Az American Journal of Psychiatry online kiadásában 2014 április 4-én megjelent tanulmány szerzői egy kognitív hanyatlásban nem szenvedő idős személyek bevonásával végzett prospektív vizsgálat eredményeit foglalják össze. A vizsgálat célja az volt, hogy az enyhe kognitív zavar (MCI) kialakulásának előfordulási gyakoriságát hasonlítsák össze a vizsgált személyek pszichiátriai tekintetben tünetmentes csoportja és a beválasztott populáció azon része között, ahol bizonyos (nem-kognitív) pszichés tünetek már kezdetben megfigyelhetők voltak. A megtartott kognitív képességű, az enyhe kognitív zavarban illetve a demenciában szenvedő személyek besorolását egy szakértők konszenzusán alapuló kritériumrendszer segítségével biztosították, majd 1587, kognitív funkcionálás tekintetében egészségesnek minősített idős személlyel (70 évnél idősebbek, az életkor medián 79, 3 év) töltötték ki a Baseline Neuropsychiatric Inventory Questionnaire-t, akik a későbbiekben legalább egy alkalommal utánkövetési vizsgálaton is megjelentek.
3. A panaszok jelenléte vagy hiánya Az enyhe kognitív károsodás diagnosztizálásához szükséges másik szempont is a kognitív típusú szubjektív panaszok jelenléte. Az MCI-ben szenvedő betegek általában a kognitív panaszok különböző típusait jelentik a konzultáció során, amelyek nemcsak a memóriával kapcsolatosak, hanem az anomie (a dolgok megismerésének nehézsége), a dezorientáció, a koncentrációs problémák stb. Ezeknek a panaszoknak a diagnózis részeként történő figyelembe vétele elengedhetetlen, bár azt is szem előtt kell tartani, hogy a betegek gyakran szenvednek anosognózisban, vagyis nem tudják a hiányukat. Ezen túlmenően néhány szerző azt állítja, hogy a szubjektív panaszok inkább a lelkiállapothoz kapcsolódnak, mint a tárgy valódi kognitív állapotához, ezért nem hagyhatjuk mindent a szubjektív panaszok profiljához, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni. Kétség esetén nagyon hasznos a páciens változata a családtagjaival szemben. 4. A mögöttes neurológiai vagy pszichiátriai problémák kiküszöbölése Végül, a klinikai történelem felülvizsgálatakor ki kell zárni, hogy a gyenge kognitív teljesítmény más neurológiai vagy pszichiátriai problémák (skizofrénia, bipoláris zavar stb. )
De az a bizonyos dolog, hogy abban a pillanatban, amikor a memóriában vagy a kognitív funkciókban bekövetkeznek változások, fontos figyelmet fordítani arra, hogy ezeket a veszteségeket korán meg tudjuk dolgozni. Ezek a tünetek idővel súlyosbodhatnak vagy stagnálhatnak soha nem halad, és még eltűnik, és visszatér a normálisra. Számos tanulmány arra összpontosít, hogy milyen tényezők befolyásolják, hogy ez az enyhe kognitív károsodás dementiához vezet-e vagy sem. És bár még mindig nem teljesen világos, úgy tűnik, hogy a kognitív tartalék szorosan összefügghet. Kognitív tartalék és a kognitív romlás progressziója A kognitív tartalék az a képesség, hogy az agy különböző sérülésekkel foglalkozzon és kompenzálja őket az élet során szerzett cerebrális plaszticitással. Olyan tényezőkhez kapcsolódik, mint a tanulmányi évek, a kulturális szint, az élet során végzett munka, a társadalmi kapcsolatok, a szellemi tevékenységek megvalósítása... A magas kognitív tartalékkal rendelkező emberek új neuronális kapcsolatok létrehozásával kompenzálhatják az agyban elszenvedett sérüléseket.
Filmek, színházi előadások, bábok, bábelőadások díszleteinek tervezése és készítése
Szerk. Keresztury Dezső. Author, Aristophanes. Publisher, Akadémiai Kiadó, 1961. Length, 612 pages. Arisztophanész madarak pdf download. Export Citation, BiBTeX EndNote RefMan Amint azt bizonyára észrevetted, Kedves Olvasóm (ha valami különös véletlen folytán mégis erre jártál volna, ahol a madár se jár), távol tartózkodtam legújabb, Wikipedia: Arisztophanész, ; Angolul tudóknak inkább az információkban sokkal gazdagabb forrást ajánlom: