A város ma Sour néven ismert, s Libanonban található. Számos római kori nevezetességgel büszkélkedik, ezek egyike egy II. században épített hippodrom, mely az egyik létező legnagyobb a világon. 4. Szidon, Libanon – alapították: kb. 3000 Szidon neve a görög 'halászat' szóból ered, amely tökéletesen rávilágít a föníciai kikötőváros egyik legfontosabb bevételi forrására, a halászatra. Emellett persze kereskedelméről és üveggyártásáról is híres volt. Faroenk Szelet Nagy Asztal. Akár csak testvérvárosát, Türoszt, Nagy Sándor Szidont is elfoglalta, azonban ez a város megmenekült a pusztulástól, mivel lakói feltétel nélkül adták meg magukat a makedón hódítónak. Szidon a török uralom alatt is virágzott, bár többször is feldúlták és átépítették. A város egyik legrégebbi építészeti öröksége a gyógyulás föníciai istenének, Eshmunnak szentelt templom, mely a Kr. VII. századból maradt fenn. 3. Argosz, Görögország – alapították: kb. 5000 Európa talán legöregebb városa, Argosz eredetileg görög polisz (városállam) volt. Bőséges természeti erőforrásainak, és a termékeny argoszi síkságnak köszönhetően, a mükénéi időszak végén, a Kr.
Csokorba szedtünk a világ legrégebb óta lakott települései közül tízet, melyek máig őrzik ősi hangulatukat, ahol minden kő régi történeteket mesélhetne, s ahol mégis úgy pezseg az élet, mint a legmodernebb metropoliszokban. 10. Ife, Nigéria – alapították: kb. Kr. e. 350 A yoruba nép máig az emberiség mitikus bölcsőjének tartja ősi városát. A legenda szerint két istenségük egyike hozta létre az első embereket agyagból, akik közül az egyikből király lett. A XI. században a város a királyság fővárosa lett, az itt élő emberek neves kézművesek voltak; hozzájuk köthetők a régió híres terrakotta fejei, melyeket az elkövetkező kétszáz évben alkottak. 10 ősi város, ahol még ma is élnek - Messzi tájak Európa, Ázsia, Afrika | Utazom.com utazási iroda. A XVIII. században majdnem megsemmisült, de a rabszolga-kereskedelem sem tett jót virágzásának. Ife városában található ma az ország egyik legnagyobb egyeteme, valamint a Nigériai Történelmi Társaság. Ife ma 600 ezer lakosú város. 9. Balkh, Afganisztán – alapították: kb. 500 Alapítása idején Baktra néven ismerték, s a Nagy Sándor által meghódított Perzsia Baktria tartományának központja volt.
Az elpuhultság és a tékozlás azonban mindig idegen maradt tőle, s környezetét is gyakran megfeddte, ha a sikerektől elbizakodva a puhányság jeleit fedezte fel rajtuk. Az ellenszegülést azonban keményen megtorolta. A Birodalom egységére törekedett, ezért megkövetelte az isten-királynak kijáró tiszteletet és mindent megtett a meghódított népek Birodalomba illesztéséért: a híres Szúszai menyegzőn ő maga Stateirát, Dareios leányát vette el feleségül; a makedón előkelőket pedig perzsa főemberek lányával házasította össze. Alexandros álma a világ feletti uralomról nem teljesülhetett be. Indiai hadjáratát katonái zúgolódása miatt félbe kellett hagynia, Arábia és Afrika meghódítását pedig már el sem kezdhette. Halála (Kr. NAGY SÁNDOR, A HÓDÍTÓ - Keresztrejtvény. 323. jún. 13. ) tisztázatlan okból következett be: betegség és mérgezés is szerepel a lehetséges okok közt, de már az ókori hagyomány sem volt egységes ebben. Sírjának helye vita tárgyát képezi: ókori források szerint végakaratával ellentétben nem Szívában, hanem Memphiszben, majd Alexandriában helyezték örök nyugalomra.
Halála után a Dunától az Indusig terjedő birodalma felbomlott; utódai, a diadochosok háborúi során Makedóniát Antigonos, Ázsiai területeit Seleukos, Egyiptomot Ptolemaios nevű makedón hadvezérei szerezték meg, s ők alapították meg dinasztiáikat. A birodalom rövid ideig tartó egysége bár politikai értelemben megszűnt, mégis az ő uralkodása volt az a határpont, mely új fejezetett nyitott a görögség életében, s az akkor ismert világ műveltségében: kezdetét vette a hellénizmus időszaka. Parlagi Gáspár 2004
II. évezredben erősödött meg, s Spárta felemelkedéséig a régió legmeghatározóbb városállama volt. A város és környéke számtalan alkalommal feltűnt a görög mitológiában is: itt született Perszeusz, Diomédész és Agamemnón király is. Argosz a legtöbb görög polisszal ellentétben a római, majd a bizánci időkben is virágzó település maradt. A modern Argosz nagy részben az ősi város maradványain épült fel, így csak kevés maradt meg az ókori polisz emlékeiből, a legrégebbi műemlék az argoszi Heraion (Héra istennő temploma), mely a Kr. századból származik. 2. Büblosz, Libanon – alapították: kb. 6000 A legrégebbi létező föníciai város, Büblosz számos tudományos és technológiai felfedezés helyszíne volt hosszú történelme során. A történészek szerint itt találták fel a föníciai ábc-t, mely az írásbeliség meghatározó állomását jelentette. Görög elnevezése a 'papír' szóból ered, mely egyike volt legfontosabb exportcikkének. Büblosz a Kr. évezred végén az amoriták támadása következtében porig égett. A város eredetileg egyiptomi protektorátus volt, fontos kiviteli termékei – cédrusfa, stb.
A négyzet tengelyesen szimmetrikus az átlóira illeszkedő egyenesekre és az oldalfelező merőlegeseire, illetve középpontosan szimmetrikus az átlók metszéspontjára nézve. Forgásszimmetrikus is: ha e pont körül ${90^ \circ}$-kal elforgatjuk, a négyzet nem változik. A rombusz tengelyesen szimmetrikus az átlóira, és középpontosan szimmetrikus az átlók metszéspontjára nézve. Ez is forgásszimmetrikus, az átlók metszéspontja körüli ${180^ \circ}$-os forgatásnál invariáns. Az ábrán látható paralelogramma tengelyesen nem szimmetrikus, de középpontosan szimmetrikus az átlók metszéspontjára nézve, és forgásszimmetrikus is: ugyanezen pont körüli ${180^ \circ}$-os forgatásnál invariáns. 16. Húrnégyszög, érintőnégyszög, szimmetrikus négyszögek. - Tételek. A szabályos háromszög és a téglalap tengelyes és forgásszimmetriával is rendelkezik − mindkettő szimmetriatengelyei az oldalfelező merőlegesek. A szabályos háromszög forgásszimmetriája a középpont körüli ${120^ \circ}$-os elforgatás során tapasztalható. A téglalap forgásszimmetrikus, az átlók metszéspontja körül ${180^ \circ}$-kal forgatva változatlan marad.
A szilárdtest-fizika is támaszkodik a szimmetrikus négyszögekkel kapcsolatos ismeretekre a kristályszerkezetek felépítésének vizsgálatakor.
Az öt- és hatszög közül csak a szabályos hatszög szimmetrikus középpontosan. Szimmetria-középpontja az oldalfelező merőlegesek metszéspontja. Általában is igaz, hogy csak a páros oldalszámú szabályos sokszögeknek van szimmetria-középpontjuk. Kosztolányi József−Kovács István−Pintér Klára−Dr. Urbán János−Vincze István: Sokszínű Matematika 9., Mozaik Kiadó, 2013, 207. oldal, 214. oldal, 230. oldal.
Okostankönyv