"A sokféle részletkérdésekben jelentkező véleménykülönbség háttérbe szorult, a fő kérdésre lehetett koncentrálni, arra, hogy a magyar érdekek domináljanak" – fejtette ki Boross Péter. Miniszterelnökök a rendszerváltás óta ota viaggi. A Magyarország által követett politikának nincs olyan lényeges eleme, amelyben vita lenne a miniszterelnökök között. Csak szakpolitikai kérdésekben lehetnek, és lesznek is viták, de a magyar nemzeti érdekérvényesítés fő irányvonalát ezek nem befolyásolják – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország és a legtöbb újonnan csatlakozott ország számára döntő jelentőségű, hogy a területi, felzárkózási politika folytatódjon. Szavai szerint ennek a politikának részeként "lehet több lehetőséget teremteni a magyar vidéknek, a keleti határszélnek, a Hatvan-Békéscsaba tengelytől Észak-Keletre elhelyezkedő, legsúlyosabban hátrányos területeknek egy gyorsabb felzárkózásra, mert az igazi, végső, legfontosabb nemzeti érdek a mindenki számára egyformán megadható, elérhető európai létezés, a biztonság".
Ugyanabban az évben a Pest megyei Tura községben a község mezőőre körtelopás közben tetten ért négy cigány férfit, akik közül kettőt agyonlőtt. A mezőőrt négy év börtönre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. Horn Gyula, 1997 "Miközben az ország nagyon sokat tesz a kisebbségek érdekéért, figyelembe kell venni a társadalom többségének érdekeit is. A törvények, normák mindenkire vonatkoznak, nemcsak a többségre, hanem a kisebbségre is" - mondta Horn miniszterelnök arra reagálva, hogy a székesfehérvári önkormányzat a lebontásra ítélt Rádió utcai házakból konténerlakásokba akarta költöztetni a roma családokat. "Az nem mehet tovább, hogy emberek munkajövedelem nélküli életformára rendezkedjenek be, az is megengedhetetlen, hogy az épülő szociális rendeltetésű lakásokat tönkretegyék, s az sem fogadható el, hogy nő a bűnözés a cigánylakta területek környékén. A rendszerváltás utáni miniszterelnökök megítélése – Nézőpont Intézet. Mindezeket a gondokat az érintettekkel együtt kell megoldani, de nem önkényes lakásfoglalással, jogtalan igények támasztásával" - vélte a szocialista miniszterelnök.
Őket Orbán Viktor első kormányzása illetve Antall József követi (29 százalék és 27 százalék elégedett a munkájukkal), majd Medgyessy Péter (22 százalék) folytatja a sort. A legkevésbé Boross Péter, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnöki munkáját értékelték legalább jónak, csak minden hatodik kérdezett érzi úgy, hogy ők hárman jól kormányozták az országot. Ha az elégedettek helyett az elégedetlenek arányát vizsgáljuk, közel fordított sorrendet kapunk. Miniszterelnökök a rendszerváltás otages français. A legtöbben Orbán jelenlegi miniszterelnökségével elégedetlenek, a szavazók 57 százaléka adott ugyanis 1-est vagy 2-est a kormányfőnek, de Gyurcsány munkáját is a lakosság több, mint fele (52 százalék) értékeli így – írja a TÁRKI. Az elégedetlenségi rangsorban Orbán első kormányzása, Boross, Bajnai és Medgyessy következik lényegében azonos megítéléssel, mivel tízből négyen minősítették rossznak kormányfői munkájukat. A legkevesebben, tízből hárman Antall és Horn miniszterelnökségét kritizálják. Ha az elégedettek és az elégedetlenek arányának különbözetét egyfajta "elégedettségi egyenleggel" vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy Horn kivételével, aki lényegében egyenlő arányban kapott pozitív és negatív minősítést (+1 százalék), minden miniszterelnök esetében az elégedetlenek vannak többségben, de ezen a téren számottevő különbségeket találunk köztük.
1990 óta újra szabadon választott kormányok irányítják Magyarországot. Az eltelt 25 évben 7 miniszterelnöke volt az országnak. A legtöbben Orbán Viktort tartják a legjobb kormányfőnek, a jelenlegi miniszterelnök egyedül több "voksot" kapott (33 százalék), mint a négy baloldali kormányfő együtt (28 százalék). Medgyessy-kormány – Wikipédia. A legrosszabb kormányfőnek Gyurcsány Ferencet látja a magyar lakosság. A válaszadók 45 százaléka nevezett meg baloldali kormányfőt a rendszerváltás utáni legrosszabb miniszterelnökre vonatkozó kérdésben, és csupán 29 százalékuk jobboldalit. A válaszolók harmada (33 százalék) említette Orbán Viktort, mint a legjobb magyar kormányfőt. Horn Gyula a válaszolók 13 százaléka szerint volt a legjobb kormányfő, Antall Józsefet pedig 11 százalék említette. A többi egykori miniszterelnököt csak elenyésző mértékben említették legjobb kormányfőként, Bajnai Gordont mindössze 6, Gyurcsány Ferencet 5, Medgyessy Pétert 4, Boross Pétert pedig 2 százalékban. Orbán Viktort így a baloldali miniszterelnökök összesített eredményénél is nagyobb arányban mondták a válaszolók, mint a legjobb miniszterelnököt 1990 óta.
