Persze a vélelmet meg lehet dönteni, ha az ide vonatkozó törvényi rendelkezések legalább két pontjának megfelel az adóalany. A konkrét számokat nem ismerem, így óvatosan de talán az javasolnám, hogy KATA hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozóként kéne a diáknak közreműködnie, mert így kerül Önöknek is a legkevesebbe és a diáknak is. Magyarul így jut a legtöbb pénz a diákhoz, úgy hogy a legkevesebb a közteher. A munkáltató mindig bruttó ráfordításban gondolkodik, tehát hogy a munkáltatónak mennyibe kerül a foglalkoztatás közterhekkel, adókkal mindennel együtt, amíg a munkavállalók abban érdekeltek hogy minél több pénzt kapjanak nettóba. Én próbálom a két szempontot közelíteni, ennek egy útja van. Spórolni kell a közterheken, persze csak és kizárólag törvényes úton. Mart László 06/70/545-78-24 Kedves Zita! Nappali tagozatos, felsőfokú tanulmányokat folytató diák részmunkaidőben történő foglalkoztatásának véleményem szerint nincs akadálya. Konkrét kikötés a heti munkaidőre nincs, viszont egyéb akadályai lehetnek a munkavégzésnek.
A munkáltatónak együttműködési megállapodást kell kötnie az egyetem munkaügyi főiskolájával? A hallgatóval kell-e hallgatói munkaszerződést kötni? Mivel három hétről lenne szó, a munkáltató nem köteles fizetni hallgatói díjat (nem egybefüggő 6 hétről van szó). Ha kötni kell hallgatói szerződést, adómentes az összeg a minimálbér összegéig, vagy csak a nappali tagozatosnál? Ha esetleg fizetni kell díjat, akkor nem biztosított a hallgató, és a munkáltatónak sem kell szochót fizetni utána. Ebben az esetben a szakképzésijárulék-kedvezmény hogyan alakul? Köszönöm a válaszukat: Kertész Mónika 2018. 01. Nappali tagozatos egyetemista – megbízás Ha egy bt. -ben nappali tagozatos egyetemista tag megbízással dolgozik, nulla forintos megbízási szerződéssel, van-e járulékfizetési kötelezettsége? 2017. 30. Iparűzési adó megosztása, ha két székhely volt egy évben Egyéni vállalkozónak a 2016-os év folyamán 1-8. hónapig Dunaújvárosban volt a székhelye, kiköltözött vidékre, amíg saját ingatlant nem vett.
2020. 01. 24. Családi kedvezmény Családi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban lenne kérdésem. Fiatalkorú, nappali tanulmányait végző hölgy 5 évvel ezelőtt, egyedülállóként szült. A gyermek felügyeleti jogát a nagypapa (az anya édesapja) kapta meg, a családi pótlékot is az ő nevére utalják. Jelenleg is a család egy háztartásban él, keresete azonban csak az azóta dolgozó anyának van. A nagyapa a családi kedvezményt nem tudja igénybe venni. Kérdésem az lenne, hogy az anya kérheti e a családi kedvezmény figyelembevételét a munkáltatójánál. Válaszukat köszönöm! 2019. 11. 07. Diák foglalkoztatása Egy nappali tagozatos (gimnázium) 18. életévét betöltött diákot a tanév ideje alatt milyen módon lehet foglalkoztatni? Válaszát előre is köszönöm! 2019. 21. Hallgató szakmai gyakorlata Cégünknél jelentkezett egy munkaügyi főiskolai hallgató, aki szeretné a háromhetes szakmai gyakorlatát nyáron nálunk tölteni. Azt nem tudjuk még, hogy nappali vagy levelező tagozatos a hallgató (nem tudom, van-e különbség a nappali és a levelező hallgató szakmai gyakorlata között).
