Hódmezővásárhely megyei jogú város, Csongrád-Csanád megye második legnagyobb népességű és Magyarország második legnagyobb területű települése, a Hódmezővásárhelyi járás székhelye.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. Elkészült a festmény, de remélhetőleg az igazi várnak is nekiállnak lassan… : hungary. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Arisztotelész Szoborportréja, Palazzo Altaemps, Róma Lásd még Szócikk a Wikipédiában Médiaállományok a Wikimedia Commonsban Művek a Project Gutenbergben Arisztotelész, (görögül Ἀριστοτέλης), (Kr. e. 384 - Kr. 322) görög tudós, filozófus Idézetek tőle [ szerkesztés] Forrással ellátott [ szerkesztés] Metafizika [ szerkesztés] (Halassy Nagy József ford. ) Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra. Az athéni iskola festmény elemzés. (I. könyv 1. f. ) Általában annak, hogy tud-e valaki valamit vagy sem, a tanítani tudás a jele. S mi mégis azt hisszük, hogy a tudományban több az ismeret és a gyakorlati hozzáértés, mint a tapasztalatban, és bölcsebbnek tartjuk a tudósokat, mint a gyakorlati tapasztalat embereit,... és pedig azért, mert a tudós tudja az okot, a gyakorlati ember meg nem. A tapasztalat emberei ugyanis tudják a micsodát, de nem tudják a miértet - az elméleti tudósok pedig a miértnek és az oknak ismerői. Így érthető, hogy csak miután a gyönyörűségre vagy az életszükségletekre irányuló mesterségek feltalálása készen volt, akkor találták föl azokat a tiszta tudományokat, melyek sem erre, sem azokra nem vonatkoznak, és pedig először azokon a helyeken, ahol volt az embereknek ráérő idejük.
Szoros együttműködésüket egyfajta kimondatlan megállapodással pecsételték meg, ami azt is magában foglalta, hogy kettejük között sosem lesz több barátságnál. Toulouse-Lautrec imádta Jane-t, és valóban egyedülálló személyiségnek tartotta, Jane Avril pedig mélységesen szerette Toulouse-Lautrecet, és minden idők egyik legnagyobb művészének tartotta. A pszichiátriáról a Moulin Rouge színpadára – Jane Avril életét a tánc mentette meg - WMN. Toulouse-Lautrec plakátja Jane Avrilről – Forrás: Getty Images / Fine Art Images / Heritage Images Ami a táncot illeti, Jane minden lehetőséget kihasznált, hogy reklámozza magát, emellett azonban tényleg kiváló előadó volt. Bizonyos értelemben forradalmasította a modern táncot, amikor a demenciában szenvedő emberek mozdulatait beépítette a mozgásművészetbe. Élete során több művésszel is keresztezték egymás útját: Picasso négy rajzot készített róla, de az ismerősei közé tartozott Alfred Jarry, az Übü király szerzője, és Oscar Wilde is. Jane 1935-ben lépett fel utoljára, ez után pedig már nem volt bevételi forrása, és szegénységben élt. Hetvennégy éves korában egy idősek otthonában halt meg, ahová Sacha Guitry színész-rendező helyezte el 1942-ben.