Az ingatlan különleges státuszú: törlés vagy rögzítés alatt van. Jelenleg részletes adatai nem elérhetők. Részletekért érdeklődjön jelen levél feladójánál.
III. kerület, Ürömhegy 109 M Ft 60 m 2 Budapest III. kerület, Ürömhegy szoba: 2 Ürömhegyen örök panorámás telek eladó, melyen van egy 60 m2-es családi ház. A telek 1000m2, villany víz van. csatorna az utcában a kapu előtt. Parkolás az utcán. 1 Mrd Ft 550 m 2 szoba: 8 Mediterrán, luxus-villa III. Eladó családi házrész, XVI. kerület, EGYÖSSZEGŰ KIVÁSÁRLÁSSAL! • Aranytallér. Aranyhegy tetején mediterrán hangulatú, luxus-villa eladó. Elhelyezkedéséből adódóan panorámás a környező erdőkre, dombokra.... 250 M Ft 510 m 2 ELSZÁNT RÓMAI VILLÁK SZERELMESEINEK! Századfordulós villa a Rómain... 54 talált ingatlan 2. oldal 13 - 24 találat, 8 új, 46 használt Találatok 54 Első előző 1 2 3 4 5 következő Utolsó
Kalocsa Az ingatlan hirdetése már nem aktív. Kérem, nézzen körül az oldalon található aktív, eladó ingatlanok között. Főbb paraméterek: – telek 931 m², – családi ház ~ 167 m², + pince ~ 120 m², – állapota jó, – összközműves, – 4 nagy méretű szoba, – fürdőkád és zuhanyzó, – wc külön, – fűtése gáz cirkóval történik, – fa nyílászárók, thermo üveggel, – falazata B30-as tégla, – cserépfedés, – pince, földszint, tetőtér, – tetőtér fele befejezésre vár, – melléképület, – garázs, – erkély, – fúrt kút, – rendezett kert, – csendes, kertvárosi részen. Általános leírás A telek utcafronti részén helyezkedik el a főépület, a kert végében pedig egy kb. 50 m²-es melléképület található. A kert rendezett, tujával, szőlővel, virágokkal ültetve. 56 db fényképes eladó családi ház vár Monoron |Startlak. A hátsó részen még van üres, füvesített terület is, ahova kisebb játszótér, vagy akár kerti sütő is elférne. A pince szinten található a garázs (37 m²), ahol akár 2 autó beállására is van lehetőség. A pince az egész épület alatt több kisebb helyiségből áll, de ezt igény esetén a válaszfalak bontásával lehet bővíteni, ha valaki a nagyobb tereket szereti.
Luxemburgi Zsigmond Nürnbergben született 1368. február 14-én. Magyarország második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. [1] Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója volt. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. [1] Reformpárti volt, ami egy újfajta gondolkodásmódból fakadt: azt vallotta, hogy az intézményekhez, a rendszer részeihez hozzá lehet nyúlni, azokat át lehet alakítani, amitől a berendezkedés jobbá is lehet. Ez a gondolat teljesen új volt a korában, mivel a vezérelv addig az volt, hogy ami régóta működik, ahhoz nem szabad változtatni. A praktikus újítások iránti vonzalma megmutatkozott a haditechnika, például az ágyúk használata terén is. [1] Nagy Lajos halálával kihalt a magyar Anjou-ház férfiága. A bárók három pártba tömörültek, s mind a három pártnak megvolt a maga jelöltje. Luxemburgi zsigmond uralkodása. A Lackfiak Mária vőlegényét, Luxemburgi Zsigmondot jelölték. A bárók nagy része is Zsigmond mögé sorakozott fel, aki 1385-ben vette feleségül Máriát – végül Zsigmondot királlyá is koronázták 1387-ben.
Egyik legfőbb támogatója a stájer Cillei Hermann gróf volt, akinek lányát, Borbálát nőül vette Zsigmond. (Mária királynő egy vadászbalesetben meghalt. ) A másik Cillei lány, Anna Garai Miklós felesége lett, így a király sógorságba került a nádorral. Az idegenek közül kiemelkedett Zsigmond lengyel származású lovagja, Stiborici Stibor, és olasz hadvezére, Ozorai Pipo. Zsigmond kemény kézzel látott hozzá az egyház megrendszabályozásához is. Főpapok sorát cserélte le, és püspökségüket híveinek adta át. Róma végül kénytelen volt beletörődni, hogy a király korlátozás nélkül gyakorolja főkegyúri jogát. Újabb sérelem volt az egyház számára, hogy a papság bevételeinek felével kénytelen volt hozzájárulni a törökök elleni háborúhoz. Az uralkodó nagy erőfeszítéseket tett a városok gazdasági és politikai súlyának növelésére. Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387–1437) | zanza.tv. 1405-ben tanácskozásra hívta össze a királyi városok követeit, és a gyűlés eredményeit törvénybe fog lalta. E törekvések mögött felfedezhető, hogy Zsigmond a városi polgárságot is szövetségesének tekintette.
