Eredeti cím: Chicago Fire Műfajok Dráma, Akció és kaland Stáblista Lángoló Chicago adatfolyam, bérlés vagy vásárlás – 9. évad: Folyamatosan próbáljuk új szolgáltatókkal bővíteni a kínálatunkat, de nem találtunk online ajánlatot a(z) "Lángoló Chicago - Evadok 9" tartalomhoz. Kérjük, térjen vissza hamarosan, és ellenőrizze, hogy megjelent-e valami újdonság.. Hasonló a Lángoló Chicago
Figyelmeztetés Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
random A drámai akció-sorozat a tűzoltók mindennapi életébe enged betekintést nyújtani, így megismerhetjük a hétköznapi hősök emberfeletti harcát a munkájukban, akiknek hivatása az, hogy folyamatosan kockára tegyék az életüket. A szakma rejtelmeibe avatnak be minket a készítők, miközben beleláthatunk egyesek magánéletébe is, és szembesülhetünk a tűzoltók közötti összetartással, ellentétekkel és feszültségekkel. Epizód címe: Rattle Second City Eredeti cím: Chicago Fire Megjelenés: 2012 - Epizódhossz: 42 Perc Epizódok száma: 211 IMDb:
(1971) Rendező: Szinetár Miklós Szereplők: Rózsa SándorOszter Sándor Bak JózsiHuszár László Veszelka ImreCserhalmi György Rácz Pál, perzekutorCsurka László Ilyés, perzekutorBasilides Zoltán Veszelka PéterSzirtes Ádám Veszelka PéternéHorváth Teri Veszelka JuliskaMuszte Anna Rózsa BandiZala Márk Pisze MatyiRaksányi Gellért Bán AndrásSzabó Gyula Piros Ildikó Hiba jellege: * Neved: * Email címed: Rózsa Sándor teljes film. Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. Még több információ Jelenleg nincs több információ erről az online filmről.
Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. Játékidő: 50 perc Kategoria: Kaland IMDB Pont: 7. 8 Beküldte: Reggie361 Nézettség: 23218 Beküldve: 2014-09-28 Vélemények száma: 8 IMDB Link Felhasználói értékelés: 9, 8 pont / 6 szavazatból Rendező(k): Szinetár Miklós Színészek: Oszter Sándor (Rózsa Sándor), Huszár László (Bak Józsi), Cserhalmi György (Veszelka Imre), Csurka László (Rácz Pál, perzekutor), Basilides Zoltán (Ilyés, perzekutor), Szirtes Ádám (Veszelka Péter), Horváth Teri (Veszelka Péterné), Muszte Anna (Veszelka Juliska), Zala Márk (Rózsa Bandi), Raksányi Gellért (Pisze Matyi), Szabó Gyula (Bán András), Piros Ildikó
Szereplők: Oszter Sándor Rózsa Sándor Szirtes Ádám Veszelka Péter Cserhalmi György Veszelka Imre Horváth Teri Veszelka Péterné Raksányi Gellért Pisze Matyi Muszte Anna Veszelka Juliska Csurka László Rácz Pál, perzekutor Szabó Gyula Bán András Basilides Zoltán Ilyés, perzekutor Huszár László Bak Józsi Zala Márk Rózsa Bandi Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált.
Szécsi Zsolt megközelítőleg húsz éve fogott hozzá a gyűjtőmunkához, a népi hagyományok érdekelték elsősorban, de időről időre találkozott Rózsa Sándor nevével is. A betyárhoz köthető mondákkal 2019-ben kezdett el foglalkozni behatóbban: – Pedagógusok kerestek meg, azzal fordultak hozzám, hogy tudnék-e adni valamilyen gyűjteményt Rózsa Sándorról, szükség lenne rá, mert szeretnének diákokat felkészíteni különböző versenyekre, vetélkedőkre. Jobban belegondolva arra jutottam, hogy ezzel érdemes lenne komolyabban is foglalkozni, ezért gyűjtőmunkához fogtam. Számomra is meglepő módon megközelítőleg csupán másfél hónap alatt, mintegy nyolcvan mondát sikerült összegyűjtenem. Az egész folyamat nagyon izgalmas volt. Minden Rózsa Sándor-történethez hozzátartozik egy csárda is. Itt a mi vidékünkön, Horgostól Palicsig, amelyikbe csak egyszer is betért, azt Rózsa Sándorról nevezték el. Először elkezdtem körbejárni a csárdákat – hallottuk Szécsi Zsolttól, aki több településen is megfordult. – Sokan voltak a segítségemre, sok emberrel beszélgettem, de nagyon oda kellett figyelnem, mert olyasmi is előfordult, hogy arra lettem figyelmes, hogy egyesek a filmsorozat némely epizódját mesélik el, méghozzá úgy, mintha az a valóság lenne.
Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. Epizódok 12 rész. Hozzászólások a sorozathoz Hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges Véletlen részek a sorozatból:
Ez azért van, mert az évek során sok minden beivódott a köztudatba, ez esetben a filmsorozat. Ezeket a történeteket persze ki kellett szelektálni, félre kellett tenni – mondta Szécsi Zsolt, aki elmesélte azt is, hogy a címadó történet Ludas környékéről való, az a kedvence, mégis sokat gondolkodott, hogy bekerüljön-e a könyvbe, mert több verziója is létezik. Az egyik szerint Ferenc József a Délvidék felé utazott, amikor a lovai megbokrosodtak és elszabadultak. Szerencsére pont arra járt Rózsa Sándor és befogta őket. Az uralkodó erre bemutatkozott, azt mondta, ő Magyarország királya, erre pedig Rózsa Sándor azt felelte, hogy ő meg a betyárok királya.
A cselekmény dramaturgiailag a sajtóban közölt folytatásos regény nyomdokain halad. Hagyomány, hogy az elején gyakran összefoglalják az eddig történteket, a végén gyakran előzetest adnak a következő részben várható eseményekből, habár ezek egyre kevésbé számítanak kötelező műfaji elemnek, és sok sorozatban elmaradnak. Népszerűségükre jellemző, hogy a lakosság bizonyos rétegei (pl. idősek, egyedülállók, munkanélküliek, kismamák, kamaszkorú fiatalok stb. ) alig várja a kedvenc sorozat vetítési időpontját, az epizód megnézése szinte minden egyéb lehetséges időtöltési programot kiszorít, és a szereplők élete, sorsa a nézők személyes ügyévé válik. Magyarországon a nyolcvanas években pl. a Rabszolgasors c., az újkori Latin-Amerika rabszolgáiról szóló telenovella vált annyira népszerűvé, hogy a főhősnő, Isaura felszabadítására egyes magánszemélyek pénzt kezdtek gyűjteni, majd az ezen akciókról szóló hírek és viccek ezt a néhány, szórványosan előforduló esetet oly mértékben "felnagyították", hogy egy nagy, civil adománygyűjtési mozgalom városi legendája alakult ki.