Átnevezik a szentpétervári Kun Béla utcát 2011. szeptember 22. 14:11 MTI Szentpéterváron vita tört ki az elsősorban Dmitrij Medvegyev egykori lakhelyeként ismert Kun Béla utca átnevezéséről: az aktivisták azt követelik, hogy a "véres kezű hóhér" neve tűnjön el a város térképéről, s javasolják, hogy az utca új neve Mezsdunarodnaja, vagyis Nemzetközi legyen, így neveznék az ott épülő metróállomást is. A Frunze kerület polgármestere a Twitteren jelezte, hogy a városi hatóságok nem tervezik az utca átnevezését, s ezzel heves tiltakozást váltott ki. A polgármester közvélemény-kutatást kezdeményezett, a vélemények erősen megoszlottak. Alkotások tára | Kun Béla arcképe. Annyi kiderült: szinte senki nem tudja, hogy ki volt Kun Béla. Emellett többen javasolták, hogy kérdezzék meg a panelházakkal beépített utca leghíresebb szülöttét, az orosz államfőt. Medvegyev egyébként a 305. számú általános iskolába járt, amely a Budapest utcában van. A Kun Béla utca átnevezését a Petrográd elnevezésű helytörténeti közösség és több orosz ortodox hazafias szervezet már régen követeli.
Hősi halált halt orosz kapitány, aki 1849-ben a paranccsal szembefordulva nem a forradalom leverésén szorgoskodott, hanem kitartásra buzdította a magyar honvédeket. Egyfajta orosz Bem apó, a szovjet–magyar barátság egyik jelképe. Történelemkönyvben is helyet kapó mártír, akiről 1951-ben utcát is neveztek el, és akinek a tiszteletére a Magyar Néphadsereg állított táblát. Az anekdotázó kedvű Illés Béla kitalált hősének története. Ki volt kun béla episode 1. Egy anekdotai alak A fiatalon Bécsbe emigrált író, Illés Béla első írásait (Ady közbenjárásával) még a Nyugat hozta le, a Tanácsköztársaság bukása idején viszont már kommunista nézetei miatt emigrált, és lett később a szovjet hadsereg magyarországi lapjának főszerkesztője. A letartóztatások után előbb Csehországból, majd Bécsből tiltották ki a nagy mesélőkedvű, harcos kommunista írót és életművészt, akit Hegedűs Géza így jellemzett: Olyan volt, mint egy anekdotahős, akit Illés Béla talált ki. Volt a népfölkelő hadosztály önkéntese, alkalmi munkás és filmstatiszta, gyári melós, a szovjet művelődésügyi népbiztosság sajtóosztályának munkatársa.
A vezetésben a kisebbségben lévő kommunisták diktáltak, forradalmi terrort vezettek be. Március 24-én Kun jegyzéket küldött a párizsi békekonferenciához, elismerve a belgrádi egyezményt, elutasítva a Vix-jegyzéket. A Pestre érkező Jan Smuts brit tábornok a gazdasági blokád feloldását ígérte, s a magyarok meghívását a béketárgyalásra. Az új demarkációs vonalat a kormányzótanács csak úgy fogadta volna el, ha a megszállók az ország belügyeibe nem avatkoznak be s visszakapják Szegedet és Aradot. Smuts ekkor befejezte a tárgyalásokat, a csehek és románok pedig támadást indítottak. Ki volt kun béla solo. A hirtelen felállított Vörös Hadsereg nagy területeket vett vissza az ellenségtől, de - bár Kun kapcsolatban volt a szovjettel - nem jött létre a tervezett katonai együttműködés. Elmaradt a földreform, a parasztság szembekerült a kormánnyal, az ország élelmezése megbénult. Clemenceau június 7-i jegyzéke az északi hadjárat leállítását követelte, megígérve hogy a románok kiürítik a Tiszántúlt. A Vörös Hadsereg megkezdte a kivonulást a Felvidékről, július 1-jén új demarkációs vonalat jelöltek ki.
A Russzkaja Linyija (Orosz Vonal) hírügynökség a minap jelentette, hogy a Kun Béla utcát átnevezik Mezsdunarodnaja utcává. Arra hivatkozott, hogy ez következik egy levélből, amelyet a Vozvrascsenyije (Visszatérés) alapítvány kapott az átnevezést követelő felhívására a városi parlament illetékes bizottságától. Kun Béla (1886–1938) magyar kommunista politikus, az 1919-es magyar Tanácsköztársaság vezéralakja volt.
