Ezt egy interneten elérhető kérdőív kitöltésével bárki megteheti ezen a linken. (Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat/ Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium) Vissza a kezdőlapra
Tűzgömb húzott el Magyarország felett szerdán kora este – közölte a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a Facebook-oldalán. A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: Azt írták: a tűzgömböt Budapestről délnyugat felé lehetett látni. Több szeizmológiai mérőállomás is rögzítette a bolida (tűzgömb) felrobbanásának jeleit – írta az obszervatórium, amely Facebook-oldalán a Vértes-hegységben levő csókakői állomás által rögzített jelről egy képet is megosztott. Az oldalon több városból fotókat, videókat is közzétettek a jelenségről. A különösen fényes meteorokat tűzgömbnek nevezik. Ezek általában olyan kőzetek, melyek nagy sebességgel száguldanak át a világűrön. A Föld légkörébe lépve ellenállásba ütköznek és lefékeződnek, az így keletkező hő és forróság miatt válik láthatóvá a jelenség az éjszakai égbolton.
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a hazai földrengéskutatás történetéről és a magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről írtak összefoglaló cikket. Az obszervatórium állomáshálózatának legfőbb célja az, hogy megbízható információkat szolgáltasson Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosítson egy sor fontos elméleti szeizmológiai kutatáshoz, ezzel is segítve a hazai földrengés-veszélyeztetettség meghatározását. A földrengéskutatás rövid hazai története Magyarországon a földrengések tudományos igényű kutatásának kezdetét az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, amikor Tomcsányi Ádám és Kitaibel Pál bejárta az érintett vidéket, majd egy 1814-ben megjelent közös dolgozatban közzétette a földrengés felszíni hatásainak izovonalas térképét. Kitaibel Pál magyar természettudós, botanikus és kémikus Forrás: Wikimedia Commons Szervezett magyarországi földrengéskutatásról az 1880-as, 6, 3-as magnitúdójú zágrábi földrengést követően beszélhetünk.
A földmozgás magnitúdója 3. 6 volt a Richter-skálán. A rengést a lakosság Magyarországon is érzékelte. 2020-06-03 17:51, Somogyszob 2020. június 3-án, helyi idő szerint 17:51-kor érezhető földrengés keletkezett a Somogy megyei Somogyszob térségében, mintegy 9 km-es mélységben. 5 volt a Richter-skálán. 2020-06-01 19:24, Jánossomorja 2020. június 1-én, helyi idő szerint 19:24-kor érezhető földrengés keletkezett a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorja térségében, mintegy 7 km-es mélységben. 3 volt a Richter-skálán. Újabb információk a Zágráb mellett kipattant földrengésekről (2020-04-09) A 2020. március 22-én Zágráb mellett kipattant földrengések során mért szeizmológiai adatok és műholdfelvételek alapján számos részletre derült fény a rengéssel kapcsolatban. Ezeket az új eredményeket osztjuk meg Önökkel legújabb beszámolónkban. A koronavírus-járvány és a szeizmikus háttérzaj (2020-04-07) A járványügyi korlátozó intézkedések hatással vannak a budapesti szeizmológiai állomáson mért szeizmikus háttérzaj nagyságára is.
3 hónapja egyik rokonom PET CT vizsgálaton vett részt, ahová én elkísértem Őt, mivel egy idős asszonyról van szó. Vénásan kapott radioaktív anyagot tartalmazó kontraszt anyagot. Miután ezt megkapta, vele tartózkodtam egy helyiségben mindaddig, amíg bekísérték Őt a vizsgálatra. A vizsgálatot követően én szállítottam haza, vele is voltam egész nap. Pet ct az sint lucas. A PET CT centrumban viselnem kellett sugárzásmérő kis csipogót és ha elkezdett csipogni, el kellett hagynom a helyiséget. A kérdésem az volna, mekkora sugárterhelés ért engem eközben és veszélyes ez rám nézve? Elképzelhető, hogy hozzátartozójánál rendelkezésre áll annak a betegtájékoztatónak egy példánya, amit a vizsgálat előtt kapott, abból is tud Ön tájékozódni a vizsgálat esetleges kockázatairól. A PET vizsgálóhelyek honlapjain is találhat vizsgálaton részt vevő betegeknek szóló tájékoztatót, információt. A PET vizsgálathoz az általánosságban használt nyomjelző anyag egy rövid felezési idejű izotóppal megjelölt ("jelzett") szőlőcukor molekula.
A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de már 50 éves korban is előfordulhat. A fiatalkori rák általában agresszívabb. Férfiak között az 5. leggyakoribb halálok a prosztatarák. A PET/CT-vizsgálatok a daganatok képalkotó diagnosztikájában kivételes szerepet töltenek be, mivel különösen nagy kontraszttal képesek a különféle rákos megbetegedéseket megjeleníteni. ScanoMed rákszűrés - Árlista a térítéses vizsgálatokhoz. A nagy kontrasztot a megfelelő nyomjelzőanyag biztosítja, amit a vizsgálathoz intravénásan beadnak. Ezek az anyagok semmiben sem hasonlítanak a CT vagy MRI vizsgálatokhoz használt kontrasztanyagokhoz, mivel célzottan kötődnek a rákos sejtekhez. A prosztatarák kimutatására eddig nem állt rendelkezésre megfelelő nyomjelzőanyag a PET/CT-vizsgálatokhoz. Az eddig használt nyomjelzők (FDG, kolin) nem adtak kellő kontrasztot. A legutóbbi években felfedeztek egy olyan molekulát, ami több százszorosan fordul elő a prosztatarák sejteken, ez a prosztata specifikus membránantigén (PSMA). Az ehhez kötődő PET nyomjelzők eddig soha nem látott kontraszttal képesek kimutatni a prosztatarákot.
Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán. Kapcsolódó cikkek: Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET… Onkológiai kislexikon (4. ): kórjóslatok, kilátások A radiológusok valóban a vesénkbe látnak Kontrollvizsgálat: vérkép, tumormarker, képalkotás Korábbi kérdések és válaszok a témában: Sugárterápia hatása a családtagokra Célzott kobalt sugárkezelés és gyermeknemzés Izotópvizsgálat mellékhatása Aggasztó csontizotóp