A válaszok az Országgyűlés által megszavazott és kihirdetett törvény, továbbá a miniszteri rendeletek alapján készültek. 1. Helyes az az értelmezés, hogy létezik a cégnek egy EKAER száma, illetve egy adott szállítmánynak egy EKAER sorszáma? A közúti fuvarozási tevékenységet folytató adózó az adott fuvarhoz kapcsolódóan a bejelentése alapján kap EKAER számot. Az EKAER szám tehát mindig egy adott termékegységet azonosít. 2. Hogyan kaphatunk EKAER számot? A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) ügyfélkapun történő felhasználónév és jelszó igénylését követően az EKAER elektronikus felületen – – jelenti be az Art. Nébih felir szám igénylés kutya. -ben meghatározott adatokat. A bejelentést az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) helyett teljesítheti az a személy is, akinek részére az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt.
Ebben az esetben a 15 nap eltelte után új EKAER számot kell igényelni. 7. Ha a címzett sérült áru miatt nem veszi át a terméket, vagy nem olyan mennyiségben, mint ahogy azt a feladó lejelentette, szükséges-e a bejelentett adatok módosítása? A fenti esetben arra a termékmennyiségre, amit a címzett átvesz, nem kell új EKAER szám, ilyen esetben a súly adatot szükséges módosítani. Az át nem vett termék tekintetében az Európai Unió más tagállamában található feladási címről Magyarország területén található átvételi címre, illetve Magyarország területén található feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő közúti fuvarozás relációban a visszaútra új EKAER szám igénylése szükséges, tekintettel arra, hogy ez az eset egyéb célú fuvarozásnak minősül. Belföld-belföld relációban azonban ez esetben hiányzik a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés, így ilyenkor nem áll fenn bejelentési kötelezettség. 8. A fuvarozó az EKAER szám hitelességét egy mindenki számára hozzáférhető elektronikus felületen ellenőrizni tudja-e?
gyűjtőszámla esetén a fuvarozott termék és számla szerinti értékesítés nem feleltethető meg, a számlán kívül más okirat is (szerződés, fuvarlevél stb. ) alapján is megállapítható az ellenérték. A számlán az EKAER szám szerepeltetése nem kötelező (és nem is javasolt). 12. A "visszáru" kapcsán kell-e külön bejelentést tenni? Az át nem vett termék tekintetében az Európai Unió-Magyarország, és a Magyarország-Európai Unió relációban a visszaútra új EKAER szám igénylése szükséges, tekintettel arra, hogy ez az eset egyéb célú fuvarozásnak minősül. Belföld-belföld relációban azonban hiányzik a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés, így ilyenkor nem áll fenn bejelentési kötelezettség. 13. Rendelkeznie kell-e a kamion vezetőjének valamilyen írásos igazolással az EKAER számról, vagy elég, ha szóban közlik vele? Az állami adó- és vámhatóság a termék fuvarozását végző személyt nyilatkozattételre kötelezheti többek között az EKAER számról. Fentiek alapján elegendő, ha a fuvarozást végző személy az EKAER számról nyilatkozatot tesz, így azt vele bármilyen formában (akár szóban is) közölni lehet.
E "geometriai" vektorok közös jellemzője a hosszúság és az irány. Az előbbit szokták a vektor abszolút értékének is nevezni. Ezek a fogalmak sok más vektortérben is értelmezhetők. A rendezett szám n-eseknél például a komponensek négyzetösszege a vektor normája, s ennek négyzetgyöke az abszolút értéke. Ugyanebben a vektortérben az irány már nem olyan szemléletes, mint például a síkbeli geometriai vektoroknál. A vektorral való eltolást -vel jelöljük. Vektorműveletek [ szerkesztés] Két vektor összege rajzban a paralelogramma-szabály szerint képezhető A vektortérben két művelet – az összeadás és a skalárral való szorzás – értelmezett. A vektorok kivonása ezek kombinációjával helyettesíthető: a-b = a +(-1. b). A geometriai vektorok speciális vektorok és speciális geometriai objektumok. Értelmezhető két ilyen vektor szorzata, ami nem általános vektorművelet (például két erő szorzata nem értelmes). Pach Zs. Pálné: Vektor- és tenzoranalízis (Műszaki Könyvkiadó, 1964) - antikvarium.hu. A sík vagy térvektorok skaláris szorzata: a. b = skalár, viszont két térvektor vektoriális szorzata: a×b = vektor és ez a művelet síkban nem is értelmezhető.
Hvis x pluss 3 er lik 2, og vi tar den absolutte verdi, er det stadig 2. Nos, csak egy dolog van, melynek abszolút értéke a 0 ez pedig maga a 0. De eneste tallet man kan ta den absolutte verdi av og få 0, er 0. Üdvözlünk a Prog.Hu-n! - Prog.Hu. Tehát abszolút értéke a 15. Så den absolutte verdien er 15. És ebben akkor kimondatlanul benne van, hogy az y abszolút értékének negatívnak kell lennie. Det sier indirekte at den absolutte verdi av y er et negativt tall. A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M
Az impulzus az impulzustérben ábrázolható. A két koordináta-rendszert el tudjuk viszont szimultán forgatni úgy, hogy a forgatást ugyanazok az Euler-szögek jellemezzék. Ha a koordináta-rendszer elforgatásakor egy másik fizikai mennyiség ilyen értelemben ugyanúgy transzformálódik, akkor az illető mennyiséget fizikai vektormennyiségnek nevezzük. Ha a koordináta-rendszer tükrözését – ami mindegyik koordinátatengely irányának a megfordítását jelenti – is megengedjük, akkor két eset lehetséges. 21-22 Vektorok – Nullvektor, ellentett vektor, vektor abszolút értéke – Közép matek érettségi - YouTube. Ha a vektor iránya ellentétesre vált, akkor a mennyiség valódi vektor vagy egyszerűen vektor, ha nem, akkor pedig axiálvektor Példák [ szerkesztés] Vektor a térbeli koordináta, impulzus, sebesség, elektromos térerősség stb. Axiálvektor az impulzusmomentum, mágneses indukció stb. Lásd még [ szerkesztés] skalár, pszeudoskalár tenzor, pszeudotenzor Lorentz-vektor, négyesvektor Források [ szerkesztés] Weisstein, Eric W. : Vektor (angol nyelven). Wolfram MathWorld Sulinetes anyag a vektorokról Magyarított, letölthető interaktív Flash szimuláció síkvektorok összeadásáról a PhET-től.
