A Fidelio szerkesztősége mellett a KULT50 végső névsorát összeállító zsűri tagjai: Stuber Andrea, Veiszer Alinda, Winkler Nóra, László Ferenc, Fáy Miklós, Réz András, Zipernovszky Kornél A kiadványban az ötven művészt bemutató portré mellett gazdag kínálat található a hazai kultúrával foglalkozó elemző és magazinos cikkekből is. ©fidelio Interjú olvasható – többek között – Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel, akit a papíralapú könyv létjogosultságáról kérdeztek, Csányi Vilmos etológussal, aki a kultúra evolúciójáról beszélt, de szó esik még egyebek mellett a közelmúltban lezajlott gasztronómiai forradalomról és a hazai kávékultúráról is, Réz András esztéta pedig a mozi jövőjéről elmélkedett. Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban - Fidelio.hu. A Fidelio csapata is kint lesz az Ünnepi Könyvhéten, ahol június 9-én 15-órától 17-ig várja az érdeklődőket a Rózsavölgyi Kiadó standjánál, ahol 15% kedvezménnyel vásárolható meg a KULT50. A KULT50 kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.
A Fidelio szerkesztősége mellett a KULT50 végső névsorát összeállító zsűri tagjai: Stuber Andrea, Veiszer Alinda, Winkler Nóra, László Ferenc, Fáy Miklós, Réz András, Zipernovszky Kornél. Kiderült, kik ők: A kultúra 50 arca – kultúra.hu. A kiadványban az ötven művészt bemutató portré mellett gazdag kínálat található a hazai kultúrával foglalkozó elemző és magazinos cikkekből is. Interjú olvasható – többek között – Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel, akit a papíralapú könyv létjogosultságáról kérdeztek, Csányi Vilmos etológussal, aki a kultúra evolúciójáról beszélt, de szó esik még egyebek mellett a közelmúltban lezajlott gasztronómiai forradalomról és a hazai kávékultúráról is, Réz András esztéta pedig a mozi jövőjéről elmélkedett. Fotók: Fidelio
Az apropót az adta, hogy 2019. április 16-án a Szalonban hozták nyilvánosságra, ki számít jelenleg a magyar kultúra 50 arcának, azaz 2018-ban munkája, művészi tevékenysége, teljesítménye alapján kik "pörgették" a honi kulturális életet. A kultúra 50 arca teljes film. Szakmai szervezetek, a közönség, valamint a Kult50 kiadvány és program kitalálói, a Fidelio kulturális magazin szerkesztőségének tagjai választották ki a győzteseket. Kategóriánként öten-öten kerültek be a Kult50 rangos csapatába. Az idei szavazás során hétről tízre bővült a kategóriák köre, melynek védnökei között találunk korábbi "kultötveneseket" is. Ők is segítették a döntést a beérkezett szavazatok alapján. Íme a kategóriák (zárójelben a védnökökkel): prózai színház és bábszínház (Szikszai Rémusz), zenés színház (Bodor Johanna), tánc és mozgásszínház (Gergye Krisztián), film (Tasnádi István), irodalom (Háy János), vizuál (Magyarósi Éva), klasszikus zene (Vajda Gergely), jazz, folk, world zene (Szirtes Edina Mókus), popkultúra (Novák Péter), ügy (Miklósa Erika).
És íme a teljes lista: Ágh Márton látványtervező, Barabás Lőrinc trombitaművész, zeneszerző, Baráth Emőke énekes, Birkás Ákos festőművész, Bodor Johanna táncművész, koreográfus, Boldoczky Gábor trombitaművész, Bödőcs Tibor író, humorista, Bucsi Réka animációs filmkészítő, Fekete Ádám színész, dramaturg, író, Fischer Ádám karmester, Fischl Mónika színművész, énekes, Gadó Gábor gitárművész, Gergye Krisztián táncművész, koreográfus, Gimesi Dóra író, dramaturg, Gyöngyösi Levente zeneszerző, Háy János író, költő, Hernádi Judit színművész, ifj.
Alacsonyabb a részvétel, mint négy éve, Orbán furcsa választásról beszélt, Márki-Zay szerint ez a választás nem szabad A szavazófülkék hat órakor nyitottak és 19 órakor zárnak. A legfontosabb kérdés az, hogy Orbán Viktor ötödször is kormányt alakíthat-e, vagy az ellenzéki pártok közös jelöltje, Márki-Zay Péter megszakítja a hosszú évek óta tartó Fidesz hegemóniát?
A film története az 1990-es években 1996-ban a mozi századik évfordulójának ünnepségsorozata keretében első ízben rendezték meg Budapesten a Magyar Filmesek Világtalálkozóját. A kínai kormány betiltja a Disney, a Sony és az MGM amerikai filmgyártó cégek működését Kínában. Az indok: a Kundun, a Hét év Tibetben, és a Vörös sarok című filmek torz képet festenek Kínáról. 1998-ban a Titanic című film nemzetközi bevétele átlépte bűvös egymilliárd dollárt.