Marx Károly 1883-ban hunyt el, de eszméi örökké élnek; sokan úgy vélik, marxistának lenni ma sem ciki. Ebből a szempontból Marx jobban teljesít, mint Lenin, pedig a kommunisták régen fordítva gondolták. Münnich Ferenc Híres politikus. 1886-ban született, éppen, mint Kun Béla, de jócskán túlélte. További egyezés, hogy az I. Rendhagyó vetítéssel folytatódott a Viszlát, Lenin! rendezvénysorozat. világháborúban orosz hadifogságba esett, Szibériába deportálták, nyelvet tanult. Ott volt a KMP 1918-as megalakulásakor, a Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztosként tevékenykedett. A bukás után Bécs érintésével mehetett ő is a Szovjetunióba. Miközben azonban Kun meghalt a sztálini represszió következtében, Münnich elment harcolni a spanyol polgárháborúba. A II. világháború alatt rádiózott Moszkvában, a negyvenes évek második felében rendőrfőkapitány volt Budapesten, utána diplomata 1956-ig. Benne volt Nagy Imre második kormányában, de az 1956-os forradalom leverésében játszott szerepe figyelemre méltó igazán. A Kádár-rendszer kezdeti szakaszában a második legfontosabb ember volt, fő műve a munkásőrség megszervezése.
ide szakszervezeti igazolvánnyal ingyen lehetett bemenni, úgyis "az egész ország szakszervezetekbe tömörült, kis túlzással az arisztokraták is" Bíró Mihály dinamikus plakátjai, a városi köztér átszabása is jelentős volt, de a film jelentőségét hangoztató Lenin szavainak megfelelően a fő propagandaeszköz a mozgókép lett. 10 tény Kun Béláról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ekkor készítette egyetlen megmaradt magyarországi filmjét Kertész Mihály is, mondjuk a Jön az öcsém című darab azért Csunderlik szerint sem az életmű csúcsa – itt mindenki láthatja maga is. De hetente jöttek ki a Vörös Riport híradói is ( ezek is fent vannak a Youtube-on), ezekben még a terroregységek is kedves kis fiúknak látszanak, miközben a Burzsuj nevű kutyájukkal pózolnak – "ez volt a Lenin fiúk cukiságkampanya". A legdurvább terroregység Cserny József Oktogonnál működő garnitúrája volt. Ahol a bőrszerkós Lenin-fiúk dolgoztak szegény áldozataikon, ott ma szexshop van – osztotta meg az információt a résztvevőkkel Csunderlik, aki szerint Cserny és legényei valóban élvezték a terrort.
2012. november 3., szombat Almás pite A facebookon Limara létre hozott egy oldalt, aminek az a címe, hogy " Akik szeretnek kenyeret sütni". Itt nem csak kenyér recepteket osztanak meg a tagok, hanem kalácsokat, süteményeket stb. Az egyik Hölgy tag megsütötte Limara almás pitéjét. Na nekem sem kellett több, gondoltam egyet, megsütöttem én is. Almás pite gabriella konyhája szombathely. Nagyon finom lett:D A receptet Limara oldalán megtaláljátok. Bejegyezte: Unknown dátum: 17:57 Címkék: süti Nincsenek megjegyzések: Megjegyzés küldése
Ma csak egy gyors ebédre maradt időm. Csirkemell, csirkemáj ilyen esetben tuti befutó nálam, mert biztos lehetek benne, hogy tényleg hamar elkészül. Szeretem a hús-gyümölcs párosítást, gondoltam ez máj esetén sem működhet rosszul. A receptet ITT találtam. A máj telítő hatását az alma remekül ellensúlyozta és egy pohárka bor is nagyon kívánkozik utána. Elkészítési idő: 30 perc Almás-hagymás csirkemáj Hozzávalók: 60 dkg csirkemáj 8 dkg vaj 2-3 vöröshagyma 2 alma só őrölt bors majoránna Elkészítése: A csirkemájat megtisztítjuk, felcsíkozzuk. A vajat felolvasztjuk, rádobjuk a májat, rátesszük a fűszereket és néhány percet pirítjuk. Juci konyhája: Almás pite. A májat kivesszük a serpenyőből, félretesszük. A megtisztított hagymát fél-karikára vágjuk és a visszamaradt vajon üvegesre pároljuk. Az almákat cikkekre vágjuk, magházukat kivesszük, a hagymához adjuk, 3-4 percet pirítjuk, majd a májat is visszarakjuk és együtt pirítjuk készre.
Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt, 1 csom. sütőpor, 25 dkg margarin, 15 dkg porcukor, 3 tojássárgája, csipet só, 3-4 ek tejföl, Alma töltelék hozzávalói: 1, 5 kg alma, cukor ízlés szerint, ( kb 10 dkg) 1 kk őrölt fahéj, Elkészítése: Az almát meghámozom, kicsumázom, majd lereszelem. Egy lábosba teszem az almát, megcukrozom, fahéjat szórok rá, és 5 percig párolom, ha szükséges tovább ízesítem. Félreteszem hűlni. A liszthez keverem a sütőport, a cukrot, a sót, belemorzsolom a margarint, hozzáadom a tojásokat, és a tejfölt, és összegyúrom. Almás pite gabriella konyhája könyv. Hűtőbe teszem pihenni. Egy kb 30×40 cm-es tepsit vajjal kikenek, liszttel megszórom. A tésztát ketté osztom. Egyik felét tepsi méretűre kisodrom, majd a tepsibe illesztem. Az alma tölteléket rásimítom, a másik kinyújtott tészta lappal befedem. Tetejét villával megszurkálom, és 180°C-on, 40-50 percig szép aranybarnára sütöm. A tepsiben hagyom kihűlni, majd porcukorral beszórom, négyzetes szeletekre vágom, és már tálalhatom is.