Matos Maja: Elsős leszek Elsős leszek Akár hiszed, akár nem, Nagyon jó az én kedvem. Tudod minek örülök? Iskolába kerülök. Szép volt a nyár, szép nagyon, Sütkéreztem a napon. Játszottam és ugráltam, Szaladgáltam, bringáztam. Gyereksarok: Matos Maja: Elsős leszek. Halacskákkal versengve, Úszkáltam a tengerbe' Homokváram összedűlt, A sárkányom elrepült. Nincs már minek maradnom, Van helyette más dolgom. Nagy vagyok már iskolás, Kezdődjön a tanítás! A tanár nénire kattintva egy újabb vershez juthattok el, a kislány visszavisz a versek kezdőlapjára.
Palkónak volt egy szamara. Egyszer egy nagy rengeteg erdőben mendegélt a szamarával, s hogyan, hogy nem - összetalálkozott egy törpével. A törpe egy bokor aljában aludt, s a szamár véletlenül rálépett a sapkája csücskére. Haj mérges lett a törpe nagyon! Felugrott s elkezdett pörölni Palkóval. - Nem tudsz jobban vigyázni a szamaradra?! - kiáltotta dühösen. - Oda a sapkám, nézd meg, milyen csúf lett! Palkó megnézte a kicsi sapkát: az bizony összevissza szakadt. De hát most már mit csináljon? És nagy hetykén így válaszolt: - Nem tudsz jobban vigyázni a sapkádra? A szamár, az csak szamár, én nem vigyázhatok helyette! Több se kellett a törpének, még mérgesebb lett. - Hát jó! - mondta. - Akkor majd kiokosítom én! Azzal átkozlak meg, hogy a szamarad mindig azt mondja, amit te! Matos maja elsős leszek 2. Palkó jót nevetett rajta. - Na hiszen ez nem nagy átok, ezt még elviselem! De mire kimondta - a törpe már sehol se volt. Ő meg indulni akart tovább - de a szamara nem indult. Mondta a szamárnak: - Gyí, csacsi! - S akkor a szamár is visszamondta: - Gyí, csacsi!
Most itt bátran bemegyek. Rám vár ez a sok gyerek. Hamarosan játszótársak leszünk, aztán meg barátok. Tanítóm rám mosolyog... ÉN MÁR ISKOLÁS VAGYOK! Elköszönt a vakáció, búcsút int a tarka nyár, ködbundába burkolózva Őszapó már erre jár. Indulok az iskolába, hátitáskám de nehéz! Minden nálad? – kérdi anyu, s utoljára belenéz. Nagyon vártam ezt a percet, hogy kisdiák lehessek, társaimmal reggelente iskolába mehessek. Ezer kérdés zúg fejemben: hol áll majd az én padom? Lesz-e vajon jó barátom, kinek kiflim od'adom? Milyen lesz az elsõ óra? Leckét ma már kapok-e? Füzetemben piros csillag Hamarosan ragyog-e? Csengetéskor izgatottan lépem át a küszöböt, hangos szóval társaimnak egy nagy "Sziát" köszönök! Álmaimban, ó, de sokszor bejártam e termeket, Kék köpenyes kisdiákként szõttem nagy-nagy terveket. Számolás és betűvetés mind oly fontos tudomány, szorgalommal, tanulással mindezt hamar tudom ám! Tanévkezdő versek. Könyvek, tollak, radírgumik, vonalzók és egyebek, Ezentúl a tanulásban Hű társaim legyetek! Isten veled, libikóka, homokozó és mászóka, oviudvar, déli alvás, eztán emlék lesz csak – nem más.
13 órakor 395, 7 forinton állt az euró – ez a TradingView adatai szerint még mindig 2, 7 százalékos gyengülést jelent –, 14 óra előtt néhány perccel pedig már 393, 5 forinton jegyezték az eurót. Délután fél 3 körül már 392 forint alatt járt az euró, azonban fél 4-re ismét 393 közelébe gyengült az árfolyam. Ugyanekkor egy dollárért 359, 8 forintot, míg egy svájci frankért 389, 3 forintot kértek a bankközi devizapiacon. Kormánytagok szerint a szankciók "áldozata" a forint Délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is megszólalt a forintgyengülésről. Az Ukrajnában zajló háború nyomán bevezetett európai és amerikai szankciós intézkedések rendkívüli bizonytalanságokat okoznak az európai gazdaságban. Ezek a szankciók a magyar gazdaságnak is komoly nehézségeket okoznak, így forint is a brüsszeli szankcióknak az egyik áldozata – idézi Szijjártó Pétert az MTI. A tárcavezető a forint árfolyamváltozása kapcsán kijelentette, hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli bizonytalanságok alakultak ki az európai gazdaságban, majd hozzátette, hogy a magyar gazdaságra az egyik legnagyobb veszélyt most az újabb, energiaszektort érintő szankciók jelentenék.
