:) 2012. jan. Melyik város volt a Német-Római Császárság központja?. 26. 18:47 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Figyelt kérdés Annyit tudok, hogy volt idő amikor Róma volt, de az elég rövid ideig töltötte be ezt a szerepet. 1/4 anonim válasza: mikor? hányadik század? 2010. márc. 4. 17:38 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: előző: ez úgy emlékszek mindig más fennhatóság alatt állt... spanyoloké, habsburgoké... 2010. Melyik városban található a FIFA központja?. 17:41 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 A kérdező kommentje: 10-12. század környékére gondolok. Inkább elég ha nagyvárosok, nem muszáj főváros. 4/4 anonim válasza: Róma nem volt SOHA, a Német-Római Birodalom fővárosa. Habár szoros kapcsolatban állt az Egyházzal, ez még mindig a Pápai Állam központja volt. A Birodalmi Gyűlés központja Regensburg volt, de a Birodalomnak soha nem volt fővárosa, mivel feudálisan igen széttagolt volt, fejedelemségekből, hercegségekből állt, amik erős szuverenitással bírtak, és megvolt a saját központja. A Császár inkább mint egy összetartó erő volt, akit a választófejedelmek választottak meg, de hatalma főként jelképes volt. A Habsburg időkben Bécs töltött be fontos szerepet, de ez nem Német-római, hanem Habsburg birodalmi főváros volt.
Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Történet | MÜLLER Magyarország. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. " Morze - V3 még több ajánlás
Egy vállalat – több millió elégedett vevő – több mint 800 üzlet – 7 országban megtalálható! Vásárlóinknak szeretnénk az üzleteink könnyű megközelíthetőségét biztosítani, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a sűrű üzlethálózatra, nemzetközi viszonylatban is. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél közelebb lehessünk a vásárlókhoz, így a terjeszkedésre összpontosítunk. A Müller növekedése Németországban kezdődött: Már 1968-ban elhatározta a vállalat, hogy a piac és a vásárlók igényeinek kielégítését nem csak a közvetlen környezetükben szeretné biztosítani. Ennek eredményeképp mára Németország számos részén, illetve további 6 európai országban sűrű üzlethálózat alakult ki.
Játékosaink az elmúlt 24 órában 26127 kvízt fejtettek, 90 labirintust jártak be és 1068 mérkőzést játszottak egymással. Csatlakozz te is ehhez a közösséghez! Amsterdam Bécs Granada Innsbruck London Lyon München Reykjavik Zürich A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség központja egy európai városban található. A játékosok kétharmada jól válaszol erre a kvízkérdésre. Mint minden kvízkérdést az oldalon, ezt is szerzői jog védi. Másolása nem engedélyezett. Kapcsolódó témakvízek: Melyik városban található a San Siro stadion? » Hol található az Európai Űrügynökség központja? » Melyik városban alakult meg az első női focicsapat? » Hol található az Európai Parlament titkárságának központja? » Melyik olasz városban található a Ducati motorkerékpárgyártó cég székhelye? » Melyik városban van a Világbank székhelye? » Melyik svájci város focicsapata a Grasshoppers? » Melyik városban van az Interpol központja? » Melyik városban található az UNESCO székháza? » Melyik szervezet központja található Castelnaudary-ban?
1/8 anonim válasza: Audi és Mercedes egészen biztos. 2013. ápr. 27. 16:54 Hasznos számodra ez a válasz? 2/8 A kérdező kommentje: autó és élelmiszerláncokon kívül? 3/8 anonim válasza: 2013. 17:22 Hasznos számodra ez a válasz? 4/8 anonim válasza: 2013. 18:09 Hasznos számodra ez a válasz? 5/8 anonim válasza: 2013. 18:09 Hasznos számodra ez a válasz? 6/8 anonim válasza: RWE (Elmű-Émász tulajdonosa),, T-mobile. 19:08 Hasznos számodra ez a válasz? 7/8 A kérdező kommentje: 8/8 anonim válasza: Commerzbank, Porsche bank, MKB (részben német), OVB, Penny, Lidl(azt hiszem ez sem teljes egészében német), talán még a Metro is, és persze amiket előttem írtak. Több nem jut eszembe így hirtelen, de szerintem rengeteg van. máj. 15. 08:20 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
» Melyik városban található a FIFA központja? »
Tiszt és kém Remekmű a Dreyfus-ügyről Szerző: Hahner Péter Roman Polanski: Tiszt és kém: A Dreyfus-ügy (J'accuse), 2019. Színes, francia–olasz film, 132 perc. A horrorfilmek, thrillerek és krimik rendezője már régen bebizonyította, hogy kiváló történelmi filmeket is képes készíteni. Ez a filmje jelentős elismerésben részesült: a velencei filmfesztiválon négy díjat nyert, kapott három César-díjat (a legjobb rendezését, a legjobb forgatókönyvét és a legjobb jelmezekét), valamint a CinEuphoria-díjak közül is neki ítéltek hármat. Valamennyit megérdemelten. A film moziplakátja. Forrás: Wikipédia A Dreyfus-ügy (1894–1906) volt a francia harmadik köztársaság legjelentősebb politikai botránya. A francia kémelhárítás antiszemita előítéletek alapján kémkedéssel vádolta és a katonai bíróság a guyanai Ördög-szigetre deportáltatta Alfred Dreyfus kapitányt. Amikor bizonyítékok bukkantak fel az elítélt ártatlansága mellett, a franciák többsége hallani sem akart ezekről, s meg volt győződve róla, hogy kizárólag a haza ellenségei vádolhatják igazságtalansággal a hadsereget.
Bizony, az antiszemitizmust nem Hitler találta ki, hanem létezett már 1895 januárjában is, Alfred Dreyfus ama dicstelen napján is – amikor egyébként Hitler már csaknem iskoláskorú volt –, sőt, létezett már ennél sokkal korábban, és létezik ma is, amire Polanski filmje ezen a százhuszonöt éves történeten keresztül emlékeztet. A Tiszt és kém ugyanis az 1800-as évek végi antiszemitizmus krónikája, de csak úgy a háttérben – a fókusz ugyanis nem ez, hanem az igazságért és igazságosságért vívott belső és külső, lebilincselően izgalmas harc, amit Polanski úgy tár elénk, hogy az azoknak is érdekes, akik a rendező évtizedes bűnügyi botrányaival nincsenek tisztában, s így nem értik a film egyértelmű párhuzamait. Alfred Dreyfust ugyanis ártatlanul ítélték el, és ezt nem csak ő állította, hanem a bíróság is elismerte, és előbb csak enyhítették, majd elengedték a büntetését, végül pedig teljes körűen rehabilitálták is a meghurcolt katonatisztet. Egy ártatlanul meghurcolt tiszt – róla mesél Polanski, aki saját véleménye szerint láthatólag szintén ártatlan – miközben, ugye, a '70-es évek óta emlegetik gyerekmolesztálóként, és nem térhet haza az Államokba, ahonnan ugyanis megszökött az igazságszolgáltatás elől.
Roman Polanski új filmje kicsit sem finoman sugallja a vélt vagy valós életrajzi párhuzamokat, de a Tiszt és kém: A Dreyfus-ügy ezek nélkül is működik. Alfred Dreyfus tetőtől talpig igazi hazafi volt, Franciaország iránt forró szeretet és hűség fűtötte, és egész ifjúkorát arra áldozta, hogy a hazájáért dolgozhasson a hadseregben. El is végzett minden iskolát, megtanult mindent, végigjárta a ranglétrát, és kiváló magaviseletű, tehetséges, megbecsült tagja volt a szervezetnek. Addig, amíg egy borongós napon nyilvánosan megfosztották tisztségeitől, rangjelzéseit leszaggatták, fegyvereit elvették, szeme láttára összezúzták, miközben Dreyfus könnyeit nyeldekelve ordította a világba: egy ártatlan embert hurcolnak meg. Mindhiába, a procedúra nem állt le, és annak végeztével Dreyfusnek ráadásul száműzetésbe is kellett vonulnia, ám, ha a tömegre lett volna bízva, nem úszta volna meg ennyivel: a lefokozásra összegyűlt tömeg tombolva követelte: halál a zsidóra. Ugyanis Alfred Dreyfus makulátlan renoméján volt egyetlen, ám annál végzetesebb hiba: elzászi zsidó család fia volt.
Szereplők: Jean Dujardin, Louis Garrel, Emmanuelle Seigner, Mathieu Amalric, Denis Podalydès Roman Polanski új filmje a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, itt Ezüst Oroszlánt és FIPRESCI-díjat nyert. A francia hadsereg tisztjét, Alfred Dreyfust 1894-ben igaztalanul megvádolják, majd a történelem egyik leghíresebb koncepciós pere során hazaárulásért életfogytiglani száműzetésre ítélik. Roman Polanski alkotása – amely Robert Harris történelmi bestsellere nyomán készült – ezt a jól ismert történetet dolgozza fel monumentális játékfilm formájában.
A koholt vádak feldühítik az ezredest és hirtelen ő lesz a kis ember, aki szembekerül az államgépezettel. Megnehezíti az ügy megoldását, hogy a történelmi helyzet sem kedvező, hiszen alig 15 évvel vagyunk a porosz–francia háború után, amely súlyos francia vereséggel zárult és a francia nép óriási szégyenére a versailles-i palota tükörtermében kiáltották ki a Német Császárságot. Franciaország a katasztrófa után bűnbakokat, árulókat keresett (akár származása alapján), így került Dreyfus a vádlottak padjára. Ő "jó" bűnbak volt, legyőzése önbizalmat adott a társadalomnak, ám ha a hűn szeretett, de egyébként katonailag egyre rosszabbul teljesítő hadsereg bűnössége kiderült volna, az belső katasztrófába taszította volna a francia társadalmat. Picquart a végére akar járni a Dreyfus-ügynek, de a felsőbb hatalmak folyamatosan gátolják ebben, hontalanná és kitaszítottá válik, leveleit átkutatják, megzsarolják házasságtörő viszonya miatt, végül évekre Afrikába kényszerül menekülni. Hazatérve tovább folytatja az ügyben való nyomozást, de már teljesen tehetetlen a katonai hatalommal szemben.
Ekkor fordul egy olyan szűk csoportosuláshoz, amely támogatja Dreyfus-ügyét: ennek tagja például az elítélt bátyja Matthieu Dreyfus, Georges Clemenceaués Emilé Zola. Zola vállalja, hogy a L'Aurore újságban megjelentet egy cikket (J'Accuse: Vádolom, ami a film eredeti címe is), melyben megvádolja azokat, akik tettesek Dreyfus elítélésében. Címlapon Zola cikke (Forrás:) A zolai szál nem igazán lesz hangsúlyos a filmben, ami azért sajnálatos, mert az író szerepe rendkívül fontos volt a Dreyfus-kérdésben, a korszak társadalma ugyanis sokkal fogékonyabb volt az újságcikkekben megjelenő hírekre, mint a mai kor embere. Egy jól megírt vélemény egy tekintélyes személytől nagy visszhangra találhatott. Zola cikke újabb tömeghisztériát váltott ki, az írót perbe fogták és elítélték, a mellette tanúskodó Picquart-t börtönbüntetésre ítélték. A Dreyfus-ügy azonban megoldatlan maradt, ráadásul kiderült, hogy az egyik tiszt kérésre hamisított dokumentumokat, így perújraindítást kérvényeztek az elítélt ügyében.
2020. 09. 17. (J'accuse) A francia hadsereg tisztjét, Alfred Dreyfust 1894-ben igaztalanul megvádolják, majd a történelem egyik leghíresebb koncepciós pere során hazaárulásért életfogytiglani száműzetésre ítélik. Roman Polanski alkotása – amely Robert Harris történelmi bestsellere nyomán készült – ezt a jól ismert történetet dolgozza fel monumentális játékfilm formájában. KRITIKA Roman Polanski elegáns és precíz drámát rendezett a Dreyfus-ügyről, aminek tanulságai több tekintetben aktuálisak, mint gondolnánk. Soós Tamás Polanski új filmjét megelőzte a botrány, miszerint az egy kiskorú megerőszakolásáért magát bűnösnek valló, de az ítélethozatal elől elmenekült rendező magát mentegeti, amikor az árulással ártatlanul vádolt, és hosszú évekre bebörtönzött zsidó katonatisztről, Alfred Dreyfusról forgatott filmet. A film etikai oldalát ebben a kritikában nem tárgyalnánk, és nem azért, mert a Polanski- és a Dreyfus-ügy áthallásai szétfeszítenék a cikk kereteit (lévén ilyenek csak a rendező képzeletében léteznek), hanem azért, mert a szeptemberi lapszámunk Polanski-portréjában foglalkozunk vele részletesebben.