1976-ban Párizsban először osztották ki a César-díjat. Egy évvel később az Egyesült Államokban bemutatták George Lucas filmjét a Csillagok háborúját, amelynek a amerikai bevételi rekordját jóval később csak a Titanic tudta csak megdönteni; az inflációt is figyelembe véve még ma is abszolút első. Mindemellett a Csillagok háborúja volt az első film, amit Dolby Stereo hanggal mutattak be. A film története az 1980-as években 1986-ban az amerikai Canon cég megszerezte Anglia legnagyobb moziláncát. Ezzel az angol mozik 40%-a a Canon kezébe került. Az ú. n. független filmstúdiók és a hollywoodi B-kategóriájú filmek hatalmas hulláma mind az USA-ban, mind a világ egyéb pontjain elárasztja a mozikat és a video-kölcsönzőket, köszönhetően a csökkenő előállítási költségeknek, és olyan országok anyagi és humán "ébredésének", mint Hong Kong (lásd kung-fu filmek), India (Bollywood! ). Franciaországban hatalmas összegeket költ az állam az európai (értsd francia) filmek támogatására, megpróbálván ellenállni Hollywood dömpingjének.
Ez a személy nem más, mint Fredrick Allen Hampton (Daniel Kaluuya), a Fekete Párducok Illinois-i szakaszának alelnöke, aki karizmájának, szervezőkészségének és politikai felkészültségének köszönhetően Chicago politikai életének kulcsfigurájává vált. Ugyanebben az évben egy piti bűnözésből éló tolvaj, Bill O'Neill (Lakeith Stanfield) egy balul sikerült autólopás után felkelti a hatóságok figyelmét azzal, hogy FBI-ügynöknek próbálta kiadni magát. Az FBI-nak dolgozó Roy Mitchell (Jesse Plemons, Breaking Bad, Fargo, I'm Thinking of Ending Things) komoly potenciált lát O'Neill képességeiben és látszólagos politikai semlegességében (vagy tudatlanságában), akit enyhéb büntetés ígéretével informátorként kezdi alkalmazni. A film már a bevezető részben sem rejti véka alá, hogy Hampton a legkevésbé sem a lassú és fokozatos változásban hívő reformer, hanem antikapitalista forradalmár. Még a tágabb polgárjogi mozgalom keretein belül is radikálisnak számított az olyan tisztán kulturális, és így a mozgalom törekvéseit érdemben nem előrevivő trendek kritikájával, mint az aktuális nyugati divattal szembemenő dashiki viselése vagy a képviseleti demokráciában való részvétel.
Át tudtam érezni, hogy Jean-Baptiste nem olyan ember, mint az összes többi, nem úgy született, nem úgy élt és nem is úgy halt meg. Őt csak az érdekelte, hogy milyen szaga-illata lehet a világon bárminek. Nem érdekelte semmi más a világon. Egy ilyen embernek pedig nincs lelkiismeret furdalása ha megöl egy macskát mert kíváncsi a szaga eszenciájára. Mint ahogy akkor sincs, ha megöl egy embert mert létre akarja hozni azt az illatot amely páratlan a maga nemében. A vége a könyvnek/filmnek engem is meglepett, de ha arra gondolunk egyetlen illatfoszlány mekkora hatással lehet ránk így valahol megértem. Nem mindennapi az egyszer biztos:D desertangelable 2016. május 4., 12:13 A kivitelezés és a színészi játék nagyon jó, a történet érdekes a hangulat magával ragadó, de mégsem nézném meg még egyszer. Örülök, hogy túl vagyok rajta, mindamellett, hogy sokkal jobban tetszett, mint amire számítottam. Azt hittem, hogy nagyon szenvedős lesz, pláne, hogy 2 és fél óra, de nem. Teljesen lekötött és egyáltalán nem éreztem elhúzottnak, kellett ez a hosszúság ahhoz, hogy megismerjük a miérteket.
A végét borzalmasnak találtam, pedig szeretem az abszurd befejezéseket. Nem olvastam a könyvet, így nem tudom, hogy kinek a hibája, de én kicsit többet vártam, talán épp a hírverése miatt. Hasonló filmek címkék alapján
1909-ben a londoni Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet. 1917-ben a tényleges színes film bemutatkozására az Amerikai Egyesült Államokban a technicolor eljárás adott lehetőséget. 1936-ban a szubtraktív színkeverés fejlettebb eljárást alkalmazták, ami az Agfacolor néven vált ismerté a színes filmek körében. A német gyártót az Eastman Kodak követte Kodakchrome néven. A Technicolor vállalat 1930-ra dolgozta ki a három alapszín, illetve a keverésükkel létrehozott többi színnel készíthető filmek gyártási lehetőségét. Walt Disney fejlesztette ki az eljárást. A Hiúság vására című film 1935-ben készült, de a színes film valódi premierjére 1937-ben került sor Disney Hófehérke és a hét törpe című klasszikusának bemutatójával. Disney korai munkái