Bukás után olimpiai bronzérmes a magyar rövidpályás gyorskorcsolya vegyes váltó Pekingben Bronzérmet szerzett a Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Jászapáti Petra, Kónya Zsófia összeállítású rövidpályás gyorskorcsolya vegyes váltó a szám szombati, 2000 méteres döntőjében a pekingi téli olimpián. Az aranyérmet Kína nyerte meg, Olaszország ezüstérmes, Kanadát kizárták. A dobogós csapat tagja Krueger John-Henry is, aki a negyeddöntőben szerepelt. Az olimpián debütáló számot Kína nyerte Olaszország előtt. A negyedik helyen célba érő magyarok a videózásnak köszönhetik a harmadik helyet, mivel a kanadaiakkal összeakadva, mindkét váltó embere elesett, a zsűri pedig az észak-amerikait látta szabálytalannak. A fináléban a hazaiak – akik a világkupában a legjobbak voltak -, a kanadaiak és az olaszok vártak a vk-harmadik magyarokra. Az elődöntőhöz hasonlóan Krueger John-Henry pihent, ő a negyeddöntőben korcsolyázott. A vezetőség bízott az elődöntőben bevált receptben, azaz nem Kónya, hanem Jászapáti kezdett, csakhogy az első kanyarban hárman összeakadtak, a kanadai Florence Brunelle esett, és kisodorta Jászapátit.
Hamarosan megkezdődnek a XXIV. Téli Olimpiai Játékok Kínában, Pekingben. A világ legjobb téli sportolói február 4-20. között 15 sportág, 109 versenyszámában mérik össze felkészültségüket. Hogy kicsit ráhangolódjunk az olimpiára, most visszatekintünk a korábbi téli versenyeken induló katonasportolókra. Cikkünk Győr Béla és Klész László "Katonaolimpikonok - Magyar hivatásos katona sportolók a modernkori olimpiai játékokon" című könyv alapján íródott, ami a Zrínyi Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben. Hazánk az ötkarikás téli játékok történetében 2018-ban, a koreai Phjongcshang-ban szerzett először aranyérmet 5000 méteres férfi, rövidpályás gyorskorcsolyában. Az eddigi két ezüstérmet 1948-ban, St. Moritzban a Kékesy Andrea–Király Ede és 1980-ban, Lake Placidban a Regőczy Krisztina–Sallay András jégtáncpáros szerezte. A négy bronzéremből kettőt 1932-ben, szintén Lake Placidban és 1936-ban, Garmisch-Partenkirchenben a Rotter Emília–dr. Szollás László páros nyerte. A másik két harmadik helyezést pedig 1952-ben, Oslóban és 1956-ban, Cortina D'Ampezzóban Nagy Marianna és Nagy László testvérpár érte el közös műkorcsolya versenyszámukban.
Rövidpályás gyorskorcsolya, férfi 5000 méteres váltó, olimpiai bajnok: ---------------------------------------------------------------------- MAGYARORSZÁG (Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor, Knoch Viktor, Burján Csaba) 6:31. 971 perc 2. Kína (Vu Ta-csing, Han Tien-jü, Hszü Hung-cse, Csen Tö-csüan) 6:32. 035 3. Kanada (Charle Cournoyer, Pascal Dion, Samuel Girard, Charles Hamelin) 6:32. 282 A magyarok ezt megelőzően két ezüst- és négy bronzérmet nyertek a téli olimpiákon, legutóbb a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncpáros végzett másodikként 38 évvel ezelőtt, az 1980-as, Lake Placid-i játékokon. (MTI) Az Anyák öröme Megkerestük a friss bajnokok szüleit! A Liu testvérek édesanyja azt mondta, mikor beszélt fiával telefonon, szinte megszólalni sem tudodtt, annyira sírt örömében. Knoch Viktor édesanyja azt mondta, ő úgy érezte, "a győzelem benne volt a pakliban". Burján Csaba édesanyja azt mondta nekünk: "Egy álom vált valóra! " Tavaly januárban volt a Portré vendége Liu Shaolin Sándor, aki már világbajnokként beszélgetett Barabás Évával, s már akkor megmutatta a karjára tetovált olimpiai karikákat… A vele készült portrét itt megnézheti!
A finálé egyik drámai pillanata az volt, amikor a dél-koreai váltó egyik tagja elesett. Ez megnyugtatta a másik három csapatot, hosszú ideig Kanada haladt az élen Kína és Magyarország előtt. Alig tíz kör volt hátra, amikor ismét megélénkült a verseny, Kína megszerezte a vezető helyet, de Kanada szinte rögtön visszavette azt. Ekkor a magyar kvartett "csak" utazott, várta az alkalmat, amikor meglepheti riválisait. Ez a pillanat az utolsó két váltásnál jött el. Előbb Liu Shaoang parádés kigyorsítással megelőzte kanadai riválisát, majd váltott bátyjával, Liu Shaolin Sándorral, aki kínai ellenfelét lehagyva élre állt. Innentől pedig már nem engedte ki a kezéből az aranyérmet, hatalmas ökölcsapással haladt át a célvonalon elsőként. A váltó olimpiai rekorddal győzött. Noha a zsűri még videózott, de az előzgetések ellenére nyugodt, vitás helyzetektől mentes verseny volt, így a magyarok egy hatalmas piros-fehér-zöld zászlóval a jégen korcsolyázva ünnepeltették magukat. Nem is kellett csalatkozniuk, nem történt kizárás, azaz megszerezték a történelmi aranyérmet, amely 177. a sorban Magyarország esetében, de a korábbiak mind a nyári játékokon születtek.
