Neil Armstrong Holdra Szállás — Bözsi Néni Orbán

Monday, 19-Aug-24 18:32:03 UTC

Kennedy elnök 1961. május 25-én Különleges üzenet a kongresszushoz a sürgős nemzeti szükségletekről címmel beszédet mondott a kongresszus előtt, alig három héttel azután, hogy Alan B. Shepard, a Mercury-program űrhajósa volt az első amerikai az űrben. A Szovjetunióval folytatott hidegháború csúcspontján elhangzott Kennedy-beszéd leginkább a NASA-hoz és Amerikához intézett merész kihívásáról ismert: " Hiszem, hogy ennek a nemzetnek el kell köteleznie magát arra, hogy még ebben az évtizedben elérje azt a célt, hogy egy embert juttasson a Holdra, és biztonságban visszahozza a Földre. " John F. Kennedy Hold-misszió támogatására buzdító beszéde a kongresszus előtt 1961. május 25-én (Fotó: NASA) A NASA 1969. július 20-án (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) teljesítette ezt a célt, amikor az Apollo–11 leszállt a Nyugalom tengerében, a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán Neil Armstronggal és Buzz Aldrinnal a fedélzetén. A Kennedy beszéde óta eltelt 60 év alatt sok minden változott.

Egy Úr Az Űrből – Miket Beszélt Össze Neil Armstrong A Holdon? - Wmn

Az űrhajó washingtoni idő szerint július 19-én pályára állt a Hold körül, másnap Armstrong és Aldrich a Sas (Eagle) névre keresztelt Holdkomppal megkísérelte a Holdra szállást. Kis híja volt, hogy nem vallottak kudarcot: a landolásra a Földről síknak tűnő Nyugalom Tengerét szemelték ki, de kiderült, hogy azt hatalmas kövek borítják. Már csaknem elfogyott a kétpercnyi manőverezésre elegendő üzemanyag, amikor alkalmas helyet találtak, és jelenthették a houstoni irányító központnak: A Sas leszállt. 1960. július 20-án, vasárnap este 10 óra 56 perckor (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére. "Kis lépés egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek" - hangzottak szavai. Húsz perccel később Aldrich is csatlakozott hozzá, kitűzték az amerikai zászlót, elhelyeztek néhány műszert, de jobbára csak sétáltak, ugrándoztak, élvezve a földinél hatszor kisebb gravitációt. A Holdkomp két és fél óra múlva szállt fel újra és kapcsolódott össze az anyaűrhajóval.

A Holdra Szállás: 1969. Július 20. - 3D-Modell - Mozaik Digitális Oktatás És Tanulás

Mint később kiderült, ha egy másodperccel később cselekszik, valószínűleg nem élte volna túl a kísérleti utat. Nem csoda, hogy a legtöbben eleve mindössze 50 százaléknyi esélyt adtak a küldetés sikerének, amellyel kapcsolatban maga Armstrong is szkeptikusan nyilatkozott. Nixon elnök még külön beszéddel is készült arra az esetre is, ha a vállalkozás kudarcba fulladna. A mából visszatekintve a műszaki berendezések színvonala sem adhatott volna okot túlzott bizakodásra. Bár az akkori legmodernebb technikai feltételek között indulhatott el a küldetés, az űrhajó fedélzetén található számítógép nagyjából akkora teljesítményre volt képes, mint manapság egy számológép. Az Apollo–11 személyzete: Neil Armstrong (b), Michael Collins (k) és Edwin Míg a számítógépes berendezésekkel akadtak problémák, az űrhajósokat a kozmoszba repítő rakétákra nem lehetett panasz. A Saturn V hordozórakétát Wernher von Braun, az egyik második világháborús német csodafegyver, a V-2 névre keresztelt ballisztikus rakéta tervezőjének vezetésével fejlesztették ki.

1967. január 27-én az Apollo–1 legénysége egy gyakorlat közben vesztette életét, miután egy rövidzárlat következtében tűz ütött ki az űrkabinban, és szén-monoxid végzett az asztronautákkal. A program azonban folytatódott. 1968 decemberében az Apollo–8 Hold körüli pályára állt, 1969-ben az Apollo–10 pedig már nagyon közel járt a célhoz: 15, 6 km-re közelítette meg a Hold felszínét. Az Apollo–11-nek már csak egy kis lépést kellett megtennie ahhoz, hogy a történelemben elsőként ember lépjen egy idegen égitestre. Az Apollo–11 parancsnokának Neil Armstrongot, a holdkomp pilótájának Buzz Aldrint nevezték ki, a parancsnoki egység pilótája pedig Michael Collins lett. A legénységnek néhány hónapja volt, hogy megfelelően felkészüljön a Hold meghódítására, azonban már a tesztrepülések alatt is akadtak problémák. 1968. május 6-án, a Holdra szállás egyik szimulációja során Armstrong járműve néhány méterrel a földet érés előtt irányíthatatlanná vált, de az űrhajósnak még időben sikerült katapultálnia.

Nem baj, hogy Bözsi néni "rosszul" emlékszik, ki vette el a nyugdíját. A lényeg, hogy rusázza egy kicsit a korábbi miniszterelnököt. Nekem persze hiányzott, hogy egyetlen fikarcnyi sorosozás sem hangzott el, de hát Bözsi néni szellemi kapacitása sem végtelen, arról valahogy megfeledkezhetett. Orbán már nagyon húzna kifelé, támaszkodik is az ajtófélfának, amikor eszébe jut, hogy Bözsi néni külön még meg sem köszönte a 10 ezer forintos karácsonyi utalványt. Muszáj ellenőrizni, hogy megkapta-e, hisz azóta egy élelmes hozzászólótól tudjuk, hogy Soros már a Magyar Postára is betette a patáit. Bözsi néni orman clark. Azért nem kapta még meg a Nemzeti Grünzultációs kérdéseket az a másik Bözsi néni itt Budapesten. A Vezér, hogy véget vessen a rém unalmas csevelynek, gyorsan megígéri, hogy "az év végén, ha úgy vannak a számok, majd EMELEK. " Ki a tököm az az Orbán Viktor (a'la Facebook), aki egyes szám első személyben dönt a költségvetésről? Bözsi néni nem érti, minek kell ide az a Gyurcsány, ám a kertben a pulykának ellenvéleménye van.

Bözsi Nani Orbán

Nekik annyi jut hogy hálásak legyenek az egy egész hat tized százalékokért, a minimálbérért a katedrán, vagy a kórházban, a 12 órás műszakért a Tescóban, vagy a multi gyártósora mellett. Vagy vegyék a sátorfájukat, és elmenjenek. A parkban majd nekik is jut egy szép márványkő, talán még a búcsúüzenetük is felfér rá. Orbán Viktor Bözsi nénivel konzultált (videó). De az is lehet, hogy csak annyi: "Kalandvágyból eltávozott, emlékét örökre megőrzi az utókor. Épült: Orbán Viktor miniszterelnökségének 27. évében, az Európai Unió támogatásával. " Forrás: Tovább a cikkre »

Ez van. Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.