Mint aki a sínek közé esett... És általérzi tűnő életét, míg zúgva kattog a forró kerék, cikázva lobban sok-sok ferde kép, és lát, ahogy nem látott sose még: Mint aki a sínek közé esett... a végtelent, a távol életet búcsúztatom, mert messze mese lett, mint aki a sínek közé esett: Mint aki a sínek közé esett vad panoráma, rémes élvezet sínek között és kerekek között, a bús idő robog fejem fölött, és a halál távolba mennydörög, egy percre megfogom, ami örök, lepkéket, álmot, rémest, édeset: Mint aki a sínek közé esett.
Két csók közt is oly hatásos vagy, s a táncos, tarka-barka förgetegben; messzi multat, szép reményt is összebékítsz, szárnyra kelve míg kerengsz fenn. (Takács Zsuzsanna fordítása, 86. ) Nyári álom (1880) Mert le-lehallatszottak a kastélybéli harangok; Krisztust hirdették, aki holnap tér meg a mennybe, s szerte a szirten, a szélben, a völgyben, a fákban, a vízben friss, életlehelő tavasz újult dallama zsongott, almagaly, őszibarackfa fehér s rőt szirma bizsergett, búzavirág s kikerics kacagott fel a perjefüvek közt, lóhere mélykék árnya terült el a lágyivü lankán, gyönge rekettye virult szinarany pompában a halmon… (Majtényi Zoltán fordítása, 81. ) Havazás (1881) Párás ablakomat kóbor madarak verik: elhunyt sok-sok régi barát szelleme néz s hivogat. Kosztolányi Dezső: Mint aki a sínek közé esett... : hungarianliterature. Kedveseim, sietek, sietek! – Nyugalom, te szilaj szív – csönd mélyére megyek, s árnyain elpihenek. (Bede Anna fordítása, 83. ) Alpesi reggel (1886) Sziporkát szórnak tükrözőn a tiszta, szűzi szárnyak. Mosolyt, szivárványt hint az ég s szikrás szerelmi vágyat.
Öreganyó. Karszékben trónolsz, s nagy barna, bámuló szemed nehézkesen és furcsa fénnyel reánk mered. Redő-gyűrűs, fekete arcod mindíg nyugodt, mindíg komor, mint a halottak tiszta képe, mint egy szobor. Tipegve járkálunk körötted, tűnik év évre, percre perc, s te egyiptomi gráciával csak integetsz. Száraz bőrödből, kék eredből a boldog ősz nyugalma száll. Budapest kosztolányi dezső terms. Nem győz terajtad már az élet, sem a halál. Elébed állok, s néha mintha az idő szárnya csapna rám. Bámullak tágranyílt szemekkel, öreganyám.
Egy asszony is van itt, rekedt. Ölel egy halvány gyermeket. Az élet, élet verte meg. Azért remeg. Sóhajtva néz a földre le. Szeme sós könnyel van tele. Batyuja sincs. Nincs más vele csak élete.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Giosuè Alessandro Giuseppe Carducci ( Valdicastello, 1835. július 27. – Bologna, 1907. február 16. ) olasz költő, író, klasszika-filológus; az olasz irodalom első Nobel-díjas alkotója (1906). Idézetek verseiből [ szerkesztés] A Sátán-himnusz (1863) Csak zengj, csuda szó! csak rázd meg a fákat! Betölt az idő! Ím újul a század: trónusok inganak, reszket a mitra, klastromok rácsain hull be a szikra, halld, szava sistereg, repdes a stóla, úgy tüzel, úgy papol Savonarola, eldobja csuháját lutheri jellem – hát dobd le a láncod, Emberi Szellem! Szikrázz szanaszét, jöjj lángok uszályán, kelj fel, rab Anyag! már győz is a Sátán. (…) Üdvözlégy, ó, Sátán! Budapest kosztolányi dezső terrain. szent forradalmunk, Értelem végtelen bosszuja, kardunk! Hő ima zengje ma tetteid, áldván szent diadalmad a pap Jehováján! (Rónai Mihály András fordítása, 21–23. oldal. ) A nemesi előjogok tanácsához (1869) Mondjátok meg: vajon hány bestiális, csupán virtusból gyilkoló nagyúr, hány útonálló gróf, hány kardinális, ki elárulta Krisztust is gazul, mondjátok meg: hogy a históriának hány bűnös foka kell, halljuk tehát, ahhoz, hogy reggel az álmos királynak valaki tiszta inget nyújtson át?