Dr. Szollás László 1943-1945-ig harctéri szolgálatot teljesített, majd először amerikai (Ausztriában), majd pedig orosz hadifogságba esett. 1951-ben nyugállományba vonult, ezután a Magyar Korcsolyázó Szövetség elnöke, valamint sportorvos lett. A páros műkorcsolyában hatszoros országos bajnok, 1980. október 4-én hunyt el. 1936. Garmisch-Partenkirchen A németországi Garmisch-Partenkirchenben rendezték meg a IV. téli olimpiai játékokat, ahol a már korábban említett dr. Szollás László orvos őrnagy és Rotter Emília a páros műkorcsolya versenyszámban ismét bronzérmet szerzett. Vitéz Pataky Dénes százados már háromévesen műkorcsolyát viselt. Az ötszörös országos, világbajnoki ezüst- és bronzérmes, kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes műkorcsolyázó abszolút esélyesként indult a Garmisch-Partenkirchenben megrendezett olimpián. Sajnos azonban a verseny közben elesett, így a műkorcsolya férfi egyéni versenyszámában kilencedik helyezést ért el. A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémiát elvégzett katona páncélostisztként Kassán és Budapesten szolgált.
Eötvös Zoltán már azzal is kiemelkedett a magyar indulók közül, hogy 1928-ban a 10. helyen végzett a gyorskorcsolyázók 1500 méteres számában. Négy magyar szerepelt az első olimpián, Chamonix-ban Az eddigi 20 téli olimpián 10 alkalommal fordult elő, hogy versenyzőink üres kézzel, értsd: pont nélkül tértek haza, éppen ezért büszkék lehetünk arra, hogy akadtak olyan magyar sportolók, akik felállhattak a dobogóra – négyszer bonz-, két alkalommal pedig ezüstérem lógott a nyakukban. Párosban szép az élet – ugyanis valamennyi érmünket műkorcsolya, illetve jégtáncpáros szerezte. Rotter Emília és Szollás László nevét nem csak azért kell megemlíteni, mert 1932-ben, bronzszínben megszerezték az első magyar érmet, hanem azért is, mert négy évvel később szintén dobogósként, ugyancsak a harmadik helyen zártak, majd 1852-ben és 1956-ban Nagy Marianna és Nagy László ugyanígy "duplázott". A bronznál fényesebb medáliára 1948-ig kellett várni. A második világégés, két "kihúzott" olimpiát követően Kékessy Andrea és Király Ede végzett második helyen a második St. Moritz-i, számunkra – a szerzett pontok tekintetében – legsikeresebb téli játékokon.
Az ajándék tiszta értéke azt az értéket jelenti, amely az ajándékot terhelő esetleges adósság (például köztartozás) és az egyéb teher értékének levonása után marad. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni. Index - Gazdaság - Mit tehet, ha bankban lévő pénzt örökölt?. A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, kivéve, ha a vagyonszerző és az ajándékozó egyenes ági rokonok vagy örökbefogadáson alapuló rokonok. Az ajándékozási illeték megfizetése alóli mentesség körében sok érdekesség található, mint például a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék, a munkáltató által a munkavállaló számára adott ingyenes juttatás, az üzletrész ingyenes megszerzése, vagy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználati jog ingyenes átengedése, megszerzése is. A mentességeket az Itv. részletesen felsorolja, most az egyenes ági rokonok és a testvérek közti ajándékozást vizsgáljuk meg közelebbről.
Ritkán esik szó arról, mi lesz a sorsa a bankokban összegyűjtött javaknak a tulajdonosuk halála után. Az örökség részét képezik azok a megtakarítások is, amelyeket bankszámlán, lekötött betét, takarékbetét vagy értékpapír formájában helyeztek el egy pénzintézetnél. Vagy mégsem? Kétségtelenül nem egyszerű egy ilyen beszélgetést kezdeményezni, de érdemes közösen átgondolni, kié legyen a bankszámlánkon lévő összeg az örököseink közül, "hogy egy haláleset utáni amúgy is nehéz helyzetben legalább a pénzügyek ne okozzanak újabb gondokat. Vagy végigbeszélni azt, hogy a leendő örököseink ismerik-e befektetéseinket, van-e elképzelésük arról, mihez kezdenek, ha például egy éveken keresztül jól teljesítő befektetést örökölnek meg" – fogalmazott Mészáros Tibor, a K&H főosztály-igazgatója. A bankszámla- és betét számlatulajdonosok eldönthetik, hogy haláluk esetén ki juthat hozzá a számlájukon lévő pénzhez. Ezt általában a bankszámlaszerződés megkötésekor jelölhetik meg. Ha valaki rendelkezik erről, akkor a bankszámláján lévő pénzösszeg nem lesz a hagyaték része, és így például öröklési illetéket sem kell fizetni ez után az összeg után.
Figyelemmel arra, hogy a 27%-os egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles megfizetni és azt költségként nem számolhatja el, a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a jövedelem 78%-a után kell megfizetni. Ezt a jövedelmet a NAV által készített bevallási tervezet tartalmazza. Keletkezik-e adókötelezettsége a magánszemélynek, ha az ingóvagyon értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot? Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot. Amennyiben az így szerzett jövedelme meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos adót megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal. Az ingó értékesítéséből származó jövedelmet az adóbevallási tervezet nem tartalmazza, így azzal a tervezetet ki kell egészíteni (163. sor) Be kell-e vallani azt a kamatjövedelmet, amely után az adót a kifizető levonta?