Kányádi Sándor Őszi Versei / John Anderson Szívem John Mayer

Friday, 28-Jun-24 19:41:00 UTC

A rendszerváltozás után írt versek többségét – és ciklusnyi gyerekverset, illetve az ötvenes években jegyzett pár kiadatlan közéleti, valamint pajzán költeményt ( Tavaszleső; Megsárgult irkalapok I., II. ) – a Felemás őszi versek kötet tartalmazza. A nyolcvanas évek darabjai az erdélyi magyarság tragikus végveszélyére fókuszáltak, erős közösségi érintettséggel, a Felemás őszi versek ben viszont a személyesség dominál. A Felemás őszi versek kötetben egyrészt folytatódik a korábbról ismert kányádis versépítkezés, másrészt a posztmodern poétikai eszközöket fölhasználva látványosan megújul. Míg a kötet címadó ciklusa Arany János Őszikéi nek tónusában olyan elégikus számvetés, életbúcsú, ahol a játékos, ironikus, anekdotára, csipkelődésre való kedv jól megfér a komor gondolatokkal, közéleti verseiben a lírai vallomást a posztmodernre jellemző elidegenítő beszédmód váltja föl ( Földigérő / kokár / dapántlika; Konkrét vers; Eretnek táviratok; Levéltöredékek). Kanyadi sándor őszi versei . A narráció provokálja a nyelvet, a könnyed nyelvi lezserséghez irodalomidegen paraszövegek társulnak (végrendelet, közlemény).

  1. Irodalom ∙ Kányádi Sándor: Felemás őszi versek
  2. Kányádi Sándor őszi versei - Meglepetesvers.hu
  3. John anderson szivem john

Irodalom ∙ Kányádi Sándor: Felemás Őszi Versek

Megnövekedik a gesztusok, kiszólások szerepe. A költői képek helyett monumentális tablók, drámai betétek, megszakított eseménysorok dúsítják a versszöveget. Megbillen a jelentéktelen és a lényeges aránya; a csapongó gondolatban keverednek a személyes sors emlékei a mitologikus és történelmi időkkel stb. Irodalom ∙ Kányádi Sándor: Felemás őszi versek. Ugyanakkor a nyelv felszínén és a verskompozícióban történő megújulás ellenére erőteljesen opponálja a posztmodern értékrelativizmusát, jelezve, hogy az emberi élet legfontosabb kérdései nem veszítenek jelentőségükből. A könnyed, szórakoztató stílusú Konkrét költemény című vers például egy régi kalendárium Márton-napi időjóslását idézi a mottóban, s egy huszadik század végi életképpel indul: a lépcsőházba, ahol a versbeli költő lakik (aki nagyon hasonlít a valóságos Kányádira), hajléktalan költözik. Az önironikus vers frivol kérdése, hogy viszonylagos jólétben élve befogadja-e a hajléktalant, követi-e a példázatos személyek döntését, édesapjáét, Márton Áron püspökét vagy tours-i Szent Mártonét.

Kányádi Sándor Őszi Versei - Meglepetesvers.Hu

A poéma második része ellenvers, tehetetlen tanúságtétel korunk lélektelen tömegmészárlásáról, világunk közönyéről, az ember rossz természetéről és az elrontott teremtés fölött hallgató Istenről. A versszimfónia reményvesztettsége a kései Vörösmarty-vers ( Emberek) fájdalmához mérhető: "gyűlölet a fegyverük vértjük / pusztuljanak legyen már végük / teremts nélkülük új világot // krisztustalan amit beszélek / de talán mégis lehetőség […] dicsőségedre, akik voltak, / növényeknek és állatoknak / nekik adj örök üdvösséget". A Felemás őszi versek kötettel Kányádi lezárta költészetét, 2017-ben bekövetkezett haláláig már nem publikált.

Ács Kipikopi kalapács, korán kél a kicsi ács. Karján fűrész, kicsi fejsze: kiköszörült jó szekerce. Bőrtarsolya tele szeggel, állványon éri a reggel. Takács Kipikop, nem kalapács: korán kel a kis takács. Vetélője veteget, másokat is költöget. Keze alatt három vég vásznat sző meg három gép. Kovács korán kél a kis kovács. De egy kovács nem kovács: csak két kovács egy kovács. Egyik fogja a vasat, másik ver rá nagyokat. Kipikopi döndeleg: addig üsd, amíg meleg! Kányádi sándor őszi verseilles. Szakács Kipikopi kopogás. Tán még alszik a szakács? Kicsi kovács, kicsi ács, gépe mellől a takács, mind egyszerre kérdezi: kész van-e a reggeli? Mi lennék? Tavasszal somfa lennék talpig aranyban állva, biztatón mosolyognék a zsendülő világra. Nyáron eperfa lennék, tágas udvaron állnék, aki alám ül, annak jól fogna egy kis árnyék. Ősszel almafa lennék, piros almákat termő, nem is csak egyetlen fa, hanem almafa-erdő. Ilyenkor télen aztán gyertyán vagy fenyő lennék, hogy aki fázik, égő tüzemnél melegedjék. Ne félj! Ne félj, ne félj! Múlóban már a tél.

2009. október 27., kedd robert burns: john anderson, szívem, john john anderson, szívem, john, kezdetben valaha hajad koromsötét volt s a homlokod sima. ráncos ma homlokod, john, hajad leng deresen, de áldás ősz fejedre, john anderson, szívem. john anderson, szívem, john, együtt vágtunk a hegynek, volt víg napunk elég, john, szép emlék két öregnek. lefelé ballagunk már kéz-kézben, csöndesen, s lent együtt pihenünk majd, john anderson, szívem. Robert Burns – John Anderson, szívem, John |. (szabó lőrinc fordítása)

John Anderson Szivem John

1791 végén Dumfriesben egy kis házikóban húzta meg magát és családját adóhivatalnoki kis fizetéséből és politikai lapokba írt radikális cikkeinek honoráriumából tartogatta. E közben ivásra adta magát, gyöngélkedett és búskomorságba esett. Halála után családja megsegítése céljából barátja, Currie adta ki műveit összegyűjtve és életrajzzal ellátva (4 kötet, Liverpool, 1880)...

Shakespeare: HAMLET (monológ részlet) Arany János fordítása ****************** "A lét, vagy a nem-lét kérdése ez. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? Meghalni, – elszunyadni, – semmi több; S egy álom által elvégezni mind S szív keservét, a test eredendő, Természetes rázkódtatásait: Oly czél, minőt óhajthat a kegyes. John anderson szívem john mayer. Meghalni, – elszunyadni, – és alunni! Talán álmodni: – ez a bökkenő; Mert hogy mi álmok jönnek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez visszadöbbent. E meggondolás az, Mi a nyomort oly hosszan élteti: Mert ki viselné a kor gúny-csapásit, Zsarnok boszúját, gőgös ember dölyfét, Útált szerelme kínját, pör-halasztást, A hívatalnak paczkázásait, S mind a rugást, melylyel méltatlanok Bántalmazzák a tűrő érdemet: Ha nyúgalomba küldhetné magát Egy puszta tőrrel? – Ki hordaná e terheket, Izzadva, nyögve élte fáradalmin, Ha rettegésünk egy halál utáni Valamitől – a nem ismert tartomány, Melyből nem tér meg útazó – le nem Lohasztja kedvünk', inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni?