Ez a konstrukció például ideális azok számára, akiknek fontos az, hogy új, modern autóval járjanak, akik az üzleti tárgyalásokon szeretnének mindig jó benyomást tenni. Ebben a konstrukcióban ugyanis bármikor változtathatunk a bérleti feltételeken, új autót bérelhetünk, a régi értékesítése pedig a bérbeadó cég feladata lesz.
Ha a futamidő alatt eladja lízingbevevőként az ingatlant, akkor jelzáloghitel esetén az új tulajdonosnak meg kell fizetnie a vagyonszerzési illetéket, lízing esetében azonban - ha az új tulajdonos is ugyanattól a lízingcégtől lízingel - nem kell újabb vagyonszerzési illetéket fizetni, mivel a lakás tulajdonosa a lízingcég marad. Hátrányai: Nem vehetőek igénybe az állami támogatások hozzá. Az ingatlanlízing után duplán kell illetéket fizetni utána. Mi a különbség a zárt végű és a nyílt végű pénzügyi lízing valamint az operatív lízing között? - Flexfleet. Nem mindenki szereti vagy tudja elfogadni azt, hogy ingatlanlízing esetén nem az övé az ingatlan tulajdonjoga. Hogy néz ki az ingatlanlízing piaca ma? Amikor nagyon robogott a lakáshitelezés, akkor léptek a lakossági ingatlanfinanszírozási piacra a nagybankok leányvállalataiként alapított lízingtársaságok (pl. OTP Lakáslízing Zrt, Erste Leasing Zrt., Unicredit, Raiffeisen, CIB Leasing) vagy teljesen új szereplők (pl. BG Lízing Zrt, CEC Credit). Mára ezek jó része eltűnt vagy vegetál, ezért összesen néhány szereplőssé vált ez a szűk piac.
A lízingbevevő elsődleges célja nem a termék tulajdonjogának a megszerzése, hanem annak használata, és az ennek révén realizálható előny. Mivel szolgáltatásnyújtásról van szó, ezért az ilyen típusú ügyletek legfontosabb szabályait (teljesítési idő, adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, bizonylatolás) is ehhez kapcsolódóan kell keresnünk. Kezdjük is mindjárt a teljesítési időponttal. A zárt végű lízing során nagyon hangsúlyos volt, hogy arra a konstrukcióra kizárja a törvény az időszaki (folyamatosan teljesített szolgáltatás) elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályainak alkalmazhatóságát, addig jelen esetben nincs ilyen tiltás. Ennek megfelelően – a témában most nem elmélyedve – négy időpontban lehet a szolgáltatás teljesített, attól függően, hogy miben állapodnak meg a felek. Ha előzetes elszámolást választanak a felek, akkor a számla kelte lesz a teljesítési időpont, ha az időszak végén kell rendezni a kötelezettséget, akkor az időszak vége lesz a teljesítési időpont, időszakot követő elszámolás esetén a fizetés esedékességekor, de legkésőbb a 60. napon beáll a teljesítés, és ennek megfelelően az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja.
A közalkalmazotti bértábla alapján kerül meghatározásra minden évben közalkalmazásban lévők aktuális bére. A módszertan szerint a közalkalmazotti fizetési osztály, valamint a közalkalmazotti fizetési fokozat határozza meg a béreket. Kik tartoznak a közalkalmazottak közé? A közalkalmazottak közé soroljuk a magyar oktatási intézmények dolgozóit (ide értve nem csak a tanárokat), az önkormányzatok dolgozóit és az állami egészségügy dolgozóit. Közalkalmazotti béremelés A tábla maga, úgynevezett szorzószámokat tartalmaz, amelyek évente kerülnek meghatározásra. A szorzószámok és a szintén évente felülvizsgált, fizetési osztályhoz tartozó garantált illetmény eredménye a tényleges közalkalmazotti bér. A meghatározás szerint, így négy módon emelkedhet közalkalmazotti bér: A garantált illetmény növekedésével A szorzószámok felülvizsgálatával Közalkalmazásban eltöltött idő növekedésével Magasabb képzéssel, illetve magasabb képzést igénylő munkakör betöltésével Amennyiben az adott évben a közalkalmazotti bértábla alapján bérünk nem éri el a meghatározott bérminimumot, úgy fizetésünk az adott évi bérminimumra emelkedik.
