A Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának K épülete – a Szent István Egyetem része – a Budai Arborétum területén, amely elsősorban a kertészeti felsőoktatásnak nyújt segítséget (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László) 2025-ig el kell hagyniuk a Villányi úti épületeiket a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) csatolt egykori Kertészeti Egyetem karainak – írja a Magyar Narancs. A hetilap hírportáljának információi szerint a Villányi úton működő kertészeti, élelmiszeripari és tájépítészeti képzések Gödöllőn kapnak majd helyet, a budai karok vezetőitől már érdeklődtek, hogy mekkora helyigényük lenne a költözésnél. A volt Kertészeti Egyetemhez 8, 5 hektáros terület tartozik a Gellérthegy lábánál, amelynek része a 3 hektáron elterülő Budai Arborétum is. Éppen ezért nagyon értékes ingatlanok szabadulnának fel akkor, ha az itt már az 1960-as évek óta működő egyetemi képzéseket Gödöllőre költöztetnék. A Magyar Narancs a költözéssel kapcsolatban kereste a MATE rektorát és a Budai Campus főigazgatóját, de nem érkezett válasz.
A campushoz kötődik a Budai Arborétumban évente megrendezésre kerülő dísznövény szakkiállítás és vásár, hazánk kiemelkedő kertészeti szakmai eseménye. 2016. január 1-től a Corvinus Egyetem Budai Campusának karai (Élelmiszertudományi Kar, Kertészettudományi Kar, Tájépítészeti és Településtervezési Kar) a gödöllői Szent István Egyetem részei. 2021. február 1-től a Budai Campus a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez (Mate) tartozik. Nyitvatartás: Az arborétum nyitvatartási időben ingyenesen és szabadon látogatható. Az arborétum területén megtartott rendezvények ideje alatt az arborétum látogatásához is belépőjegyet kell váltani. További információk: Parkolás: utcán ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
A csapatok az Ófalu és környékének bejárása során megoldják az adott helyszínen kapott feladatokat, ezáltal egyedi módon ismerik meg a Világörökségi falut és lakóinak egykori életét, tevékenységeit. A feladatok térben és időben megoszlanak, egy helyszínen egyszerre csak egy csapat lesz. Kvíz kérdések és népi ügyességi játékok különböző helyszíneken Mindig az adott létszámhoz és a rendelkezésre álló időhöz, illetve a résztvevők életkorához, igényeihez igazítjuk a feladatokat. A csapatépítő kiegészíthető kézműves foglalkozásokkal, néptánc oktatással, Vár látogatással, ebéddel vagy vacsorával. Szövőműhely A ház egykori kamrájában "Vászonba szőtt álmok" címmel berendezett Palóc kelengye kiállításon bemutatjuk a palóc lányok hozományát alkotó legfontosabb szőtt és hímzett textileket. Megismerkedhetnek a kenderfeldolgozás folyamatával, eszközeivel és a kézi szövés különböző formáival. Ugyancsak a Pajtakertben látható egy autentikus, XIX. Turistautak | Kertek-alja tanösvény. századi Kovácsműhely. Ajándékbolt Az épület egykori "tiszta" szobájában berendezett népművészeti boltban a magyar népi- és iparművészet termékeiből, helyben készült szőttesekből és hímzésekből válogathatnak, vagy turistatérképeket, kiadványokat vásárolhatnak.
Néhány család még termeszt egy kevéssé ismert hüvelyest, a csicseriborsót, amelynek vetőmagja szintén generációkon át hagyományozódott anyáról lányra. A csicseriborsót a leggyengébb, alig gyomosodó talajokon termesztették és főként levest főztek belőle. Egy másik, jelentős változatosságot mutató kultúrnövény a paradicsom, melynek tájfajtáit és változatait még számos kertben termesztik. A fajták nevei közül azonban már csak kevésre emlékeznek, így például a Rózsaszín óriás, a Korai lapos, illetve aSzív paradicsom nevére. Kertek alja tanösvény sopron. A paprikák közül többnyire szintén név nélkül maradtak fenn a különböző változatok, általában már csak a kis méregerős, cserépben is termesztett Macskapepes paprika nevét említik. Több más olyan növényfaj esetén, melynek magfogása egyszerű, találunk egy-egy tájfajtának tekinthető típust, így például régről fennmaradt kukoricát (Magyar kukorica néven), fehér mákot, sütőtököt, salátát, uborkát még találhatunk néhány kertben. A konyhakerti növények tájfajtáinak eltűnését főként az őket őrző generáció elöregedése, a kertművelés felhagyása és a kereskedelemben kapható vetőmagok uralma okozza.
Gyakran vészelik át a kedvezőtlen időszakokat számukra kevéssé kedvező élőhelyeken, így kutakban, patakokban is. A pocsolyákat gyakran keresik fel a fiatal vízisiklók (Natrix natrix), hogy az ott szaporodó kétéltűekre vadásszanak. Az időszakos vizekben növények is élnek, melyek vízi, iszaplakó és szárazföldi alakjaikkal képesek idomulni a változó környezethez. Kertek alja tanösvény hévíz. A pocsolyák vízfelszínét beboríthatják a mocsárhúr (Callitriche) fajok, a füzényfélék, amilyen a tócsahúr (Peplis portula) és az alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia) inkább a kiszáradó pocsolyákban szaporodnak el. A Cserhát kis erdei tavaiban a pocsolyalátonya (Elatine alsinastrum) nevű védett növénnyel is találkozhatunk. Az időszakos vizek, mint gazdasági célra korlátozottan hasznosítható, illetve az emberi tevékenységet zavaró területek, fokozatosan tűnnek el tájainkról. Egyre nő a szerepe emiatt a mesterségesen létrehozott, a talajvíz természetes járásának kitett, rendszeresen kiszáradó élőhelyeknek, amilyenek a mély fekvésű területekre ásott gödrök is.