Iránya megmutatja, hogy a vektort reprezentáló irányított szakasznak melyik a kezdő és végpontja. Vektorok a vektortérnek nevezett halmaz elemei. E halmaz megadásához az elemeken kívül egy másik halmazt is meg kell jelölni, amelynek elemeit skalároknak nevezzük. A vektorokra ugyanis az egymás közötti műveleteken kívül vektor-skalár műveleteket is értelmezünk. Ezért a fenti példákban szereplő vektorok terét szabatosan valós számok feletti vektortérnek kell nevezni. A skalárokat ezekben az esetekben a valós számok képviselik. Részletezés [ szerkesztés] A vektorok V halmazában értelmezett egyetlen művelet az összeadás, amelyről megköveteljük, hogy asszociatív és kommutatív legyen, továbbá, hogy legyen a halmazban neutrális elem – nullvektor – és minden elemnek legyen inverze – ellentett vektor. Az ilyen halmazt kommutatív csoportnak nevezik. A skalárok S halmaza ún. kommutatív test, amelynek elemei között a valós számok körében értelmezett műveletek (összeadás és szorzás) értelmezve vannak, s azok ismert tulajdonságaival rendelkeznek: kommutatív, asszociatív mindkettő, disztributív az összeadás a szorzásra nézve, van egység- és null-elem, továbbá additív és multiplikatív inverz (a nulla kivételével).
A 1 v és 2 v vektorok összegét a következőképpen értelmezzük. Az első vektor végpontjához hozzáillesztjük a második vektor kezdőpontját. Az első vektor kezdőpontjából a második vektor végpontjába mutató vektort nevezzük a ( v 1 + v 2) vektornak. Ez az összegzési módszer tetszőleges számú vektor összeadására is használható. Két vektor összegét a paralelogramma módszer szerint is meghatározhatjuk: Ennek során a két vektort közös pontból mérjük föl és egy paralelogramma két szomszédos oldalának tekintjük. A ( v 1 + v 2) vektor a paralelogramma irányított átlója, melynek kezdőpontja a két vektor közös kezdőpontja. v1 v2 v + - 11 - 1 2 v A vektorok összeadására vonatkozó tulajdonságok: - Kommutatív azaz felcserélhető: a + b = b + a - Asszociatív azaz csoportosítható: a + b + c = a + b + c = a + b + c b. ) Vektorok kivonása: b () () Az a és b vektort ( a − b) különbségén az alábbi vektort értjük. A két vektor közös kezdőpontból felmérjük, majd képezzük a b vektor végpontjából az a vektor végpontjába mutató vektort.
Örülünk, hogy ellátogattál hozzánk, de sajnos úgy tűnik, hogy az általad jelenleg használt böngésző vagy annak beállításai nem teszik lehetővé számodra oldalunk használatát. A következő problémá(ka)t észleltük: Le van tiltva a JavaScript. Kérlek, engedélyezd a JavaScript futását a böngésződben! Miután orvosoltad a fenti problémá(ka)t, kérlek, hogy kattints az alábbi gombra a folytatáshoz: Ha úgy gondolod, hogy tévedésből kaptad ezt az üzenetet, a következőket próbálhatod meg a probléma orvoslása végett: törlöd a böngésződ gyorsítótárát törlöd a böngésződből a sütiket ha van, letiltod a reklámblokkolód vagy más szűrőprogramodat majd újból megpróbálod betölteni az oldalt.
A térben három vektor vegyes szorzata: ( a × b). c e két művelet kombinációja, s eredménye skalár. Mind az alapműveleteket, mind e specifikus operációkat értelmezni lehet a sík- ill. a térbeli analitikus geometriában is. Ebben a modellben a geometriai szerkesztéseket számítási eljárások helyettesítik: vektorkalkulus. A geometriai problémák megoldásában a vektoranalízis, a differenciálgeometria szintén sok, elemi úton nehezebben bizonyítható összefüggés, körülményesebben kivitelezhető szerkesztés megoldásában nyújt segítséget. A fizikában [ szerkesztés] A fizikában vektornak nevezzük az olyan mennyiségeket, amelyek a koordináta-rendszer elforgatásakor ugyanúgy transzformálódnak, mint a koordinátavektor (ld. a matematikai vektor fogalmát). Ez kiterjesztése a matematikai fogalomnak, mert a fizikában nemcsak számmal, hanem mértékegységgel is jellemezzük a mennyiségeket, ezért mondjuk a hármas helykoordináta-rendszerben szigorúan véve nem tudjuk az impulzust ábrázolni, csak az irányát, a hossza tulajdonképpen önkényes.