Számos paranormális nyomozócsoport vett részt a környék felfedezésében, és sikeresen rögzített különös jeleneteket és testetlen hangokat a filmeken. Ez a kísértetjárta erdő a halál és a szépség helye Akár egyénnek morbid kíváncsisága van, akár csak egy legendás erdőt akar felfedezni, az Aokigahara varázslatos és titokzatos hely, ahol vagyunk még mindig megpróbálja teljesen megérteni. Úgy gondolják, hogy azoknak a szellemei, akik befejezték életüket, továbbra is az erdőben élnek, és másokat arra ösztönöznek, hogy csatlakozzanak hozzájuk a másik oldalon. Ha úgy érzi, hogy a legkevésbé is öngyilkos vagy depressziós, az erdőlátogatás valószínűleg nem nagyszerű ötlet. Azonban, ha érzelmileg feltöltött és fizikailag gyönyörű erdőben szeretne ellátogatni, a Fák tengere semmiképpen sem fog csalódást okozni. Örülünk, hogy elkészítette a végéig! Japán öngyilkos ergo sum. Élvezed. Iratkozzon fel a csonthűtő horrortörténetekre és az INGYENES teljes hosszúságú horroregényünkre
A CNN Yoko Wakatsuki és Kyung Lah hozzájárultak ehhez a történethez.
Az eredeti videó bevezetőjében Paul tagadta, hogy a videó "clickbait" lenne, és azt mondta, hogy a klipet "nyilvánvaló okokból" nem monetizálta. Az "öngyilkos erdő" Az Aokigahara erdő, más néven a Fák tengere, a Fuji-hegy szélén fekszik, nagyjából két órás autóútra Tokiótól nyugatra. Az erdő bejáratánál egy tábla emlékezteti a látogatókat hogy "az élet értékes ajándék" szüleiktől. "Gondolj még egyszer csendben a szüleidre, testvéreidre vagy gyermekeidre" – mondja japánul a jel. Japán öngyilkos erdos. "Kérjük, ne szenvedjen egyedül, és először nyúljon. " Az Aokigahara erdő bejáratánál lévő tábla arra kéri az öngyilkos látogatókat, hogy nyújtsanak segítséget. Aokigahara sötét a hírnév évtizedek óta létezik. Seicho Matsumoto japán szerző 1960-ban elfogadott népszerű regényében a hősnő az erdőbe indul, hogy életét vegye. Nemrégiben egy 2016-os amerikai "The Forest" című horrorfilmben egy nő odamegy ikertestvérére, aki titokzatosan eltűnt az erdőben. Több mint 100 ember, akik nem a környező területről származnak Aokigahara 2013 és 2015 között ott öngyilkos lett – derül ki egy önkormányzati jelentésből.
Japán, az ország, amely tele van furcsa és furcsa rejtélyekkel. A tragikus halálok, a vérfagyasztó legendák és az öngyilkosság megmagyarázhatatlan tendenciái a leggyakoribb jelenetek a kertben. Ebben az összefüggésben egy bizonyos hely neve, amely eszembe jut, az "Aokigahara erdő", vagy hírhedten "Öngyilkos erdő" néven ismert. Az Aokigahara erdő: Alapján Fuji egy sűrű, zöld erdő, egy hatalmas föld, ahol több ezer fával dicsekedhet a szél. Úgy tűnik, mintha egy vészjósló üzenet törne ki folyamatosan a légkörben. Ahová az emberek csak meghalni mennek: Aokigahara, az öngyilkosok erdeje. Fentről a hatalmas zöld föld élénk tengernek tűnik, és az Aokigahara erdőnek második nevet ad - "Jukai, Ami szó szerint japánul a "Fák tengerét" jelenti. Az Aokigahara-erdő Az alatta lévő talaj egyenetlen és apró barlangokkal tarkított, moha borította gyökerek nőttek az egykor oda áramló szárított láva tetején. A talaj magas vastartalmú, ami zavarja a GPS és a mobiltelefon jeleit. Mondhatni, ez az a hely, ahol nagyon könnyen eltévedhet. Aki találkozott ezzel a szerencsétlenséggel, a legtöbb esetben nem tért vissza élve.
A következő szakasz a művelet előtti szakasz (2-7 év). A második életévben kibontakoznak a szimbolikus működések. A gyermek beszélni kezd, tárgyak és szavak is szimbolizálhatnak egy másik tárgyat. Megjelennek a belső képek és a szemléletvezérlésű intuitív gondolkodás lesz a jellemző. A gyermek mentálisan nem képes elszakadni az érzékszervileg hozzáférhetőtől, a rendelkezésre álló tapasztalatai eltérítik a gondolkodását. Például, ha egy magas, vékony pohárból alacsony, vastag pohárba öntünk vizet, egy felnőtt tudja, hogy a vízmennyiség nem változott ( megmaradási elv), és ugyanez a vízmennyiség visszaönthető lenne, ezzel szemben a gyermek úgy hiszi, hogy a víz mennyisége csökkent. Piaget szerint egy konzervációs folyamatban a gyermek képtelen egy tárgyat jellemző mennyiségek közül, egyszerre többet figyelembe venni ( egydimenziós gondolkodás), azaz vagy egyik, vagy másik tulajdonságát veszi alapul, mert még nem ismeri fel a cselekvés- és gondolatsorok megfordíthatóságát, vagyis nem képes a logikai gondolkodáshoz elengedhetetlenül szükséges műveletek használatára.
