Ez olyan népességmozgásokkal járt, belső migrációval, az elnéptelenedett vidékek tervszerű betelepítésével stb., melyek esetenként jelentősen megváltoztatták a Kárpát-medence egyes vidékeinek etnikai képét. Az 1730 körüli állapotokat rögzítő Notitia Hungariae novae historico geographica c. művében Bél Mátyás az országot általánosságban (Hadik B. 1926a), de az egyes megyéket, mint például Hevest (Bél M. 1968), Pestet (Bél M. 1977) vagy Tolnát (Bél M. 1979) bemutatva a falusi építészet jelentős különbségeiről szól. Már nem nagytáji jellegzetességek ismerhetők föl, mint az előző században (Barabás J. Baksa Brigitta: Élet a házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004) - antikvarium.hu. –Gilyén N. 1987: 167), hanem egy részletesebb, mezotájinak mondható tagolódás, de az sem kizárt, hogy már a csak néhány településre korlátozódó, egyes kistáji építészeti formák is megjelentek. A lakóépületek alapján megállapított "típusok" (Bátky Zs. 1930a) vagy "házterületek" (Barabás J. 1987: 167–172) – az előbbiből öt, az utóbbiból hét van – a 18. század elejére már tovább osztódtak. A Dunántúlon, ezen belül esetleg a Dél-Dunántúlon, a Palócföldön, az Alföldön és Erdélyben, de a Kisalfölddel és a Szamos-mentével kiegészítve is, azt tapasztalhatjuk, hogy a lakóházak ennél kisebb területeken rendelkeznek azonos vonásokkal, nem is beszélve arról, hogy a népi építkezés egészének táji tagolódása felvázolásakor egyéb építményeket és jellemzőket is figyelemmel kell kísérni.
A korszak gazdasági épületei közül a csűrök nemcsak kivitelezésükben javulnak, hanem területi terjeszkedésük is megfigyelhető. Egy-egy falun belüli gyakoriságuk is növekszik a cséplőgép megjelenéséig. A szőlőhegyek présházas pincéi lényegében nem 306 változnak, csupán a boronafalúak száma csökken. A lyukpincék bejárata elé – különösen a Dél-Dunántúlon – kisebb-nagyobb előteret építenek a borászat bővülő eszközanyagának tárolására s bizonyos munkák végzésére. A gabonásvermek visszaszorulása megkezdődik, más szemtárolási módok jönnek létre. Összegezően megállapítható, hogy a technika fejlődése, a termelési szint növekedése, a létbiztonság megszilárdulása, a társadalmi reformok jól tükröződnek az építő kultúra emelkedésében. Figyelemre méltó, hogy a jobbágyfelszabadítás hatása ebben a tekintetben nem azonnal, hanem csak néhány évtized múltán jelentkezik igazán. Az épületek számos részletében bekövetkezett változás inkább minőségi, mint típus jellegű, de összességükben lényegében annyira, hogy korszakmeghatározóknak tekinthessük ezeket.
Elterjedtek az üvegezett, nyitható ablakok, a vésett, betétes ajtók, amelyeket asztalosok készítenek. A higiénia, a presztízs és az esztétika szempontjai jelentősen megerősödtek. Lényeges változás állt be a fal építőanyagában. A boronaépítkezés erősen visszaszorult, Zala és Vas megye nyugati felére, a Székelyföldre és Erdély egyes pontjaira korlátozódott. Csökkent a talpas-vázas és a cölöpvázas házak száma, és mindenütt nőtt a földfal – elsősorban a vályog és tömött/vert – jelentősége. Lokálisan fontossá válik a kő, a tégla a század végén még a legjobb módúaknál is csak alig-alig jelenik meg. A tetőszerkezetben megfigyelhető a hosszúágas használatának további visszaszorulása, s inkább ollóágast alkalmaznak. Az északi házterületen, valamint a Délkelet-Dunántúlon az egyszerű, azaz szarufás szerkezet, s ennek is leginkább a födémgerendák végére támasztott változata, terjedt el. Nagyobb lakóépületeken a székes tető egyszerűbb vagy bonyolultabb példányai országszerte feltűnnek. A fedőanyagban még nincs jelentős változás, a cseréptető a század közepétől helyenként felbukkan, de jelentősége csak az utolsó két évtizedben, különösen a városközeli és a gazdag agrárvidékeken számottevő.
Sziasztok! Ma egy nagyon húsos étel receptjét írom le nektek, ami az egyik kedvencem! Imádom a steak-et minden mennyiségben! Egyébként is húsimádó vagyok, de a marha mind közül a kedvencem! Marha hátszín ragu de. Az egyetlen probléma a hát-, illetve bélszínnel- az árán kívül:-)-, hogy nagyon nehéz manapság jó minőségűt találni! Én már fürödtem be a "tesco-s" argentin marhával, ami körülbelül 100 éves volt és ötször fagyasztották le, szóval nagyon körültekintőnek kell lennünk amikor steak-et készítünk, mert a leglényegesebb momentum a hús minősége! Mivel elég drága alapanyagról van szó, ne sajnáljuk az időt arra, hogy a legjobbat vegyük. Én személy szerint a legszívesebben a vásárcsarnokba egy bizonyos hentesnél szeretem venni, akinél hétfőn mindig friss a marha, de ha erre nincsen időm akkor a Metroban lehet nagyon jó minőségű hát- és bélszínt venni, és az is friss! Persze a legtöbbünk tele van kedvenc helyekkel, szóval ezt rátok bízom csak tényleg figyeljetek oda, mert nem olcsó mulatság! A mai étel nem éppen fogyis, bár a steak a tévhittel ellentétben nem egy hizlalós étel, főleg, ha valamilyen könnyű salátával fogyasztjuk és nem krumplival, de én ma akkor is krumplit választom!
Visszajelzés küldése
A Nébih maradékmentő programjának segítségével tudatosan figyelhetünk arra, hogy ne keletkezzen felesleges élelmiszerhulladék. Nosalty
A húsokról ráöntöd a levet (a fed? t úgy fogod, hogy csak a hús leve folyjon a karamellizált, lisztes cukorra). Vissza a lángra, állandó keverés mellett (kisrugós ajánlott) összeforralod, utánizesíted, ha kell. A hússzeleteket tálra teszed, a mártással áthúzod.