Ezután az igazgató hozzám fordult és azt mondta, hogy most már hazamehetek. Ezzel véget is ért feladatom azon a drámai napon" – mondta visszaemlékezésében az ápoló, majd felidézte a pápával való további találkozásait. "Később több alkalmam is volt találkozni II. János Pál pápával, hiszen többször visszajött a rendelőintézetbe ellenőrző vizsgálatokra, mindig szombaton délután, amikor egyébként zárva van a külső páciensek számára. Minden alkalommal mondta, hogy "Én magát ismerem valahonnan" – ez háromszor-négyszer is előfordult. Én csak annyit válaszoltam mindig, hogy "Így igaz, Szentatya", de nem utaltam a mentőautóra. Szavai számomra a legnagyobb elismerést jelentették" – emlékezett vissza Leonardo, elismerve, hogy büszkeség tölti el, mivel maradéktalanul teljesíthette a rá bízott feladatokat, betegápolói kötelességét a sebesült szent pápával szemben. DUOL - Merénylet II. János Pál pápa ellen a római Szent Péter téren. A történet teljességéhez tartozik, hogy amikor a Szentatya visszatért a Vatikánba, kihallgatáson fogadta a vatikáni egészségügyi ellátás személyzetét és a Gemelli kórház alkalmazottait, akik kórházi ápolása idején gondozták.
Felmerült az is, hogy Agca Rómában a Bolgár Népköztársaság katonai attaséjával és egy török maffiózóval, bizonyos Oral Chelikkel együtt tervezte meg a merényletet. A fegyvert is Chelik szerezte be. Az állítólagos terv szerint a lövésekkel egyidejűleg Agca segítője robbantani fog, majd a pánik és zűrzavar közepette mindketten a bolgár nagykövetség épületébe menekülnek. A végső megbízó a KGB lett volna, amely azért bízta rá a szervezést a bolgárokra, mert a fokozódó nemzetközi feszültség, és az egyre jobban kiéleződő lengyel belpolitikai válság miatt nem óhajtott direkt módon részt venni az összeesküvésben. Agca ugyanakkor elutasította a vádat, mi szerint segítője lett volna. Ez egy fénykép alapján vetődött fel, amin egy férfi látható fegyverrel a kezében, miközben keresztülfut a tömegen. Blikk.hu - hírek első kézből, hitelesen. A büntetőperben nem nyert bizonyítást, hogy volt-e második merénylő a helyszínen. Messzire vezető szálak A merényletre szánt vérdíjat Saral Atalay kezelte, akit 1984. március 28-án Budapesten, a Kruzslák Béla utcai benzinkútnál fogtak el egy előre eltervezett tettenérés során (a Szürke Farkasok Bulgáriából költözött át Magyarországra a gyilkossági kísérlet után).
Ne féljetek, mert én veletek vagyok! 2019. 05. 26. 15:30 II. János Pál pápát én személy szerint a XX. század legnagyobb személyiségének tartom, mert ő volt az, aki a két legvéresebb diktatúra, a fasizmus, majd később a kommunizmus ellen is felemelte hangját. Kelet-Európa bolsevik igáját nyögő népeinek óriási erőt adott, amikor pápaként először látogatott el lengyelországi szülőföldjére, és ott a többszázezres tömeg előtt, a szovjet szuronyok árnyékában bátran kijelentette: "Ne féljetek, mert én veletek vagyok! " Karol Wojtyla erőt adott az elnyomásban élő kelet-európai népeknek Fotó: Szálka volt a nagyhatalmak szemében Karol Wojtyla volt az, aki a kommunizmus koporsójába az első szöget beverte. Szálka volt a moszkvai hatalom szemében, így csak idő kérdése volt, hogy mikor próbálják kiiktatni a katolikus egyházfőt. Szoros emberfogás - II. János Pál és a kommunista országok titkosszolgálatai - vasarnap.hu. Mehmet Ali Agca 1981. május 13-án a Szent Péter téren sikertelen kísérletet tett II. János Pál meggyilkolására, miközben a pápa a szokásos heti audienciáját tartotta. A Római Katolikus Egyház első embere több golyót kapott, és súlyos vérveszteséget szenvedett.