Adott egy négytagú család két gyermekkel, akik közül a kisebbik középiskolás (jár utána családi pótlék) a nagyobbiknak pedig az őszi és a mostani tavaszi félévben (nappali tagozaton) passzív a jogviszonya az egyetemen, valamint októbertől decemberig diákszövetkezeten keresztül dolgozott (azóta nem), és a jövedelme mindhárom hónapban meghaladta a 2018-as minimálbér összegét. Ezek alapján beszámítható-e a nagyobbik gyermek a családi adókedvezmény igénylésekor eltartott személynek? Illetve általánosságban a nappali tagozatos passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező egyetemista beszámítható-e eltartottnak? Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (5) bekezdése szerint eltartottnak minősül az, "aki aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető... ".
A cégeknél is igaz az a főszabály, amit a cikk elején már ismertettem. Itt viszont még mielőtt belevágnék az összefüggések ismertetésébe, a "társas vállalkozói jogviszony" fogalmát feltétlenül meg kell ismernie minden cégtulajdonosnak. Hogy mit is takar pontosan ez a fogalom? Ez a jogviszony minden esetben automatikusan életbe lép a társasági szerződés aláírásának napjától, abban az esetben, ha valaki egy cég tulajdonosa és egyben ügyvezetője is lesz, vagy esetleg nem ügyvezetője, de cégtulajdonosként személyesen közreműködik a mindennapi munkában, azaz dolgozik a saját cégében. Egyetlen kivétel létezik ez alól, mégpedig ha munkaviszonyt hoz valaki létre a saját cégében saját magára vonatkozóan. Ezt egyébként az új Ptk. is megengedi. Két fontos különbség van a társas vállalkozói és a munkviszony között Az egyik, hogy a társas vállalkozók járulékai közül a 15, 5%-os szociális hozzájárulási adót nem a minimálbérre/garantált bérminimumra kell számítani, hanem alapja annak 112, 5%-a, azaz itt is érvényes az egyéni vállalkozók esetén már ismertetett adóalap eltérítés szabálya.
Most vagyok ötöd éves, 4 éve tanítok, de úgy hallottam, hogy magántanári egyéni vállalkozóit nem válthatok ki, mert még nincs meg a diplomám. Ilyenkor mit lehet tenni? Van esetleg olyan hasonló megnevezésű vállalkozói (tréning, korrepetálás stb) amit így is csinálhatok? Köszönöm előre is, Ildikó
Így az emitterből érkező elektronok (emitteráram) döntő hányada a kollektoron távozik (kollektoráram), és csak a bázisban rekombinálódott kis része adja a bázisáramot. (Mindebből következik, hogy az emitteráram a kollektoráram és a bázisáram összege. ) A tranzisztor lényeges jellemzője az alfa-val jelölt áramátviteli tényező, amely a kollektoráram és az emitteráram hányadosa. Szokásos értéke 0, 95... 0, 999. Az áramátviteli tényező a tranzisztor kialakításától, és a gyártási technológiától is függő érték, amely a technológia apró eltérései miatt azonos tranzisztortípus nem egy technológiai eljárásban készült példányai között is jelentősen különbözik ("szór"). Az áram a nyitóirányban előfeszített, kis ellenállású emitter-bázis diódán folyik be a tranzisztorba, és (nagyjából ugyanez az áram) a záró irányban előfeszített, nagy ellenállású kollektor-bázis diódán távozik. Sulinet Tudásbázis. Mivel a teljesítmény P = I 2 R, a kollektordióda nagyobb teljesítményt ad le, mint amennyit az emitterdióda felvesz, azaz a tranzisztor teljesítményt erősít.
