A döntése hátterében az áll, hogy a jövőben másfajta szakmai feladatokkal és kihívásokkal szeretne foglalkozni. Július 16-án lesz látható utoljára a HírTV-n. Részletek a hírcsatorna közleményében: "Hálás vagyok a kollégáimnak…
"A nagy dolgok kis léptekkel kezdődnek, a világ megváltása is úgy kezdődött, hogy a kis Jézus rámosolygott az anyukájára. Adná az Isten, hogy tudjuk ötvözni a nagy álmainkat a mindennapokkal és tudjunk egymásra figyelni. Szoktam mondogatni, hogy Jézusnak mi volt az első dolga a földön. Közösséget épített. Elküldte az angyalát, hogy szóljon a pásztoroknak, legyünk együtt, mert jó együtt lenni. " A ferences rendi szerzetes szerint Józsefi értelemben, Isten akaratából, mi is lehetünk szülők. Magyarországon 23 ezer állami gondozott gyermek van, akiknek gondos nevelőszülőkre van szüksége. Földi kovács andrea hír tv chisinau. () Oszd meg másokkal is!
Távozik a HírTV-től Földi-Kovács Andrea, a csatorna egyik meghatározó arca. A műsorvezető korábban tíz évet dolgozott a tévénél, majd a G-nap után az állami tévéhez, később az EchoTV-hez igazolt. Amikor 2018-ban a Fidesz visszahódította a HírTV-t, Földi-Kovács is visszatért, és Kálmán Olga helyén köszöntötte a nézőket. 15 év után távozik az ismert műsorvezető: "Köszönöm a lehetőséget és a bizalmat". Földi-Kovács Andrea Fotó: HírTV/Youtube Közleményéből, amit a Telex idézett, nem derült ki, mihez kezd ezután: "Hálás vagyok a kollégáimnak és a nézőknek, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint 15 évig volt életem része a HírTV. Itt kezdtem a pályafutásomat, és a ranglétrát végig járva szinte minden olyan feladatot elsajátíthattam, amely a modern hírtelevíziózáshoz szükséges. Köszönöm a lehetőséget és a bizalmat az irányomban, de hosszas mérlegelés után úgy döntöttem, hogy a jövőben másfajta szakmai feladatokkal és kihívásokkal szeretnék foglalkozni. "
A perben egyébként a Hír TV-t Nagy Ajtony Csaba ügyvéd képviselte, aki Simicska Lajos unokaöccse, illetve az kiadó zrt. egyik igazgatója. Nagy Ajtony neve legutóbb akkor bukkant fel, amikor kiderült, hogy ő volt az a magánszemély, aki megrendelte a Jobbik politikai üzeneteit tartalmazó, ám névvel nem vállalt plakátokat, amelyeket a kormányhivatal munkatársai eltávolítottak.
1847-ben megnyerte a társaság "költői beszélyre" kiírt pályázatát, a Toldi Petőfi barátságát is meghozta számára. Kapcsolatuk lelki és szellemi kibontakozást, irodalmi és politikai iránymutatást jelentett Aranynak, amelyhez élete végéig hű maradt. Az 1848-as forradalom idején önkéntes nemzetőrszolgálatot teljesített, majd fogalmazói állást kapott a belügyminisztériumban. Az összeomlás után neki is menekülnie kellett, mély lelki válságát tetézte Petőfi halálhíre. 1851-től Nagykőrösön tanított, a Bach-korszak és saját hangulatát többéves hallgatás után olyan versekben fejezte ki, mint a Letészem a lantot, a Fiamnak, A honvéd özvegye. Okostankönyv. Arany első nagy ballada-író korszaka is a nagykőrösi években indult olyan remekművekkel, mit az Ágnes asszony, a Walesi bárdok, a Mátyás anyja, az V. László, a Szondi két apródja és ekkor jelentette meg A Toldi estéjét is. Arany 1860-ban Pestre költözött és a Kisfaludy Társaság igazgató-titkára lett. Hosszú ideje kísértette az elveszett magyar "őseposz" rekonstruálásának terve, az általa tervezett Csaba-trilógiának azonban csak előtörténete született meg.
Ez az 1862-63-ban írott Buda halála, Arany egyik legkiérleltebb epikai alkotása, amely a "néptudalomban" élő eszmét és témát dolgozta fel. Arany 1865-ben az MTA titkára, 1870-től főtitkára lett, az Akadémiát 1877-ben hagyta ott. Idős korában a nyarat a Margitszigeten töltötte, ennek az időszaknak a terméke az Őszikék költeményciklus, a Toldi szerelme, a balladák újabb sosozata, mint a Hídavatás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, és több Shakespeare- és Arisztophanész-drámát is lefordított. Élete utolsó szakaszában sokat betegeskedett, 1882 őszén meghűlt, tüdőgyulladást kapott, a halál karosszékékében érte 1882. október 22-én. A vallásos költő: 205 éve született Arany János | RomKat.ro. Stróbl Alajos mintázta szobra 1893 óta áll a Nemzeti Múzeum előtt.
Fotó: Wikimédia Március 2-án éppen 205 éve született a magyar nemzet nagy költője. A romantikus irodalom nagyjainak sorai között természetes az Istenhez fordulás, de talán nem mindenki ismeri vagy ismerte fel eddig Arany mély vallásosságát, ami hol a sorok között kacsintgat ki, hol egészen nyíltan, vallomásosan látszik meg. Kicsit ezekből szemezgettünk az évforduló alkalmából. Puritán családban nőtt fel, református vallású volt, de a vallásos költeményei felekezettől független, erős hitet sugalló hangnemben terelnek az Isten felé egyszerűen, mégis mélyen, meggyőződéssel. Az életrajza nem olyan szenvedélyes, látványos, mint Petőfié vagy Jókai Móré, de élettapasztalata sokkal mélyebb, sokoldalúbb, mint azt gondolnánk. Hol született arany jános el. Talán éppen azért érzi a magyar ember sokszor közelebb magához Arany szavait, mert nem egy már kultikussá vált, romantikus, túlfűtött történelmi figura életszavait kapja általa, hanem a hétköznapi élet nehézségei és örömei iránti finom érzékenységgel teli költészetet. Petőfi idealizált képe mellett szükségünk van a hozzánk, egyszerű laikusokhoz sokkal jobban hasonlító, sokkal közelebb álló Arany János érzésvilágára.
2002-ben, születésének 185. évfordulóján kisbolygót neveztek el róla. 2017-ben, a walesi polgármester Montgomeryben Wales díszpolgári címét adományozta a magyar költőnek. Forrás: Wikipédia (Berényi Kornélia/Felvidé)
Arany e hatásra tanult meg angolul, és kezdte el magyarra fordítani Shakespeare műveit. Első jelentősebb saját műve 1845-ben Az elveszett alkotmány című eposz volt, de igazán ismertté és elismertté az egy évvel később megírt Toldi tette őt. Az a Toldi, akiről gyermekkorában annyit mesélt neki az édesapja. Hol született arany janoskians. E művével egy csapásra népszerű költő lett, akire az egész szakma felfigyelt, többek között Petőfi, aki később jó barátja is lett. Arany nemsokára a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja lett, a magyar nyelv páratlan ismerője, aki műveiben 60 ezer egyedi szót használt. Ercsey Julianna – fotó: Wikipédia Nemzetőrnek állt, majd erdőben bujkált a megtorlás elől Az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban Arany nemzetőrként vett részt, majd a belügyminisztériumban dolgozott. Erről az időszakról így írt a Nemzetőr-dal ban: "Nem kerestek engemet kötéllel; Zászló alá magam csaptam én fel: Szülőanyám, te szép Magyarország, Hogyne lennék holtig igaz hozzád! " A szabadságharc leverése után bujkálni kényszerült, az erdőben húzta meg magát, majd hazatérve Nagyszalontára éjszakákon át felöltözve várta, hátha őt is letartóztatják, de végül nem érte utol a politikai megtorlás.
Ebben az időszakban, huszonévesen talált rá élete nagy szerelmére, Ercsey Juliannára, akit 1840-ben, 33 évesen feleségül is vett. Az irodalomról és a művészetekről ekkor már elvonta a figyelmét az is, hogy megkeresse a mindennapi betevőt, főleg hogy nem sokkal később már nemcsak magáról és feleségéről, hanem lányáról, majd fiáról is gondoskodnia kellett. Arany János nyugodt és biztos családi életre vágyott, olyanra, mint amilyet szüleitől megkapott gyermekkorában. Ebbéli igyekezetében úgy tűnt, hogy jól döntött, amikor megnősült, hiszen felesége pontosan ilyen hátteret adott családjuk számára, amellett, hogy Aranyt mindig is támogatta művészeti törekvéseiben. A költő feleségének köszönhette azt is, hogy rendre kiújuló és újabb betegségeit is sikeresen le tudta küzdeni egészen idős koráig, Julianna gondoskodása és szeretete tartotta benne a lelket. Apjának meséi adták az ötletet a nagy kiugráshoz Arany életében az 1842. év komoly fordulópont volt, már ami a munkásságát illeti. Hol született arany jános es. Ekkor látogatta meg ugyanis egykori iskolatársa, Szilágyi István rektor, aki arra buzdította őt, hogy folytassa irodalmi munkáját.
(Nagyszalonta, 1817. márc. 2. - Budapest, 1882. okt. 22. ): költő, műfordító, szerkesztő. Elszegényedett hajdú családból származott, szüleinek későn született, utolsó gyermeke. Korán megtanult olvasni, megismerkedett a Bibliával és a régi magyar ponyvairodalom divatos termékeivel. 1823-tól 1832-ig a nagyszalontai elemi iskolában és algimnáziumban tanult, elmélyedt a vallásos és klasszikus világi irodalomban. Több nyelven olvasott. Segédtanítóként próbált enyhíteni szülei szegénységén. 1833-ban Debrecenben "tógátus" diák, 1834-ben tanulmányait megszakítva Kisújszálláson ideiglenes tanítói állást vállalt. 1835-ben ismét Debrecenben tanult, festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel kísérletezett, sőt 1836 februárjában rövid időre színésznek szegődött. Ezt követően 1839-ig segédtanító a nagyszalontai gimnáziumban, később községi segédjegyző, majd 1840-től aljegyző. 1840-ben feleségül vette Ecsery Juliannát. Arany János 130 éve halt meg. 1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett. 1846-ban jelentek meg elbeszélései az Életképekben.