Versek anyák napjára, a nagymamák köszöntésére: 10 kedves vers, amivel meglepheti gyermeked a nagyit - Szülők Lapja - Szülők lapja Rövid nagymama versek anyák napja Web - Ovi: Anyák napi versek - nagymamáknak Versek a nagymamkrl "Szép ünnepet! Szép ünnepet! " köszöntött a tulipán. "Szebbet, jobbat, mint tavaly volt! " felelte rá nagyanyám. Ekkor léptem udvarunkba, s így fogadott nagyanyám: "Ez a május a legszebbik, mert megjött az unokám! " Balogh József: Édesanyám - nagyanyó Május első vasárnapja Édesanyák ünnepe. Mintha ez az új tavasz is Friss fényt nékik küldene, S a madarak dalaikat Csupán értük zengenék. Nagymama vers anyák napjára de. Simogató fűszálakkal Nekik tiszteleg a rét. E napra várt virágvázánk, Szemünk csenddel van teli. Édesanya-nagyanyónak Hullnak örömkönnyei. Ketten állunk most előtted: Kisfiam, s a fiad én, Két gyermeked köszönt téged Édesanyák ünnepén. Bekker Zita: Anyák napján Május első vasárnapján Korán reggel felkelek. Kinn a kertben két csokorral Harmatos gyöngyvirágot szedek. Egyik csokor anyáé lesz, Ki ha baj van ölébe vesz.
Anyák napja kapcsán ne feledkezzünk meg a nagymamákról sem, tanítsunk gyermekeinknek egy kedves verset, melyet akár közösen is elmondhatunk, így még meghatóbb lesz az anyukánk számára. Egy csokorba gyűjtöttük a nagymamákhoz szóló verseket. Szerző: Szülők lapja 2009-06-30 Forrás: Szülők lapja Nagymamámnak Virágot kerestem Pirosat, fehéret, Bokrétába kötöm S odaadom néked. Nem is kivánok én Érette egyebet Csakhogy nagymamámat Az Isten tartsa meg. Iványi Mária: Nagyanyónak Halkan, puhán Szirom pereg Simogatja Öreg kezed. Piros szegfű Halvány rózsa Téged köszönt Nagyanyóka. Fecske Csaba: A nagymamánál A nagymamánál jó, csak ott jó igazán. A nagymamának sok keze van, de ez igaz ám! Egyik kezével főz, a másikkal mosogat, a harmadikkal fejemen egy dudort borogat. Versek anyák napjára, a nagymamák köszöntésére: 10 kedves.... mert ott van nagyapa, aki a mezőről tücsökszavú estét hoz haza. Csernay József: Nagyanyának Azt tanultam, hogy a tavasz Illatáért oly kedves, Csupa játék minden tette, Csupa öröm: gyermekes. A forró nyár hosszú napja A munkának ideje: Napkeltétől napnyugtáig Az életnek embere.
- s így került be a receptjeim közé. Ezeket azután gondozgattam, rendezgettem, és most szeretettel nyújtom át Önöknek.
2015. július 22. | | Olvasási idő kb. 6 perc Milyen jó volna néha visszamenni a gyerekkorunkba! Egy befőzés ürügyén leshetünk most bele a mindentudó nagymama és az egykori unoka nyári élményeibe. Vendégszerzőnk eredetileg a lányának kezdte el írni a régi recepteket, ám ezek lassan családtörténetté kerekedtek. Olvassátok, ízlelgessétek, élvezzétek ti is, ahogy az élet izéi lassan összekeverednek az étel ízeivel. Merényi Ágnes írása. A születésnapodra egy ilyen macerás izét kértél. Azért, hogy neked ne kelljen zsíros-vizes kézzel szakácskönyvet lapozgatni, meg a neten kotorászni, és összetevőket összevetni, le kell írnom a legkedvesebb vagy legcsaládiasabb recepteket. Hát... tessék! És ez csak a kezdet. De azért ez mégsem csak egy receptgyűjtemény. Nagymama paradicsomleves recent version. Vigyázat, én szóltam! Bolti lekvár? Fujj! Csak a menzán, vagyis ott sem ettem olyat. A hatvanas években a polgári nevelés nem kifejezetten a luxust jelentette, de befőttet, lekvárt (a dzsem és a lekvár közti különbséget majd egy tudományos dolgozatban tárgyaljuk meg) sosem vettünk boltban, mégis tobzódtunk a változatosságban.
Előtte még felforralt egy kis vizet is, amit kábé kétujjnyi magasságba kitöltött a két tepsibe. Gőzölgött, csurgott, ragadt minden. A teli üvegekbe, a lekvár tetejére késhegynyi szalicilt szórt, aztán két réteg celofánnal lefedte és legumizta az üvegeket, majd egyenként újságpapírba burkolta őket, elhelyezte a konyhapulton, és betakargatta egy pléddel. A késő délután már a kanapén találta az elcsigázott hadvezért, horkolva, a hasára ejtett Népszabadsággal. A tisztára sikált, gyümölcsillatú konyha pultján a pokróc alatt dunsztban pihegett a lekvár. A lábos, a szita és a kanál a két hét múlva bekövetkező újabb bevetésre várt. Nagymama paradicsomleves receptions. A konyhaasztalon a rovátkolt üvegtálban szecessziós bordó vagy valószínűtlenül Kodacolor - narancssárga színben várta a hazatérőket a kóstoló. Nagyanyám távozáskor azért a miheztartás végett felemelt ujjal zordan megjegyezte: karácsony előtt felbontani tilos! Ezt sose értettem. Minőségi előírás volt vagy gazdasági: tessék előbb szépen megenni a betonra száradt tavalyit, és csak azután sort keríteni az újra!