A Lilla szerelem története Csokonai verseinek tükrében A reneszánsz óta divat a szeretett hölgyek átkeresztelése. Ez a szokás Petrarcánál jelent meg először, aki egy ismeretlen nőt nevezett verseiben Laurának. Csokonai Vitéz Mihály 1797-ben ismerkedett meg Lillával, akinek a valódi neve Vajda Julianna. Egy jó nevű kereskedő lánya volt, szülei nem igazán kedvelték a szegény költőt. Csokonai szerelmes versei három csoportra bonthatjuk, melyek összhangban vannak érzésvilágával: Az első szakaszban a boldog szerelem hatása alatt ír. Ilyen versei például: "A pillantó szemek", "A boldogság", a "Tartózkodó kérelem". Ezek a versek rokokó stílusban, vagy anakreóni dalokként jelentek meg költészetében. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Az anakreóni dalok legfőbb jellemzője, hogy a dalok rövidek, és versformájuk az anakreóni sor. Ezek a dalok Csokonai Lillához fűződő viszonyának kezdeti szakaszához tartoznak, és elárulják, hogy ez a szerelem kölcsönös és boldog volt ("Lillámmal ülök együtt", "csókolódva tréfál"). Ilyen vers például "A boldogság" című, melyben rendkívül optimista a jövővel kapcsolatban, úgy érzi, hogy a boldogsága örökké tart.
Végezetül a szerencse kapcsán ne feledd, az nem más, mint mikor a lehetőség felkészült emberre lel! Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 81–99. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10. Korona Kiadó, Budapest, 2006. 95–105. o. és 102–120. o.
De hogy csüggedhet az ember, ha megismeri a viszonzott szerelem ízét? Az 1797-es esztendő során találkozott Vajda Juliannával, akit verseiben Lillának nevezett. Joggal érezhette magát víg poétának. A boldogság című rokokó költeményében meg is jegyzi: "S ki boldogabb Vitéznél? " A rokokó Csokonai számára a szépség és a boldogság világát jelentette. Segített felülemelkedni a hétköznapi élet bajain. Boldogságfilozófiáját kifejező 21 alkotását Anakreoni dalok címen rendezte sajtó alá 1802-ben. A szerelem számára az aranykor boldogságát idézte. Korai szerelmes versei Laurához és Rózához szólnak, ám miután megismerte Juliannát, e női neveket Lillára javította a gáláns költő, és az alkotásokat a Lilla-dalok közé emelte. Csokonai lilla verse of the day. Az 1803-as Tartózkodó kérelem is egy ilyen Lillára átköltött dal, a magyar rokokó és a stílusszintézis egyik csúcsteljesítménye. A vers miniatűr remekmű, alapmetaforája a szerelem és a tűz azonosítása, ezt fejti ki a költő. A tűz sebet ejt, ami fájdalommal jár, erre gyógyír Lilla szerelme.
Az utána következő versszak éppen ellentettje a másodiknak: a tél képei a költő hanyatlását, szomorúságát mutatja meg. Szerelme férje is megjelenik negatív szereplőként ("Régi jó világom Méltatlanra szállt. "). Az utolsó versszakban a remény elvesztéséért könyörög, és halálvágya is megmutatkozik. Ily módon állít párhuzamot a remény és az élet közé ("Amíg élek – remélek"). A vers utolsó soraiban lévő költői felkiáltások a felfokozott lelkiállapotra utalnak. Ezek együtt úgy hatnak, mintha a mű az életcélját vesztett költő búcsúlevele lenne ("Kedv! Remények! Lillák! – Isten véletek! "). Csokonai szerelmi költészetének harmadik szakaszára nagy hatást gyakorolt Lilla szerelmének elvesztése. Az eddigi boldogsággal, játékossággal, szeretettel telt versei helyébe a természetbe visszaforduló, magányossággal telt, elgondolkodtató művek léptek. A versek strófaszerkezete is újszerű és bonyolult lett. Csokonai Vitéz Mihály II. | zanza.tv. Ebből a szakaszból kerültek ki legértékesebb költeményei (pl. : A tihanyi ekhóhoz, Magánosság). Ezekben a művekben halálvágya tükröződik és önmagát sajnáltatja, ami érthető, ha átgondoljuk sikertelen életét.
Állításuk szerint a Lilla kötetből egy fiktív női alak bontakozik ki, és ezt több dolog is alátámasztja. Többek között az, hogy a kötetbeli nő megözvegyül, siratja szerelmét. Ez igen komoly ellentmondás, hiszen pontosan tudjuk, hogy Vajda Julianna soha nem lett Csokonainé. Alátámasztja még a feltételezést, hogy Vajda Julianna nem egyértelműen Lilla, hogy a Lilla kötet verseinek nagyon erősen szórt a keletkezése. Csokonai vitéz mihály lilla versek. Csokonai a Lillával való megismerkedés után szerkesztette egybe a kötetet, amibe feltételezhetőleg, korábbi szerelmes verseket is beleépített. Utal még arra, hogy nem Lilla volt a költő egyetlen szerelme, hogy versei között nem egyszer előfordult, hogy Csokonai más női neveket a Lilla névre cserélt. Ez bebizonyítja, hogy Csokonai írt már korábban is szerelmes verseket, amiket más nőknek ajánlott, de amint kialakult a múzsa, Lilla képe, a korábbi verseket egyszerűen, a címüket átírva, szépen becsomagolva, szintén Lillának ajánlott. Az igazságot soha nem fogjuk megtudni, azonban egy biztos: a Lilla kötet ma is ismert verziójának köszönhetően a magyar irodalomtörténet sokáig egyértelműnek gondolta a költő tiszta, és egyetlen szerelmét: Lillát, azaz Vajda Juliannát.
Csokonai felvilágosodása szorosan összefonódott a fejlettebb kultúrájú országokban már elavultnak számító stílussokkal: barokkal, a rokokóval, így sajátos, sokszínű, izgalmas változatokat hozva létre. Szerencsénkre összekapcsolódott szerelmi költészetével is, s olyan gazdag érzelmi töltést kapott amelyből igazi líra, nagy életmű született.