A Kossuth Rádió NEK című portrésorozatának vendége volt Piero Marini római katolikus érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok (NEK) Pápai Bizottságának elnöke, aki húsz évig a pápai liturgikus ünnepek mestere volt – 18 évig II. János Pál pápa, két évig XVI. Benedek pápa mellett dolgozott. Az érsek atya az exkluzív interjúban Pásztor Zoltánnak mesélt szülőfalujáról, kedvelt időtöltéseiről, ceremóniamesterként szerzett tapasztalatairól és II. János Pál pápával való kapcsolatáról is. Piero Marini érsek (Fotó: MTI/ Komka Péter) Érsek úr, Ön Valverdében született. Hol található ez a település, hányan lakják, hogy tudjuk elképzelni? Valverde Lombardia tartomány északi részének csücskén található apró falucska. Gyerekkoromban 600 lakosa volt, most pedig talán 80. Mind idős, öreg emberek. Vissza szokott gyakran térni Valverdébe? Rendszerint hazautazom, főleg nyaranta két- három hétre augusztus hónapban. Megvan még a szülői ház és él még néhány ember, akiket még ismerek kisgyerekkoromból.
Szerinte a Szentszék célja az volt, hogy a tettet a kelet-európai titkosszolgálatok nyakába varrja, és ezzel gyöngítse a kommunista rendszert. Agca a török állami televíziónak adott interjújában azt is elmondta, hogy a megbízás szerint a pápa hasára kellett céloznia. A nagy tekintélyű bíboros 1998-ban elhunyt. A kommunisták álláspontja Bárki is mozgatta azokat a bizonyos szálakat, tény, hogy a lengyel pápa már kezdettől fogva szúrta a Szovjetunió szemét. A 16. század óta egyszer sem fordult elő, hogy ne olasz származású főpap üljön Szent Péter trónján, mindemellett ő a vasfüggönyön túlról érkezett a Vatikánba. Már krakkói érsek korából ismert volt erős antikommunizmusáról, majd a megválasztása után nyilvánosan többször is szimpátiáját fejezte ki a lengyel Szolidaritás mozgalom égisze alatt elinduló liberális reformkövetelések iránt. Az akkori magyar sajtó álságos módon együtt érzett a világ híveivel, és elítélte a merényletet. Íme néhány idézet különböző újságcikkekből: "Minden érző, tisztességes ember megdöbbenéssel és felháborodással fogadta az elvetemült merénylet hírét. "
A Moszkvában aláírt szovjet-kongói barátsági szerződésről szóló hír mellett vezető anyagban számolt be a Népszabadság a pápa elleni merényletről. A római tudósító részletesen ismertette a merénylet körülményeit, hogy megsérült egy amerikai és egy jamaikai nő is, beszámol arról is, hogy elfogták Ali Agcát, aki azonos lehet a Milliet című újság főszerkesztőjének gyilkosával. A török hatóságok el is fogták, de megszökött a börtönből, és levélben már ekkor közölte: a pápát is megöli. Idézik az AFP-t, miszerint a terrorista szélsőjobboldali szervezetek ismert tagja. A pápa a műtét után Másnap már nem volt a címlapon a merénylet, fontosabb hír volt, hogy az Interkozmosz program keretében szovjet-román páros jutott az űrbe. A második oldalon már vezető hír volt (Orvosi jelentés II. János Pál állapotáról címmel), hogy mik a fejlemények. Az alcím pedig besorolja a merénylőt is: Világszerte mély megdöbbenés – Fasiszta szervezet tagja a török merénylő. Idézik Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnökének táviratát, amelyben mielőbbi felépülést kíván a pápának és Leonyid Brezsnyevét – aki ellen 13 évvel korábban szintén követtek el merényletet –, a Szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét is, aki a következő szöveget küldte: "Mélységesen megrendített az Ön ellen elkövetett merénylet.