Köztisztviselői bérek A köztisztviselői illetményalap tehát 38. 650 forint marad. A köztisztviselői alapilletményt az előbb említett illetményalap és a bértáblában található szorzószám segítségével számolják ki. Közalkalmazotti bérek Az idén és jövőre is érvényes közalkalmazotti bértábla: 13. számú melléklet a 2010. évre vonatkozó költségvetési törvényhez A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2010. évben A bértábla (illetménytáblázat) segítségével a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben leírtak szerint lehet kiszámítani a közalkalmazotti fizetést. A bértábla alkalmazását szintén befolyásolja a 2010. évi minimálbér, amely az OÉT döntése alapján 73 500 forint lesz. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 89 500 forint lesz. Tehát akinek a fenti táblázat alapján kiszámított bére ezek alatt maradna, annak fel kell kerekíteni a fizetését.
A szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott 5. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik. A hivatkozott, utoljára 2019. november 22-vel módosított melléklet szerint a szociális ágazati összevont pótlék összege 2020. január 1-jén az alábbiak szerint alakul: A közalkalmazotti bértábla, valamint a szociális ágazati összevont pótlék egyes tételeinek összeadásával megkapjuk a 2020. január 1-jén "hatályos" szociális ágazati bértáblát: A táblában pirossal jelöltük azokat a fizetési kategóriákat, amelyekben az ágazati összevont pótlék összegét haladéktalanul korrigálni szükséges. A fenti táblák nem számolnak a közalkalmazotti bérkompenzációval, illetve az olyan egyéb illetményelemekkel, mint például a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, illetménynövekedés, egyéb rendszeres pótlékok, így a tényleges bruttó illetmény eltérhet az itt rögzítettnél.
Így a fent felsorolt négy alapvető tényező mellé bejön ötödikként a bérminimum emelkedése is. A szorzószámok 2008 óta változatlanok, azonban 2017 során három új, a jogviszony hosszához kapcsolódó sorral egészült ki a bértábla. Mi határozza meg a tábla pontos értékeit? Közalkalmazotti fizetési fokozat A sorok a közalkalmazotti fizetési fokozat, tehát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött évek száma szerint választják el a fizetéseket. Az egyes fokozatokhoz való tartozáshoz a táblázatban látható számú évek ledolgozása szükséges közalkalmazotti jogviszonyban. Közalkalmazotti bértábla fokozata Közalkalmazotti státuszban eltöltött idő 1 0-3 év 2 4-6 év 3 7-9 év 4 10-12 év 5 13-15 év 6 16-18 év 7 19-21 év 8 22-24 év 9 25-27 év 10 28-30 év 11 31-33 év 12 34-36 év 13 37-39 év 14 40-42 év 15 43-45 év 16 46-48 év 17 49-51 év Közalkalmazotti fizetési osztály A közalkalmazotti fizetési osztály leegyszerűsítve a közalkalmazott képzettségét, illetve az általa ellátott munkakörhöz szükséges képzettségi szintet takarja.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 210 600 forint. A rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed, ideértve a költségvetési szervet és az azzal közalkalmazotti jogviszonyban állókat is. Ahol a rendelet alapbért említ, azon közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt kell érteni. A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege a minimálbér. Az A kategóriába soroltak alapilletménye 138. 000 ezer forint, a B, C, D, E kategória 180. 500. F kategóriában 33 év után emelkedik az alapilletmény 181. 475 forint, 37 év után 188. 975 forint, 40 év után 196. 115 forint, 42 év után 203. 435 forint, 45 év után 210. 755 forint. G kategóriában 30 év után emelkedik az alapilletmény 185. 103 forintra, 34 év után lesz a bér 193.
törvény 94. §-ának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás 2009. évi összege 10 000 forint/fő. 56. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2009. évben 356 000 forint. (2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény – 1. évben 356 000 forint. (3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2009. évben 3000 forint. (4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2009. évben 3000 forint.