A 6. ábra különféle teljesítményű és tokozású tranzisztorokat mutat. Bal oldalon kis teljesítményű, felül műanyag, alatta fém tokozású tranzisztort láthatunk. A fölső sorban balról a második egy valamivel nagyobb teljesítményű fémtokos tranzisztor (erre a tokra szükség esetén hűtőcsillag húzható). Az alatta látható műanyag tokozású tranzisztor igen nagy frekvenciákra készült. Az ábra jobb oldalán három, közepes, ill. nagyobb teljesítményű tranzisztort láthatunk két nézetben. Figyeljük meg, hogy a teljesítménnyel nő a méret, és annak a fém felületnek a mérete is, amely a hűtőbordával érintkezhet (a tranzisztor fém részén lévő lyuk teszi lehetővé a hűtőbordára csavarral való felszerelést). ELEKTRONIKA I. TRANZISZTOROK. BSc Mérnök Informatikus Szak Levelező tagozat - PDF Free Download. A tranzisztor fém hűtőfelülete a kollektorral van összekötve, ezért ha a hűtőborda nem kerülhet a kollektor potenciáljára, elektromosan szigetelve kell felerősíteni. Ilyenkor a hűtőborda és a tranzisztor közé hővezető pasztával bekent csillám szigetelőlemezt helyeznek, a felerősítő csavart a tranzisztor fém részétől e célra szolgáló hengeres műanyag szerelvénnyel szigetelik.
Ennek az az oka, hogy a kimerülési tartomány szélessége a kollektor emitter csomópontjában megnő. Ezt úgy hívják Korai hatás. Bemeneti karakterisztikus közös emitteres szilícium tranzisztor Közös emitteres szilícium tranzisztor kimeneti karakterisztikája CC (közös gyűjtő) CC vagy Common Collector módban a kollektort földelni kell, és a bemenetet az alapkollektorról kell vezetni, a kimenet pedig a kollektortól az emitterig történik. 5.2.1. A tranzisztor nyitóirányú karakterisztikája. Az arány Én E /I B = I E /I C. I C /I B Vagy, én E /I B = β/α Tudjuk, hogy α= β (1-α) β = α β+ α I E =I B (1+ β) Kapcsolat a α és β:- Tudjuk, többet megtudni a tranzisztorról kattints ide Hozzászólás navigáció ← Előző cikk Következő cikk →
Ténylegesen azonban több különféle, a tárgyaltnál bonyolultabb jelenség miatt a kollektorfeszültség növekedésekor a kollektoráram is nő. A tranzisztorok méretét, kivitelét alapvetően az a teljesítmény határozza meg, amelyet a tranzisztor képes disszipálni (hővé alakítani). A kis teljesítményű tranzisztorok miniatűr műanyag vagy fém tokban kerülnek forgalomba. Nagyfrekvenciás célra készült tranzisztornál sokszor (mint árnyékoló burát) a fém tokot is kivezetik. A tranzisztoron disszipálódó hő a kollektoron keletkezik, ezért a tranzisztor kollektorát közepes, vagy nagyobb teljesítmény esetén hűteni kell. Közepes teljesítményű tranzisztor kollektorát belülről a fém házra szerelik. Szükség esetén a házra a hősugárzó felületet növelő fém "hűtőcsillag" húzható. A nagyobb teljesítményre méretezett tranzisztor kollektorát szintén a tok részét képező fém felületre szerelik, amely lehetővé teszi, hogy a tranzisztort hűtőbordára erősítsék. Így a működés során keletkező hőt a tranzisztor hővezetéssel adja át a hűtőbordának, amely azt nagy felületével a környezetbe sugározza.
7. 2. 1. A tranzisztor nyitóirányú karakterisztikája 37. ábra A tranzisztor bemeneti karakterisztikája tulajdonképpen a bázis-emitterdióda nyitóirányú karakterisztikája. A bázis- emitter feszültség kis értéke mellett a bemeneti dióda lezárt állapotú, csak nagyon kis áram folyik. A feszültséget növelve a nyitófeszültség értéke fölé a dióda kinyit és a feszültség növelésével arányosan nő a bázisáram. A karakterisztikából látható, hogy a bázisáram értékét kis mértékben a kollektor-emitter feszültség is meghatározza. Nagyobb kollektor-emitter feszültség esetén a karakterisztika jobbra tolódik el, vagyis ugyanakkora bázisáram nagyobb bázis-emitter feszültségnél jön létre.