A haldoklókkal csókolóztam, az elmenőkkel cimboráltam, izzadt hajuk simítva hosszan ágyukhoz álltam. Marasztaló ígéket súgtam fülükbe, mint az élet, de hívta őket a nagy út, és én kötöttem nékik a halálban batyut. A távozók elvitték a lelkem darabjait, csak én maradtam itt, és most a hit porukkal egy lett, mint avitt ruhájuk, és széthulltak ama szók és szájukon is megrohadt, amit adtam nekik, a csók. Nincs semmim. Kosztolányi Dezső: Milyen közeli most a nyári ég : hungarianliterature. Ámde mindez oly csodás. Gazdag vagyok, mint a vén uzsorás, ki rongyba jár és vigyorog, ha szánják, mert mindenét, mi volt, a kincs, arany, elásta, és most a határtalan, mély földbe van, s ő tudja ezt a biztos, ősi bányát. Barátaim, halványodik énnékem itt a szín, hogy szóljak erről-arról, nincsen ok, gyakran mosolygok, többször hallgatok. De érzem egyre, vár rám sok erős, jó ismerős, hűségesen vetik az ágyam ők lenn. Ezért oly csöndes bennem már a lélek s éjjel, ha járok künn a temetőkben, nem félek.
( Vikár Béla) A beteg oroszlán meg a róka "Ha nézem itt a homokon elmenni nem tudok e kúsza nyomokon, mind arra tart, hol az oroszlán odva, egy sem tér vissza bizakodva. Ez megrendíti szíveinket, mentsen fel Ő Felsége minket. Köszönjük kegyes írását nagyon, el is hisszük, hogy jóba fárad, de barlangjába csak bemenet vagyon, és nem látjuk, hol a kijárat. " ( Kosztolányi Dezső) A kocsi és a légy Majd jő egy légy és mint isten remeklett csodája zümmög a lovak körül, csípi is őket s végtelen örül, hogy megindítja a kocsit, a kocsis orrán, meg a rúdon szálldos itt.... Sok ember így sürög-forog szüntelen, kéretlenül mindenbe belecseppen, csak hátramozdít, míg a buzgót adja, s a többieket dolgozni se hagyja. A hegy, amely szült A hegy vajúdik s bőg, sikongat, hogy majd beléreped a fül. Várják. a hangokhoz mérten hátha szül várost, Párizsnál is nagyobbat. S aki a jajra odasietett, mind látja: szült a hegy, de csak egy - egeret. Kosztolányi Dezső: Magányom : hungarianliterature. Grandville (11803-1847) illusztrációja. A holló meg a róka Holló úr ült a fatetőn, csőrébe sajt volt, jókora, s kit a jóiillat csalt oda, a róka szólt hízelkedőn: "Á, jónapot, te drága holló!
Hiszen bármennyire is bogarasnak tűnik a bácsi, aki egy óriási, láthatatlan nyúlhoz beszél, őszinte kíváncsisággal fordul a világ és az abban élő emberek felé. A megszokottól teljesen eltérő ritmusban éli az életét, időt szán arra, hogy a mindennapok történéseit megvitassa Harvey-val, olyan dolgokra helyez hangsúlyt a mindennapokban, amelyekre az átlagember nem. - Szükségünk van arra, hogy kitörve abból a beszűkülésből, magányérzetből, ami felé sodródik a világ, kitaláljuk a magunk barátját. Amikor nézi az ember az előadást, rájön arra, hogy ő maga nem él normálisan. A könnyes, mosolygós, nevetős sztori rávilágít, nem feltétlenül rossz, ha valami eltér a normálistól. Olyan gondolatokat vet fel, mi fontos valójában az életben, jó prioritásrendszer szerint élünk-e, valamint szakítunk-e elég időt az igazán fontos dolgokra. Speciális helyzet, ha a színésznek egy kétméteres nyúl a partnere, akit olykor csak ő maga, olykor a közönség is lát. Rudolf Péter számára nem csak ezért különleges az előadás: két évtized után először játszik a Vígszínház színpadán.
