Innen tilos tovább hajózni, Odüsszeusz mégis túlmegy a szoroson, és a messzeségből megpillantja a Purgatórium hegyét, ahová azonban élő embernek nem lehet a tengeren eljutni: Herkules határkövei nem véletlenül állják el az utazó útját. Odüsszeusz kihívta maga ellen a végzetet, ezért viharba kerül, és a Purgatórium hegyénél hajótörést szenved, hajója elpusztul, ő pedig meghal. Halála körülményeit pontosan, részletesen elbeszéli. Sulinet Hírmagazin. Ennek az lehet az oka, hogy Odüsszeusz nem volt Dante kortársa, így hosszasabb magyarázatot igényel a története. Az olasz, firenzei szereplőkkel csak pár kurta mondatot vált a főhős, mert néhány célzásból, utalásból is megértik egymást. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
A nagy római költő kalauzolja végig a mű főszereplőjét a Poklon át s ő lesz kísérője a Purgatóriumban is. De csak a földi Paradicsomig kísérheti el, itt már Beatrice veszi át az ő szerepét és vezeti ezután a mennyei Paradicsomba földi szerelmesét az Isten látásáig. Pontosan tudósít az indulás időpontjáról (1300. nagycsütörtök éjjele), a túlvilágon tartózkodás óráiról, az égi Paradicsomba való megérkezésről (1300. Húsvét hetének szerdája). Az Isteni színjáték elemzése: A Pokolban nyerik el a földi bűnök, gonoszságok büntetésüket. A meghalt bűnösök itt szenvednek, bár valódi testük fent, a földben van. A mű hőse érdeklődő kíváncsisággal járja a kárhozottak birodalmát, mindent tudni szeretne. Kutatja a híres embereket, elsősorban honfitársaival, "latinokkal" szeretne találkozni. Hírt akar vinni róluk az élőknek, hogy figyelmeztesse földi kortársait a bűnök riasztó következményeire. Elismeri a büntetés jogosságát, de részvétet, szánalmat kelt szívében a sokfajta szenvedés. Paolo és Francesca történetét hallva ájultan esik össze.
Okostankönyv
( Szövegközlésünk az alábbi kiadások alapján készült: Kölcsey Ferenc Hymnus, Nemzeti Hagyományok, Parainesis. Válogatás a Kölcsey-életműből. A kötetet szerkesztette, a szövegeket sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította Szabó G. Zoltán, Budapest, PannonKlett, Matúra Klasszikusok, 1997. 25-26. o. és Kölcsey Ferenc összes költeményei. Nemzeti hagyományok, Parainesis. Szerk. Eredeti magyar himnusz 1. : Szabó G. Zoltán, Budapest, Osiris, 2008., 105-107. A jegyzetek forrása a Matúra Klasszikusok vonatkozó kötete. ) Ha küzd ellenséggel; Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt! Hányszor zengett ajkain Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének? Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Kárpát szent bércére, Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Bújt az üldözött s felé Szerte nézett s nem lelé Bércre hág és völgybe száll, Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Vad török sáncára, Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!
Közben pedig minden kedves olvasót invitálunk a Budai Várba, a Zenetörténeti Múzeumba, hogy tekintse meg a Himnusz születésének és korának dokumentumait a Kim Katalin zenetörténész és munkatársai által készített kiállításon. Első jelentkezésünket nem véletlenül időzítettük január 22-re, hiszen Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a "Hymnus, a' Magyar nép' zivataros századaiból" című költeményét, és 1989 óta ekkor ünnepeljük a magyar kultúra napját. A ma közzétett új videofelvétel természetesen maga a Himnusz, Erkel Ferenc megzenésítésében. A jól ismert művet hallgathatjuk meg – egy kicsit másképp, mint ahogy megszoktuk. Ezek szerint többféleképpen is elő lehet adni nemzeti énekünket? A Himnusz kézirata, Kölcsey és a Nemzeti Múzeum | Magyar Nemzeti Múzeum. Igen, hiszen minden új megszólaltatás eleve egy kicsit eltér a többitől, a Himnuszt pedig közel két évszázad alatt igen sokféle szituációban, sokféle előadói apparátussal előadták már. Közkincsként kezelték a zenei anyagát és hozzáigazították az éppen adott lehetőségekhez, a katonazenekarok talán pattogósabban játszották, máskor pedig, mint a rossz falusi kántor, nyújtották, mint a rétestésztát.
A magyar kultúra napja alkalmából a Nógrád megyei Szécsénybe érkezik Kölcsey Ferenc Himnusz című versének eredeti kézirata, melyet rendhagyó kiállítás keretén belül állítanak ki a Kubinyi Ferenc Múzeumban. A Himnusz eredeti példányát, valamint a megzenésített változatot, az Erkel Ferenc által készített eredeti kottát, illetve az Országos Széchényi Könyvtár által rendelkezésre bocsátott, Szécsény történelméhez kapcsolódó eredeti dokumentumokat január 23. és 25. között tekinthetik meg a látogatók. Szécsényben a magyar kultúra napja alkalmából január 24-én a XXIV. A Himnusz története | Híradó. versmondó- és népdaléneklő versenyt is megrendezik. A megye egyik legkiemelkedőbb megmérettetésére nemcsak Nógrádból érkeznek versenyzők, hanem a határon túlról, a Vajdaságból, a Felvidékről és Erdélyből is. Salgótarjánban a várossá válás 93. évfordulója és a magyar kultúra napja alkalmából rendeznek ünnepi programsorozatot 27-én. A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Vajon melyik az az énekkarra és zenekarra komponált, alig két perces magyar zenemű, amelyik jelentőségében felülmúl számunkra minden más, akár több órás alkotást? Erre a kérdésre aligha lehet más választ adni, mint hogy az a Himnusz, Kölcsey Ferenc verse Erkel Ferenc megzenésítésében. Eredeti magyar himnusz filmek. Ismerjük valamennyien, kísérője életünk fontos mozzanatainak, történetéről, születésének körülményeiről azonban keveset tudunk. A következő hónapokban ezért kéthetente, összesen tíz alkalommal jelentkezünk egy-egy írással és új hangfelvétellel, amelyek segítségével bepillanthatunk nemzeti énekünk egykori világába, illetve felvillanthatunk néhány pillanatot a mű tágabb környezetéből. Sorozatunk utolsó része a 2019–2020-as "Himnusz-évet" lezáró hangversenyt vezeti be: tavaly június 15-én emlékeztünk meg a 175 éve komponált Himnuszról, most pedig kéthetente quasi visszaszámolunk az ünnepi év júniusi búcsúztatójáig. A sorozat ötletadója az elhangzó művek többségének karmestere, Somogyváry Ákos, Erkel szépunokája, a kórusokkal együtt vagy önállóan szereplő zenekar pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara lesz, ugyanaz az együttes, amelynek egyik alapítója és első vezetője Erkel Ferenc volt.