A gyermek nem a folyamat passzív elszenvedője, hanem aktív résztvevője. Gyermeki kíváncsisága miatt minden iránt érdeklődik, kipróbál dolgokat, kísérletezget. Alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez, amiben két alapvető, ellentétes irányú mechanizmus segíti, az asszimiláció és az akkomodáció. Az asszimiláció révén a tapasztalata beépül a már meglévő ismeretszintbe, a sémá ba. Ennek a mechanizmusnak a prototípusa a játék. A gyermek rendelkezik a környezetéről egy adott ismerettel, sémával, játék közben kipróbál valami újat, megtapasztalja, és megkísérli a már meglévő sémái segítségével megérteni, azaz asszimilálni őket. Ha a régi séma erre nem alkalmas, akkor módosítani fogja, vagyis akkomodációt hajt végre. Az akkomodáció a viselkedés külső mintához való igazítását jelenti, a már meglévő séma átalakítását az új helyzetnek megfelelően. Ennek a mechanizmusnak a prototípusa az utánzás. A gyermek így tágítja a világgal kapcsolatos ismereteit. A két mechanizmus egyensúlyt hoz létre, ami azonban viszonylagos, rendszeresen felborul, a külső környezet megváltozása, vagy a szervezet érése következtében.
2. Autonómia és szégyen (1-3 év) Ebben a szakaszban a gyermek fejleszti az autonómiát az egyik helyről a másikra való mozgáshoz. A lemaradás vagy a sírás az a módjuk, hogy megpróbálják megszerezni, amit akarnak. Ha a kontextus nem reagál teljesen arra, amire a gyermeknek szüksége van, akkor kételkedni kezdenek önmagukban és féljen a kezdeményezéstől. A gyermek zavartsága abban nyilvánul meg, hogy nem akarja, hogy lássák, el akarja rejteni az arcát, a dührohamokat és a sírást, vagy az érzelmi túlterhelés különféle egyéb megnyilvánulásait. A külső ellenőrzésnek szilárdnak és nyugtatónak kell lennie, hogy kialakulhasson az autonómia. 3. Kezdeményezés kontra bűntudat (3-6 év) Ha egy dolog kiemelkedik ebben a szakaszban, akkor ez a gyermek kezdeményezése. Különösen akkor, amikor vannak játszik, felfedezik legjelentősebb szerepeiket és beteljesítik őket. A gyermeknek meg kell határoznia és kivetítenie a világban betöltött szerepét. A kezdeményezés ebben a korban magában foglalja a szerepük megtervezését.
Kedvező kimenetel: szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés. Kedvezőtlen kimenetel: szociális elszigetelődés, magány. A f iatal felnőttkor ban meghaladjuk énes korszakunkat, ez az érett párválasztás időszaka. "A zok vagyunk, amit szeretünk ". 7. korszak: felnőttkor. Krízis: alkotóképesség – stagnálás. Kedvező kimenetel: törődés a családdal, társadalommal és a jövővel. Kedvezőtlen kimenetel: az addigi teljesítménnyel való elégedetlenség, életpálya-módosítás. A felnőttkor ban az érett embert foglalkoztatja az utódok megteremtése, a róluk való gondoskodás, annak átélése, hogy szükség van rá. Akinek nincs meg ez a lehetősége, fokozatosan beszűkül, elsivárosodik. 8. korszak: érett idős felnőttkor. Krízis: integritás – kétségbeesés. Kedvező kimenetel: az élettel való megelégedés, szembenézés a halállal. Kedvezőtlen kimenetel: kétségbeesés, halálfélelem, elégedetlenség. Az öregkor a megbékélt bölcsesség átélése pozitív esetben, negatív esetben pedig a halálfélelem kétségbeesése jellemzi. Erikson a teljesség kifejezést használja, ezzel a személyiség elfogadott egységére utal.
A versengés és a féltékenység ebben a szakaszban is megjelenhet. A gyermek azt akarja, hogy különleges emberként kezeljék, és bármikor elutasítják, amikor az anya másra figyel. Ha nem részesülnek viszonylag kiváltságos bánásmódban, bűnösnek és szorongónak érzik magukat. 4. alacsonyabbrendűség (6 év - serdülőkor) Ez idő alatt a gyermek elkezd iskolába járni. Függetlenül attól, hogy jól érzik-e magukat, vagy elégedetlenek vele, a gyermek kezd elismerést szerezni azért, amit ebben az új környezetben művel. Abban a helyzetben vannak, hogy új ismereteket és képességeket szerezzenek, vagy más szóval produktívvá váljanak. Kultúránk magas szintű specializációt fejlesztett ki, amely a társadalmat összetettebbé és korlátozottabbá tette az egyéni kezdeményezést. A kockázat, amelyet ebben a szakaszban tapasztalnak, az az, amikor nem kapnak kellő elismerést, akkor kezdik elégtelennek érezni magukat, ami alsóbbrendűségi érzéshez vezethet. 5. Identitás és szerepzavar (serdülőkor) Ezt az időszakot az jellemzi, hogy kezdek kételkedni mindenben, amiben egykor bíztak.
Álmaimnak nincs életkoruk, csak vágyaik