(Népszava, 1981. május 15. ) A kommunista propaganda szerint "szélsőjobboldali", "újfasiszta" terrorcselekmény történt: "Hála az orvosok szakértelmének, a 61 éves II. János Pál erős szervezetének és – talán nem is olyan kis mértékben – a szerencsének, Mehmet Ali Agca török fasiszta gyilkos terve nem sikerült, és a pápa hamarosan teljes mértékben kiheveri a sérülést" (Képes Újság) " Ez a legutóbbi, teljesen megmagyarázhatatlan és megindokolhatatlan merénylet mutatja a leginkább, mennyire elszabadult a terrorizmus pokla – amely alatt a szélsőjobboldal, az újjáéledő fasizmus táplálja a tüzet a nemzetközi imperializmus ösztönzésével. És talán ez a merénylet lesz az, ami felnyitja az emberek szemét szerte a világon, hogy hol keressék a népek, a béke, a nyugalom ellenségeit, s arra ösztönöz mindenkit: kiáltson megálljt az újfasisztáknak, a terroristáknak, a népek ellenségeinek. " (Ország-Világ) Maga a merénylő "az iszlám testvériség ellenségének és a kapitalizmus egyik jelképének" nevezte a pápát.
A tanulók a rendezvény után megtarthatják a kész munkákat, illetve az ünnepségen készített divatfotókat, s ezeket beilleszthetik művészeti portfóliójukba. A pályázat és a jelentkezés részleteiről szeptember 4-től bővebben tájékozódhatnak a Ráday Múzeum honlapján () és facebook oldalán (). További információ: Ráday Múzeum, 6000 Kecskemét, Kálvin tér 1. 19. századi magyar művészet | MKE. 06 76/ 486-226,, Kapcsolattartó: Bencsik Orsolya, 06 30/493 44 55
A Ráday Múzeum fedezi a kiválasztott alkotások anyagköltségét. A tanulók egy ingyenes előadáson képet kaphatnak a 19. századi divatról Fekete Dóra öltözettervező, művésztanár segítségével 2019. szeptember 16-án, 17. 00 órakor. Az előadás után a fiatalok konzultálhatnak a szakértővel a ruhaterveikről. A múzeum munkatársai 2019. szeptember 27-ig várják a jelentkezéseket elektronikus formában, majd október 7-ig a beválogatott rajzos divatterveket, melyből a zsűri kiválasztja a három legszebb alkotást. A győztesek elkészíthetik ruhakölteményeiket a Kiíró anyagi támogatásának segítségével. A kész öltözékekeket a diákok ünnepélyes keretek között mutathatják be a közönség számára 2019. A 18.-19. század festészete - KINVA ART AKADÉMIA. november elején. Emellett további 12 alkotó bemutatkozhat rajzos divatterveivel a pályázat záróünnepségén. Kovács Mária – Muraközy János festménye A Ráday Múzeum a programmal a diákok pályaorientációját, érdeklődési körének bővítését kívánja elősegíteni, valamint szeretnék felhívni a fiatalok figyelmét a művészeti projektekre.
Benne van a reformkori polgárosodás, az 1848/49-es szabadságharc, az osztrák elnyomással szembeni ellenállás, végül a kiegyezést követő boldog békeidők korszakainak minden jelentős alkotója és stílusirányzata. Markó Ferenc: Nyár a mezőn (Fotó: Cservenka Judit/Felvidé) A kurátor részletesebben is szólt a Lőcsén született és Itáliában meghalt id. Markó Károly szerepéről a magyar tájképfestészet megteremtésében. Fiai: Károly és Ferenc, valamint követői: Ligeti Antal, Telepy Károly és Brodszky Sándor a nemzeti romantikát képviselték. Ligetinek és Telepynek köszönhető, hogy megőrződött számos felvidéki és erdélyi vár egykori látványa, míg Brodszky a századvégi Balaton egyik első festője volt. Festészeti műfajok a 19. században | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. A nemzeti romantikából a tájfestészetnek már az impresszionizmus felé vezető útját járta Mészöly Géza és Paál László, míg Munkácsy és Mednyánszky az életképek irányába ment el. Mednyánszky felvidéki és alföldi tájai, életképei a kiállításon még nem hordozzák azt a stílust, amely későbbi világháborús képeiről ismert expresszionizmusában teljesedik ki.