Hosszú út vezetett el ahhoz, hogy mára a KÉSZ Csoport Magyarország egyik legnagyobb vállalatcsoportja legyen. Varga Mihály 82-ben alapította a céget, mezőgazdasági épületek építésével kezdték, majd jöttek a benzinkutak, áruházak, napjainkra pedig a régió legnagyobb beruházásaiban vesznek részt – az ő nevükhöz fűződik többek között a Puskás Aréna és a most épülő Atlétikai Stadion acélszerkezete, de a Hungexpo is. Egy családi alkotmány rendelkezik a vagyonról és arról a gondolkodásról, amit az alapító képvisel. Varga Mihállyal a KÉSZ Csoport alapítójával beszélgettünk. A gyerekeim előtt született a vállalat, az első gyerekem nekem a KÉSZ volt, úgyis gondolok rá, mint a gyerekemre, meg is kapom a feleségemtől néha – mondja Varga, aki cége alapításakor, a 80-as évek elején még három helyen dolgozott. Fő munkahelye egy állami cégnél volt, éjszakánként magánrendelőknek tervezett, hétvégén pedig fizikálisan szerelte a különböző csarnokszerkezeteket – utóbbihoz, hogy végezni tudja, még a kőműves és ács mestervizsgát is letette.
Az elsők között éltek a piaci lehetőséggel, és gyorsan beletanultak a speciális tudást igénylő munkába – hiszen egy benzinkútnál a mélyépítés, tartálytelepítés, belsőépítészeti kialakítás egyszerre volt jelen. Ekkor megtanultak gyorsan minőséget alkotni – egy-egy kút megépítésére ugyanis mindössze két hónap állt rendelkezésre. A következő fontos mérföldkő a 90-es évek közepén beindult áruházépítés volt, a létesítmények közül az elsőt a budaörsi Tesco jelentette 1996-ban. Az éppen tíz éve kezdődött gazdasági világválság idején nagy szükség volt a pozitív hozzáállásra és a jövőbe vetett hitre. A krízist valóságként élte meg a cégcsoport – mondta erről Varga Mihály. Több mint 13 milliárd forintot veszítettek a kintlévőségeiken, a KÉSZ válasza pedig a másképp gondolkodás mintapéldája volt: nem a kevés, de biztos területre kezdtek koncentrálni, hanem tovább diverzifikálták a portfóliót. Nyitottak például a légi közlekedés felé. Fontos húzófeladat lett ekkor a SkyCourt, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér központi termináljának a megépítése, ami a cégvezető szerint nagy lépést jelentett a talpra állásban.
Végül megoldották úgy, hogy betették a bankba az előleget, amit magas kamattal lekötöttek, így a beruházás végére kitermelődött a pluszpénz. A nagy kiugrás lehtett volna a 1996-ra, kezdetben Béccsel közösen tervezett világkiállítás, amelynél a kft. nyerte el a megbízást a pavilonok építésére. Az expo ugyan dugába dőlt, a cég azonban ebből is veszteség nélkül jött ki: a kártalanítási perben nyert összegből vásárolták meg az első gyártóbázisukat Kecskeméten. A fejlesztéseknél azóta is maradt az elv, hogy 300 millió forint feletti vásárlásnál már megfontolják, hogy saját gyártásban oldják meg az adott beruházást, de a gépek üzemeltetésére is saját eszköz-bérbeadó céget hoztak létre. 2006-ban részvénytársasággá alakultak, a fejlődésnek azonban gátat vetett a 2008-ban érkező válság. A krízis megcincálta a KÉSZ Csoportot is: 13 milliárd forintos kintlévőséget kényszerültek leírni az évek alatt. "Marshall-segéllyel ért fel a ferihegyi repülőtér és a Mercedes gyár beruházás elnyerése" - idézi fel Varga.