Magyar Külügyminisztérium. 82×58 cm, kivehető melléklet. Lelőhely: OSZK Térképtár, TA 3 160 Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján. 1920d változat. (OSZK Térképtár, TA 3 160) 1920e A térképlap megegyezik az előzővel. In: The Hungarian peace negotiations. an account of the work of the Hungarian peace delegation at Neully s/S, from January to March, 1920. Vol. III/B. IV. Budapest, Magyar Külügyminisztérium, 192?. Megjegyzések: 1:1 000 000. 82×58 cm, kivehető melléklet. kötet: 1922. IIIB kötet: nincs datálás. A térképgyűjtemény előszavának datálása 1920 július. Lelőhely: Österreichische Nationalbibliothek, 561834-C NEU MAG (Bécs) 1920f A térképlap megegyezik az előzőekkel. In: Les Négociations de la paix hongroise. Compte rendu sur les travaux de la délégation de paix de Hongrie à Neuilly s/S de Janvier à mars 1920. Tome III/B. Budapest, Magyar Külügyminisztérium, 1922. Megjegyzések: 1:1 000 000. A "vörös térkép". I. kötet: 1920 II. A térképgyűjtemény előszavának datálása 1920. július.
Ahol a népsűrűség nem érte el a száz főt, ott bizonyos nagyságú terület fehéren, azaz lakatlanul maradt. Így jól kitűnik például a hegyvidékek ritka népsűrűsége. Viszont ahol az meghaladta a 100 fő/km²-t – például a városokban – a lakosságszám nem fért bele a település térképi ábrázolásába. Teleki ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy a népesség számát mértani idomokba rendezve helyezte el a város körül, azaz nem mindenütt pontosan azon a területen jelent meg a lakosság, ahol a valóságban élt. A módszer az ország egésze, illetve egyes részei igazságos és valóságos nemzetiségi képének a megítéléséhez nagyszerűen megfelelt, mert egyetlen nemzetiség sem kapott arányán felüli vagy aluli méretű színfoltot. Trianon és a térképek. A "vörös térkép" A "Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján" újdonsága abban rejlett, hogy a nemzetiségek szerinti népességeloszlást a világon elsőként a népsűrűség figyelembe vételével ábrázolta. A térkép a magyar lakosságot jelölő piros színről kapta közkeletű nevét (franciául carte rouge néven ismert).
1920 márciusától külügyminiszter, majd júliustól kormányfő volt. A sors fintoraként neki kellett a parlamenttel ratifikáltatnia a trianoni békét, fellépett a szélsőjobboldali különítményesek ellen, kisebb földreformot hajtott végre, ugyanakkor bevezette a botbüntetést és Európa első "faji" jogszabályát, a numerus clausust. Tisztségéről 1921 áprilisában, az első királypuccs után mondott le, miután kiéleződött viszonya Horthy Miklós kormányzóval. Továbbra is képviselő maradt, neve felmerült az 1925-ben kirobbant frankhamisítási botrány kapcsán is, mert a hamis bankjegyeket az általa vezetett térképészeti intézetben nyomtatták. Főcserkészként vezette a hazai cserkészmozgalmat, folytatta tudományos munkásságát is, tanszékvezető és egyetemi rektor, az Eötvös Kollégium kurátora, az értelmiségi elitképzés irányítója, 1925-ben akadémikus lett. Több tudományos intézetet hozott létre, és a revíziót igyekezett tudományos érvekkel alátámasztani. Másodszor 1939 februárjában lett kormányfő. Három hónappal később kihirdette a második zsidótörvényt, s megindult a harmadik törvény előkészítése.
Megjelent magyar, német, francia és angol szöveggel is, és ez volt az egyetlen térkép, amelyet az 1920-as párizsi béketárgyaláson megtekintettek. Ott kapta a nevét is a magyar nemzetiséget jelölő színről: Carte rouge.
Körülzáratta a várat, s felszólította Szondit, hogy adja fel a harcot. Miután a kapitány a basa ajánlatát visszautasította, megindult a támadás. A törökök rövid időn belül elpusztították a külső várat. Július 9-én a magas kaputornyot is rommá lőtték. Ali Mártont, a nagyoroszi papot küldte Szondihoz, s kérte, beszélje rá a kapitányt a vár feladására. A Teremtés oszlopai | National Geographic. Szondi az ajánlatot ismét visszautasította, s a törökök szinte teljesen elpusztították Drégely várát, csak a kapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék.
A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték. Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá. Az ingyenes programsorozaton a többi között bemutatót tart Mónus József történelmi cél- és harci távlövő íjász, többszörös világbajnok, Hunyadi Mátyás korának kultúráját és hadtörténetét pedig a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság mutatja be. A Gyulai Végvári Napok részletes programja megtalálható a és a oldalakon.
A várban gyújtott hatalmas máglya mindent felemésztett, mindent, amit nem akartak, hogy a töröké legyen. Közben az óriási oszmán túlerő 12 ezer harcosa végső rohamra készült. A támadás valósággal elözönlötte a parányi várat és annak 146 védőjét A rommá lőtt erőd, minden falára ezrek kapaszkodtak fel, miközben a védők utolsó leheletükig küzdöttek. "Hadd zúgjon az ágyú! pogány Ali mond, És pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégely sziklai várát.... Mint hulla a hulla! veszett a pogány, Kő módra befolyván a hegy menedékét: Ő álla halála vérmosta fokán, Diadallal várta be a végét.... " Maga Szondi több sebből vérezve is tovább harcolt, még akkor is, amikor már csak fél térdre ereszkedve tudta vágni az ellent. Hihetetlen erejét és elszántságát még a legkegyetlenebb török tisztek is elismeréssel nézték. Végül mind egy szálig elestek Drégely hősei - utolsók közt Szondy György - az Úr 1552. évében, július 9-én, az ostrom negyedik napján. A pasa elismerően rendezett díszes temetést Szondi Györgynek.