Más a helyzet abban a tekintetben, hogy mely szakmáknál nőtt a legnagyobb mértékben a fizetés az utóbbi időben. Itt a 2019 és 2021 közti időszakot nézve elsősorban a szakorvosok örülhettek, ők ugyanis bruttó 754 830 forinttal többet vihettek haza tavaly, mint 2019-ben. Mindeközben az egészségügyi tevékenységet folytató egységek vezetői (például kórházigazgatók) bruttó 521 243 forinttal (60 százalék), az általános orvosoké 483 835 (98 százalék, arányosan ez a legnagyobb emelkedés) forinttal, a fogorvosoké 252 366 forinttal (60 százalék), a sportolóké pedig 218 116 forinttal (15 százalék) nőtt ugyanezen idő alatt. Következő 2022, április 5. Index - Gazdaság - Itt a lista, ezek ma a legjobban fizetett szakmák. 06:45 Jakab Péter hétfő este durván kiakadt, kegyetlenül beszólt MZP-nek és Vona Gábornak is 2022, április 4. 22:45 Toroczkai László: "rossz hírem van, kemény ellenzék leszünk" 2022, április 4. 21:41 Botka László 24 órája nem mondta ki ezt a nevet: Márki-Zay Péter 2022, április 4. 20:51 Márki-Zay Péter kimondta: történelmi vereséget szenvedett az ellenzék 2022, április 4.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján kiderült, hogy melyek ma a legjobban fizetett szakmák. A kimutatás ezenkívül arra is rávilágított, hogy mely szakmában nőttek a legnagyobb mértékben a bérek. Központi Statisztikai Hivatal. Azt már korábban megírtuk (szintén a KSH adatai szerint), hogy mely szakmákban keresnek a legrosszabbul. A Pénzcentrum most azt szedte össze, hogy miként alakultak átlagbérek az utóbbi években, és hogy mely szakmában kerestek a legjobban 2021-ben Magyarországon. 2019-ben a bruttó átlagkereset még 356 286 forint volt, 2021-ben már 425 ezer forint fölé nőtt. Mivel átlagkeresetről van szó, ezért nem mindenkinek nőtt a bére, de a egyik felmérése szerint 2021-ben tízből hét cégnél jellemző volt, hogy emelték a fizetéseket (és körülbelül hasonló azoknak a cégeknek az aránya, ahol 2022-ben tervezik ezt). A KSH adatai alapján az is kiderült, hogy mely szakmákban kerestek a legjobban tavaly.
2020. 22. 13:50 60 ezer forinttal kevesebb lehet valójában az átlagkereset Sem az öt fő alatti foglalkoztatókat, sem a részmunkaidőben dolgozók keresetét nem számítja bele statisztikáiba a KSH. 2020. 04. 13:43 A nyugdíjasok bevételének majdnem 40 százalékát is elviheti a rezsi A magyarok kiadásai nagyjából állandóak, az azonban nagyon nem mindegy, mekkora jövedelemből kell ezeket kifizetnünk. 2020. 14:25 Soha nem volt akkora az átlagos bérek közti szakadék az ország keleti és nyugati széle között, mint most 19 megyéből 18-ban kevesebbet visznek haza az országos átlagkeresetnél. A leszakadás a munkanélküliségben is meglátszik. 2020. 09:05 KSH: 400 ezer forint fölé nőtt a magyar átlagkereset Aki megtarthatta a munkáját, az jól keresett áprilisban.
Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 365 100 forint volt, 11, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 11, 2 százalékkal, 375 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 200 forintot ért el, 11, 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az októberi 2, 9 százalékos inflációval számolva az októberi reálkeresetek 8, 5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Fotó: Pixabay A vállalkozásoknál 11, 5 százalékkal 378 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek tavaly októberre, a költségvetési szektorban – közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10, 7 százalékos növekedéssel 374 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. A feldolgozóiparban 12, 4, az építőiparban 12, 7 százalékos volt az átlagkeresetek éves emelkedése, ezzel 338 ezer 600, illetve 291 ezer forintot ért el. A pénzügyi, biztosítási szektorban 12, 9 százalékos emelkedéssel 662 ezer forint közelébe emelkedtek a bruttó keresetek, az idegenforgalomban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) 239 ezer forint volt az átlagkereset, 11, 4 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
R. emlékeztetni akarta Schadl Györgyöt közös bizniszükre. A "gazdám" elnevezés csak baráti jópofáskodásnak tekinthető, az ügy viszont, amin dolgoztak, reményeik szerint igen sok pénzt hozott volna nekik. Az állam ugyanis elszámolási hibák miatt 90 millió forint és járulékainak visszafizetését követelte egy olyan oktatási intézménytől, amely az egész országban nyújt képzéseket. Az ügyészségi papírok szerint ráadásul az is felmerült, hogy visszavonják az iskola engedélyeit. Itt jött a képbe Schadl György barátja, R., aki legalább 150 millió forintért azt vállalta, hogy felhasználja kapcsolatait és elsimítja a problémákat. A pénzen megosztozott volna a végrehajtói kar vezetőjével, valamint Völner Pállal is. Vagy ahogyan R. ezt megfogalmazta a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint: Megy egy kis gyorssegély föntre is. Az egyik telefonbeszélgetést így írja le a birtokunkba került nyomozati irat. "A beszélgetés az iskolával kapcsolatosan indul, melynek során a probléma megoldása esetén R. -nek járó pénzre terelődik a szól.