A II. világháború végén a várossal együtt a palota is romba dőlt. Újjáépítése során a Hauszmann Alajos által tervezett neobarokk külsőt egyszerűbb homlokzat váltotta fel, és a beomlott kupola helyébe az épületegyüttessel kevésbé harmonizáló új kupola épült. Nemcsak a háború pusztításainak, hanem az újjáépítésnek is áldozatául estek az egykori enteriőrök. Luxemburgo zsigmond uralkodása. A Királyi palota környezetét egykor díszítő szobrok közül ma is több látható. A Szent György téri kapu Duna felé eső pillérén a Turul madár Donáth Gyula alkotása (1903). A Magyar Nemzeti Galéria főbejáratánál, eredeti helyén áll Savoyai Jenő emlékszobra, Róna József műve (1900). A főbejárat előtt két oldalon, egy-egy önálló talpazaton áll Ligeti Miklós két szobra, Csongor és Tünde. Eredetileg az első szintre felvezető ún. Habsburg Lépcsőt díszítették. Az egykori Szent Zsigmond kápolna északi homlokzata előtt Stróbl Alajos Mátyás kútja című szoborcsoportja (1904) állít emléket Mátyás királynak, és egyúttal utal a palota történetének fénykorára.
Zsigmond számtalan hadjáratban próbálta összekovácsolni és egyben tartani az ütközőállamok rendszerét – sikertelenül. Rá kellett jönnie, hogy a magyar királyságnak saját erejéből kell a védeleméről gondoskodnia. A felismerést tettek követték, az 1420-as évektől megindult a déli végvárrendszer kiépítése. A végeket még Mohács idején is zömmel ezek a Zsigmond által építtetett várak védelmezték. Magyar történelem - Uralkodók - Luxemburgi Zsigmond (1387 - 1437). Bár a török veszély nagy erőpróbát jelentett, az ország belső stabilitása lehetővé tette, hogy Zsigmond valóra váltsa külpolitikai terveit. A király elképzelései szakítást jelentettek a hagyományos magyar külpolitikával: a déli határ megerősítése után tekintete mindinkább nyugat felé fordult. Nem csoda ez, hiszen származása különleges lehetőségeket rejtett magában. Csehország 1310 óta, a Német-római Birodalom 1346 óta a Luxemburgok örökségének számított. Zsigmond apja IV. Károly cseh király és német-római császár volt, aki mindkét országát idősebbik fiára, Vencelre hagyta. Ám Vencel alkalmatlan volt az uralkodásra, ezért a választófejedelmek 1400-ban megfosztották trónjától.
[1] Zsigmond kénytelen volt egyezséget kötni bizonyos bárói csoportokkal, mivel a megcsappant királyi hatalom már nem tette lehetővé a mindenkitől független politika elveinek további követését. A nádor Lackfi István lett. Zsigmond ugyan elnyerte a koronát, de a ligával kénytelen volt együttműködni, a bárók területi igényeit pedig kielégíteni. [1] Az uralkodó kísérletet tett hatalmának megszilárdítására, olyan új embereket emelve a bárók közé, akik hozzá hűek voltak. Mivel a bárók helyett inkább köznemeseket juttatott hatalomra, 1401-ben már az egész liga szembefordult Zsigmonddal. Elfogták a királyt, de Garai Miklós hősiesen átadta magát a királyért cserébe. Miután Zsigmond visszakapta trónját, létrejött a királyhű bárókat tömörítő Garai-Cillei liga. [1] Zsigmond – helyzete megszilárdítása érdekében – a magyar egyházat elsősorban mint anyagi forrást igyekezett a királyi hatalom szolgálatába állítani. 1404-ben a pápai bullák kiadását királyi engedélyhez kötötte. Budavar » Budai Vár. [1] 1405-ben feleségül vette Cillei Borbálát (előző felesége 1395-ben halt meg).