Mivel a nagy történelmi festmények bemutatásának legfontosabb színterei a nyilvános kiállítások voltak, a múltból vett témákra specializálódott festők fokozatosan alkalmazkodtak a kiállítás-látogató, vegyes összetételű közönség igényeihez. A történelmi zsánereken híres történelmi alakok életének egyes epizódjait életképszerű formában ábrázolták, a sokszor történelmi revüknek is nevezhető figurális kompozíciókon pedig akadémikus festői felkészültségüket bizonyították: a minél valósághűbb ábrázolás, a részletgazdagság, a nagy méret és a technikai értelemben vett befejezettség voltak azok az eszközök, amelyek ezeknek a "nagy gépezeteknek" a közönségsikerét biztosították. Európában ez a tendencia legkorábban a párizsi Szalonban jelent meg, amely a kiállított képek és a látogatók számát tekintve is a legtekintélyesebb és a legnépszerűbb bemutatkozási lehetőséget jelentette a művészek - és nem csupán a franciák - számára. A század harmincas éveiben kialakult az úgynevezett juste milieu, vagyis "helyes középút" -festészet, amely a klasszicizmus és a romantika legfontosabb eszközeit, az érthetőséget biztosító vonalasságot, és a hatásosságot elősegítő színességet ötvözte.
század festészete Magyarországon. Corvina, Budapest, 1985. Nagybánya művészete. Szerk. : Nagy Ildikó, Szűcs György, Csorba Géza. Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1996. Történelem – Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítási katalógus, Szerk. : Sinkó Katalin, Mikó Árpád, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2000. Gellér Katalin: A magyar szecesszió. Corvina, Budapest, 2004. Révész Emese: A magyar szecesszió. Corvina, Budapest, 2005. Sisa József: A magyar klasszicizmus. Corvina, Budapest, 2006. Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: -
Anyaghasználat a 18-19. században Kezd divatba jönni mind az uralkodó réteg, mind a polgári középosztály körében is a festészet, mint hobby gyakorlása. Nagyon sokan kaptak kedvet a festészet gyakorlásához, és sok esetben a tehetség hiányát az anyagismeret hiányának tulajdonították. Elkezdték keresni a "régi mesterek titkos receptjeit" feltételezve, hogy a nagyszerű alkotások valami titkos csodaszerek használatának tudhatóak be. Szinte alkimista tevékenységet fojtatva kísérleteztek sokszor egészen hajmeresztő receptúrákkal, egzotikus anyagokkal is. Ebből az időből rengeteg rossz állapotú kép maradt (vagy éppen nem maradt) fenn, ezeknek a balul sikerült kísérletezéseknek a következményeként. A 19. század közepén feltalálják a tubust, és a festők elkényelmesednek, elveszítik a kapcsolatot az anyaggal. 19. század A 19. század, a festészet egyik legmozgalmasabb évszázada volt. A század első felében, a festők egy része Klasszikus festőként folytatta a 17-18. századi hagyományokat, természetesen felhasználva mindazt a tudást, amit eleik létrehoztak.
Hatására alakult meg a Hudson River iskola Amerikában. Ennek jelentőségét, különösen napjainkban érzékelhetjük. Asher Brown Durand festménye. Durand a Hudson River Iskola követője volt Magyar vonatkozásban is szép számmal voltak ebben az időszakban tájképfestők, pl. Id. Markó Károly vagy Paál László. Id. Markó Károly – Alföldi táj gémeskúttal Paál László – Békák mocsara Paál László neve emellett a 19. század második felében a tájképfestészet Francia Mekkájával, Barbizonnal is összefonódott, hiszen legtöbb híres és nagyszerű képét itt festette Paál, a Barbizonban található Fontainebleau-i erdőben. Ebben az időben a festők szinte zarándokként keresték fel e helyet ahol mind a tájfestészetnek hódoltak. Színyei Merse Pál már a szó szoros értelmében új színt hozott a hazai festészetbe, megvillantva az impresszionizmusból is merítkező sajátos plein air képeit. Színyei Merse Pál – Majális Az impresszionisták forradalma eközben átformálta a táj és a plein air festészetet egyaránt. Ők voltak, akik a színek és a fény kapcsolatát keresték és erre az egyik legjobb eszköznek a szabadban való festés mutatkozott.