2015. február 19., csütörtök Ebédlő asztal 6db székkel - Jelenlegi ára: 100 000 Ft Asztal 6db székkl: az asztal méret: 78cm magas, 103. 5cm széles, 133. 5 hosszu székek méret: magasság támláva 103 cm maas, 45, 5cm széles, ülőmélység 48cm, ülőrészmagasága 50 cm Jelenlegi ára: 100 000 Ft Az aukció vége: 2015-03-11 15:41. Ebédlő asztal 6db székkel - Jelenlegi ára: 100 000 Ft
Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
Nem kell sietni, inkább nézzünk szét kétszer is a veszélyesebb szakaszokon. Elérünk egy olyan részhez is, ahol a patak kiszélesedik és megduzzad, majd lassítva folyik tovább. Találunk olyan pontot is, ahol fel tudunk kapaszkodni a sziklára, amelyek jellemzően kisebb barlangok bejáratai, ahonnan egyébként kiváló panoráma tárúl erlénk A hasadék több, mint 30 barlangot rejt magában. Ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang, amely 75 méter hosszú, 19 méter széles és 10 méter magas. Ismertebb barlangok még a Kis és a Nagy Balinka barlangok. A Tordai-hasadék | Hellovilág Magazin. A Tordai hasadék 1938-ban természetvédelmi oltalom alá került. Szerencsére elég korán felismerték ennek a jelentőségét, hiszen rendkívül gazdag, és ritka élővilága van. Közel ezer növényfaj található meg a szorosban. A szélvédett helyeinek köszönhetően a múlt korszakbeli, jégkorszakbeli növények is megmaradtak, amelyek meglehetősen ritkák. Ilyen az Erdélyi hangyabogáncs, Merev nyúlfarkfű, melyet a tömött gyepe jellemez, Tűlevelű szegfű, Díszes zabfű, Méregölő sisakvirág, Homoki nőszirom, vagy az Illatos nefelejcs.
A sziklamászók egyik legkedveltebb helye. Autóval legcélszerűbb Mészkő (Cheia) felől megközelíteni, itt egészen a hasadék bejáratáig hajthatunk egy viszonylag jó minőségű murvás úton. A tordai hasadek keletkezése. Ha szép képeket szeretnénk készíteni, a nagy parkolóban álljunk meg, ahol véget ér az aszfaltozott út, itt kapaszkodjunk fel a parkoló fölötti kis kilátópontra. A hasadékba lépéshez belépőjegyet kell váltanunk, ez 2013-ban felnőtteknek 4 RON, gyerekeknek 2 RON volt (kb. 280 és 140 Ft). A patak völgyében jól járható, hidakkal, láncokkal kiépített ösvény fut. A hasadék végén dönthetünk, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva, fölkapaszkodunk a hasadék peremére, s a jelzett turistaúton látványos sétával térünk vissza.
Legenda Torda környékén a történeti feljegyzések szerint két búcsújáróhely is kialakult – az egyik ilyen kultuszhely a Tordatúr és Magyarpeterd között fakadó Szent László kútja/Királykútja volt, melyet (és a mellette épült kápolnát) a reformációig Szent László napján búcsújárás formájában látogattak a környékbeliek, sőt még Torda és Kolozsvár polgársága is. E hely a középkorban kereskedelmi utak csomópontjában feküdt: Torockóról vasat, Abrudbányáról aranyat, Tordáról sót szállították erre a Királyhágón túli országrészek felé. Erdély egyik legszebb szurdok-völgye a Tordai-hasadék - YouTube. És mivel az országút a Hesdát völgyén át a forrás érintésével vezetett, érthető, hogy annak híre miért terjedt el olyan széles körben – mint arra már a 15–16. századi feljegyzések is figyelmeztetnek. Ebben az időben maga a hasadék is búcsújárások célpontja volt. A néphagyomány őrzi annak az emlékét, hogy a Királyerdeje csúcsán (a Patkóskő közelében) már a középkorban kápolnát emeltek, sőt idővel kolostor is létesült, amit Monasztéria néven emlegettek. Ide évente kétszer, pünkösdkor és áldozócsütörtökön Torda város és vidékének magyarsága sereglett fel emlékünnepet tartani, a pünkösdi búcsút Szent László csodás megmenekülésének az emlékére, az áldozócsütörtökit pedig a mongoloktól való ottani megszabadulás örömére.
Számos legenda fűződik a hasadékhoz, keletkezését például isteni csodának tartják. Szent László királyt és seregét nagyszámú kun harcos üldözte. A király Isten segedelméért imádkozott, amikor a magyarok előtt a gigantikus sziklatömb kettéhasadt. A király katonáival épségben átjutott, míg üldözőik mind a szakadékba estek. A tordai hasadék legendája. A király lovának patkónyoma még ma is látható a hegytetőn, a Patkóskövön. Szatmárnémetiből indultunk Tordára. A főúton Szentmihály felé haladunk, majd Mészkő falu felé jobbra kanyarodva rátérünk egy kavicsos bekötőútra. Egészen a hasadék bejáratig lehet haladni a gépjárművel, és a szomszédos menedékház előtt parkolóhelyet is találhatunk. Már messziről látni a hatalmas sziklákat, s ahogy közeledünk, úgy nő bennünk a kíváncsiság Erdély legnagyobb turisztikai látványossága iránt. A túra egy nagyon könnyű, kellemes erdei sétával kezdődik. Bár a látvány magáért beszél, látni és érezni, hogy ezen a helyen naponta több száz, vagy ezer ember is megfordul, akiknek nyomai óhatatlanul is beleégnek a környezetbe.
A menekülő király Istenhez fohászkodott, és kérése meghallgatásra talált, ugyanis hirtelen a hegy kettérepedt közte és a pogány ellenség között, és a kunok mind a mélybe zuhantak. Egyes mondaváltozatok szerint a hegy már Szent László odaérkezése előtt hasadni kezdett, de ő még át tudta ugratni a megnyíló szakadékot, azonban az üldözői már nem. E monda szerint a hasadék mélyén nagy számban található kőpénzek is ekkor kerültek oda és kövesedtek meg. Ugyanezen hagyomány szerint a szent király lovának nyomai lennének a hasadék déli oldalán (az ún. A Tordai-hasadék | BUDAVÁRTOURS. Muntye-tetőn) lévő Patkós-kő tetején látható, lópatkó alakú mélyedések. E szikla Lónyomos kő néven szerepel az aranyosszéki határjáró bizottság egy 1795-ben kelt jelentésében, tudniillik éppen Torda város és Aranyosszék határpontját képezte, sőt még a heraldikában is szerepet kapott (ugyanis Torda város és Torda-Aranyos vármegye címere egyaránt e motívumot ábrázolja a két hegy előterében lévő patkók formájában). A 17. században élt szász történetíró, Matthias Miles e patkónyomos követ maga is felkereste, és beszámolt arról, hogy a patkón eredetileg nyolc szög volt, ugyanis a sziklában még ezek nyomait is látni vélte.