A portál a megszerzett nyomozati iratokra hivatkozva ezúttal azt állítja, hogy Schadl György, az Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de egy bíró akadályozza ebben, ezért – a cikk szerint – bosszúhadjáratot indított ellene, és a közölt lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy bírósági vezetőkkel is tárgyalásokon erről. Schadl György a végrehajtói karrierje kezdetén egy Cs. nevű végrehajtó irodájában tanulta ki a szakma alapjait, aztán valami miatt konfliktus lett köztük, és Schadl az állítólagos lehallgatási feljegyzések és az ügyészségi dokumentumok alapján el is akarta őt tüntetni a végrehajtók közül. Erről a közölt jegyzőkönyvek szerint beszélt telefonon az ügyben szintén gyanúsított Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral is. Schadl György a nyilvánosságra hozott leiratok szerint azt akarta elérni, hogy végleg vonják vissza Cs. végrehajtói megbízását, de ebben egy bírósági állásfoglalás akadályozta, amit a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírája írt.
kerületi önkormányzattól vásárolta, ezekért pedig összesen 225 millió forintot fizetett. A nyolc lakást tehát átlagosan négyzetméterenként 600 ezer forintért szerezte meg, kettőt pedig néhány hónapon belül eladott a B. P. Property Kft. -nek. Oláh Lajos, a körzet DK-s országgyűlési képviselője az azt mondta, hogy a lakások eladásáról még az előző, fideszes városvezetés döntött 2019 augusztusában, nem sokkal az önkormányzati választás előtt. A vidéki ingatlanok (Érd, Cegléd, Budaörs, Gödöllő) egy részében végrehajtói iroda működik, mint ahogyan a Városmajor utcai épületben is. Schadl György jelenleg ez utóbbi címre van bejelentve, így a letartóztatása után itt tartották a házkutatást is. Lapunk információi szerint azért ez volt hivatalosan a lakcíme, mert nem akarta, hogy az adósok a lakásán zaklassák. A hétfőn arról is írt, hogy Schadl György több sikeres vizsgát, sőt jogi diplomát intézett végrahajtóknak, azok hozzátartozóinak, illetve "fontos embereknek". A kiszivárgott nyomozati anyag szerint feltehetően Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is több esetben segítséget nyújtott.
Az átszervezéssel a bírósági végrehajtók önállósága csökkent, erősödött a minisztériumi kontroll, de azt látni kell: továbbra is nagyon megéri végrehajtónak lenni. Kevés végrehajtó van nagyon komoly vagyontömegre "A legfrissebb adatok szerint ma 182 végrehajtói iroda működik az országban" – mondja Szender. Ehhez a 182 irodához fut be minden egyes ügy, az ő kezükön fut át az összes vagyontárgy, ami a végrehajtásokat érinti. Ráadásul a törvény szerint a végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget kell kielégíteni. "Tehát ha fellelhető végrehajtás alá vonható vagyontárgy, akkor a végrehajtó a saját, törvény által megszabott jutalékához szinte mindig hozzájut nem egyszer megelőzve ezzel akár a többi jogosultat is, akik jogos követelésének érvényesítése érdekében egyáltalán megindulhatott az eljárás" – mondja az ügyvéd. A jutalék mértéke a törvény szerint: ötmillió forintot meg nem haladó összeg esetén 8 százalék, öt és tízmillió forint között 400 ezer forint és az ötmillió forint feletti rész 6 százaléka, tízmillió forint összeg esetén 700 ezer forint forint és a tízmillió feletti rész 3 százaléka.