közepén a helyi lakosok még felfigyeltek az ispotály helyén lévő kis dombon előkerülő csontokra, az ispotálynak a református parókia mögött még megfigyelhető nyomaira, de régészeti kutatás nem volt a területen.
A kolostor étkezője márvánnyal volt burkolva. Katarínka nevezetes zarándokhely is egyben. A legnagyobb zarándoklatokat Fehér Vasárnap, Szent Katalin napján tartották (megközelítőleg 5000 ember). Nagy zarándokcsoport járt Nagyszombatból. 1786-ban a kolostort II. József dekrétuma alapján megszüntették. A leltárát a környező kolostorokba és községekbe helyezték át. A templom előtti Kalvári szoborcsoportot az Erdődyek 1811-ben átszállították Dechtice községbe. A nagyszombati ferencesrendi kolostorban a mai napig megtalálható a szép fafaragású ajtó és asztal, amely a Katarínka kolostor eredeti berendezése volt. Megközelíthető Naháčból, a kék turistajelzés mentén (kb. 40 perc), Dechtice községből (kb. Közzétették a sinai-félszigeti Szent Katalin kolostor kéziratait az interneten - Könyves magazin. 1 óra 20 perc), Dobrá Voda községből, a kék turistajelzés mentén (kb. 1 óra 20 perc). Forrás: TINS
Ezt megkerülve a Borsó-hegy lábához érünk. Az úgynevezett klastromkút környékét az aljnövényzet mára már felismerhetetlenné teszi. A terület közelmúltbeli hasznosításáról néhány öreg gyümölcsfa árulkodik. A kutat kibetonozták, középkori eredetére semmilyen közvetlen jel nem utal. Közvetlen környékén viszont a hajdani kolostor omladékát figyelték meg. A fák tövénél nagy mennyiségű középkori kerámiát és meszes habarcsrögöket találtak. A kolostor helyének pontos lokalizálása nem kis mértékben a mellette álló nagy méretű gátnak volt köszönhető. A regéci helyszínhez képest a megfigyelés körülményei sokkal rosszabbak voltak. A visszaerdősödött területen az épületeknek kevés szembeötlő nyoma maradt fenn. A jó megtartású nagy méretű töltés volt az első jellegzetes terepjelenség, amelyet valóban a pálosokhoz tudtak kötni és amelynek környékét azután tüzetesebben átvizsgáltak. A gát a kolostortól délkeletre eredő forrás vizét duzzasztotta fel. A meredek hegyoldalhoz nagyméretű töltéseket csatoltak, amellyel egy nagyjából méter 30 méter x 55 méter alapterületű tavat hoztak létre, amelynek alja ma is nedves, vizenyős, de a meder jól érzékelhetően feltöltődött.
A kolostor építését 565-ben fejezték be, az azóta eltelt több mint másfél évezredben könyvtára felhalmozta a világ egyik leghíresebb, mintegy 3400 kéziratból álló korai kódex- és kéziratgyűjteményét. Az elszigetelt, 11 méter magas fallal körülvett építmény legrégebbi kéziratai a 3. századból származnak, és a száraz sivatagi éghajlatnak köszönhető fennmaradásuk.