Azért sem, mert biztosan ki tudom jelenteni, hogy ez a legjobb film, amit eddig csinált. Nem felhőtlen szórakozás, és nem a legidézhetőbb (ezekre örökre ott lesz a Moszkva tér), de a legjobb film. Az 1945 egy westernből táplálkozó vidéki ballada, profi forgatókönyvvel, biztos kezű rendezéssel, emlékezetes képekkel (Ragályi Elemér volt az operatőr), és bivalyerős színészekkel, élükön Rudolf Péterrel. Rudolf Péter hatalmasat alakít, a mai vidéki polgármesterek urambátyám stílusával, a hatalmas Döbrögi-pocakjával, és az izzadó, kopasz fejével, de róla majd kicsit később. Hiányzott ez a Rudolf Péter a magyar filmekből. A Szántó T. Gábor elbeszéléséből készült 1945 a következőről szól: a második világháború végén egy vidéki faluban lagzira készülnek, a helyi kiskirály, a jegyző (Rudolf Péter) fia házasodik. Minden rendben menne, de a reggeli vonattal megérkezik két zsidó férfi, egy idősebb (Angelus Iván) és egy fiatalabb (Nagy Marcell). Sok szót nem szólnak, csak pár ládával érkeztek, amikben parfümöket és kozmetikumokat hoztak.
91 látogató kedvencei. Néhány óra alatt minden megváltozik. Rudolf péter a forgatás egyik fontos helyszínén, a szentendrei skanzenben tartott csütörtöki sajtótájékoztatón rudolf péter kiemelte: Fehér bélával, az íróval nagyjából öt évvel ezelőtt találkoztam először, szégyenszemre akkor még nem ismertem az ő munkásságát, emiatt azóta zavarban a filkó című regényét kaptam meg egy producertől. Az üvegtigris után évek óta várta, hogy rátaláljon arra a témára, amelyről úgy érzi, feltétlenül meg kell csinálnia, ez most megvalósulhat. A móricz zsigmond gimnáziumban érettségizett. Dolf rudiger filmek magyarul videók letöltése. A tegnapi napon ünnepelte 60. Lali, az amerikamániás büfés, aki az üvegtigris nevű rozoga, útszéli büfékocsi tulajdonosa; Peter Rudolf Imdb from Rudolf péter 5 legjobb jelenete az üvegtigris filmekből. Lali, az amerikamániás büfés, aki az üvegtigris nevű rozoga, útszéli büfékocsi tulajdonosa; Az üvegtigris után évek óta várta, hogy rátaláljon arra a témára, amelyről úgy érzi, feltétlenül meg kell csinálnia, ez most megvalósulhat.
Rudolf Péter több, mint tíz kilót hízott a szerepért, a haját lekapták, a bajszát meghagyták, és kicsit úgy néz ki, mint egy kefebajszos Rákosi Mátyás. De nem is a kinézete, hanem a viselkedése az, amitől igazán emlékezetes lesz majd messze a jövőben is az 1945: olyan, mint az összes nagy hatalommal felruházott tohonya kisember, akit már ezer hírből ismerhetünk Magyarországon. Az undorító, minden hájjal megkent, de pár pillanat alatt ellenségesbe forduló, az utolsó fűszálba kapaszkodva is cinikus gonosz fráter, akiről az ember nem tudja levenni a szemét. Ritka az ilyen filmes színjátszás Magyarországon, egy, magát a szerepnek teljesen alávető színésztől. Ez tényleg egy kicsit olyan, mint a Dühöngő bikát néznénk a magyar pusztában. Török rendezése annyira persze nem extravagáns, mint az a film, de a sztorija végig lendületes, nincsen benne egy felesleges jelenet sem, Ragályi kameramozgásaitól és régi fotókat idéző képeitől pedig egy alapvetően kamaradráma is olyan lesz, mint egy mindent eldöntő ballada a magyar pusztában.
Elárulta, leírhatatlan volt, amikor első ízben bebotorkált a térbe, úgy érzi - különösen az elmúlt időszak után -, igazi ajándék minden pillanat, amelyet a színész a színházban, a színpadon tölthet. Ráadásul ez volt az első próbafolyamat, amelyben igazgatóként vett részt. - Nagyon jó érzés így együtt lenni a kollégákkal, sutyorogni a takarásban, amíg várunk a jelenésre. A harmadik emeleten az igazgatói szoba, az egy helyzet, az alkatom, az egy másik helyzet. Nem volt nagy kihívás visszacsöppenni, teljesen magától értetődő volt. Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. A Lenyelt vágyak, Az éhes lélek gyógyítása és a Hogyan szeretsz? című könyv szerzőjével az evési szokások és a kötődési minták kapcsolatát tárják fel. Az előadásról részletesen itt olvashatsz » Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért!