Ő a kitaszított hadvezér hűséges hitvese, Kepler csaló felesége, de a pórnép asszonya, egy cafka, szerető anya. Éva az, aki a pusztulás felé vezető első lépést megtette, de mégis ő lesz az, aki a szenvedélyt, a szerelmet, a szeretetet hordozza magában. Számomra mindig is ő az a kapocs, ami Ádám emberségét megőrzi, és figyelmezteti megtévedt lelkét a legfontosabb dologra: ha azt hiszed elvesztettél mindent, még mindig marad egy utolsó dolog, ami csak a tiéd, senki se vehet el tőled: a lelkedet. Az ember tragédiája Jankovics Marcell szemével A rajzfilm közben bizonyos jeleneteknél felrémlett az eredeti mű itt-ott (megkopott emlékezetemben felsejlettek az olvasottak) – a csillagász Kepler, vagy a hidegségről árulkodó falanszter epizódnál tapasztaltam mindezt elsősorban-, azonban nem bírtam ki, hogy hazatértem után ne vegyem elő rongyosra foszlott '71-es kiadását az eredeti színműnek. Most újraolvasva a részeket még mindig hallom Lucifer cinikus, élesre köszörült nyelvének ugratásait, Ádám kétségbeesett bársonyos hangját és Éva kacérkodó, vagy éppen ártatlanságát feláldozó kedvességét.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. június 3. csütörtök 07:08 2021. 06. 04. 12:23 Az ember tragédiája, amelyet nem kevesebb, mint huszonnyolc évig készített Jankovics Marcell, remekmű. Nemcsak azért tökéletes adaptációja Madách Imre drámájának, mert az eredeti mű talán legfilozofikusabb feldolgozása, hanem azért, mert minden egyes szín az adott kortörténeti stílus ábrázolási módja szerint jelenik meg. Egyszerűen zseniális ötlettel élt Jankovics Marcell, amikor Az ember tragédiáját úgy jelenítette meg a mozivásznon, hogy Madách Imre drámájának színei az adott kortörténeti stílus ábrázolási módja szerint jelennek meg. Ha valaki nem tudná mindezt elképzelni, akkor érdemes arra gondolni, hogy az ókorban játszódó szín például pontosan olyan, mintha az ókori edényeken lévő rajzok kelnének életre. De mindezeken túl temérdek képi lelemény, ötlet, megrajzolt gondolat látható a kétfilmnyi hosszúságú animációs műben, amely bátran állíthatjuk, hogy minden idők legjelentősebb, legizgalmasabb és legnagyobb vállalása volt, ráadásul sikeres is, mert kétségkívül remekmű született.
színes, magyar animációs film, 160 perc, 2011 Az ember tragédiája forgatókönyve 1983-ban született. A gyártás 1988-ban kezdődött, és hosszú hányattatások után csupán nemrégiben ért véget. A film érdekessége, hogy Jankovics mind a 15 színt más-más stílusban készítette el. Az egyes színekből már kaphattunk ízelítőt az elmúlt évek során a különböző fesztiválokon és a Duna Televízióban, azonban a teljes, közel 160 perces mű most először kerül a közönség elé. "Jankovics Marcell mintha magára vállalta volna 1974-es, Oscar-díjra is méltán jelölt, alig kétperces rajzfilmjét címszereplő Sisyphusnak sorsát, mely mintegy önbeteljesítő jóslatként vált vérrögvalóvá a "Tragédia" monstre, egész estés rajzfilmváltozatának készítése során. Az ember tragédiája hosszabb-rövidebb leállásokkal 1983-tól 2011-ig készült és ebben a tekintetben a film mindenképpen megfelel Madách üzenetének: az emberi élet lényege a küzdés maga. " rendező: Jankovics Marcell író: Madách Imre forgatókönyvíró: Jankovics Marcell zeneszerző: Sáry László operatőr: Major Péter, Bacsó Zoltán tervező: Jankovics Marcell zene: Sáry László, Wolfgang Amadeus Mozart szereplő(k): Szilágyi Tibor Usztics Mátyás Bertalan Ágnes Széles Tamás Molnár Piroska
színes magyar animációs film, 2011, rendező, forgatókönyvíró, tervező: Jankovics Marcell író: Madách Imre, operatőr: Bacsó Zoltán, zeneösszeállítás: Sáry László, szinkronhangok: Szilágyi Tibor, Usztics Mátyás, Bertalan Ágnes, Széles Tamás, producer:, gyártó: Magyar Rajzfilm, Pannóniafilm, 160 perc, felújítás: HD digitálisan felújított A teljes film elérhető itt: Miről szól? Az ember tragédiája Madách Imre emblematikus színművének animációs adaptációja. Cselekménye a bibliai teremtéstörténetből indul ki, főhősei Ádám és Éva, az első emberpár. Miután Isten kiűzte őket a Paradicsomból, az alvó Ádámot álmában Lucifer, a bukott angyal végigvezeti az emberiség történelmén az ismeretlen, távoli jövőbe. Miért különleges? Jankovics Marcell filmje mindenekelőtt vizuális szinten ad sajátos értelmezést Madách művének. A történelem különböző korszakaiban játszódó színek az adott kor jellemző művészeti stílusában készültek el. Az egyiptomi síkművészet, a görög vázafestészet, a római kori mozaikképek, a bizánci ikonfestészet és kódexminiatúrák, az újkori európai rézmetszetek és a sokszorosított grafika (prágai és párizsi szín), a pop art (falanszter szín), vagy a 19. századi regényillusztrációk (londoni szín) mintájára készült részek bővelkednek a bravúros formai megoldásokban.
Vigasz? Cinizmus? Jankovics jól érzékelteti e kettősséget annak kihangsúlyozásával, hogy Isten voltaképpen ugyanazt ismétli meg Madách szállóigévé vált mondataival ("Mondottam, ember…"), amire Ádám korábban, az űr-színben már maga is rájött. A darab, melynek színpadi alkalmatlanságát, rosszízű filozofálását, torz nőképét és didaktikus történelemszemléletét annyiszor felhánytorgatták kritikusai, végül megtalálta a maga ideális médiumát. Jankovics Marcell úgy készített méltó adaptációt Az ember tragédiájából, hogy annak alapvető mondanivalóját nem hamisította meg, s nem tette zárójelbe az eredeti mű színpadi utótörténetének mérföldköveit sem. A lenyűgöző vizuális ötletekkel telitűzdelt, mintegy két és fél órás film nem esztétizál (mint a Fehérlófia), nem okít (mint az Ének a csodaszarvasról), s nem burjánzik túl (mint a János vitéz), egyszerűen csak közvetíti a szörnyű kételyt, mely Ádámot elfogja a felkavaró álom-utazás után: "mivégre? " Jankovics Marcell elégedett lehet – be van fejezve a nagy mű.
Az eddig olvasott kritikák miatt itt megállnék egy pillanatra. A rajzfilmet éltető, vagy éppen annak hibáira rávilágító kritikusok jobbára szót sem ejtettek a szinkronszínészi teljesítményről, ami pedig lenyűgöző volt. Lucifert Usztics Mátyás, Évát Bertalan Ágnes, míg Istent Szilágyi Tibor szólaltatta meg – Ádámra sajnos nem sikerült rájönnöm, pedig pár oldalt átböngésztem azért, hogy kiderítsem ki bújhatott meg a karaktere mögött. A színészek élvezetes játéka a saját hangjukkal nálam rengeteget dobott a néhol mozdulatlan szereplők párbeszédein. Ráadásul Évánál félelmetes, hogy Bertalan Ágnes hogyan képes az egyik pillanatban szűzies lánykaként "kéretni magát", a másikban mindent megélt szajhaként szórakoztatni. Ez egyébként a kedvenc jelenetemben tűnik ki a leginkább, amikor a keresztes hadjáratok hőse, Tankréd bőrébe bújt Ádám beleszeret Izórába (Évába). Izóra komornáját, Helene-át is Bertalan Ágnes szólaltatja meg, ki Lucifert is csábítgatva adja magát át a szenvedélynek, míg szende űrnője kötelezettségének hódolva menekül a zárda falai mögé a szerelem és a kor kegyetlenségei elől.
A történeti színek kultúr-, művelődés- és eszmetörténeti utalások sűrű hálóját kínálják, s érezhető, hogy a rendező az alkotófolyamat során e színek vászonra vitelét élvezte a legjobban. Az egyes színek mondanivalóját sokszor sajátos mini-dramaturgiájuk alakulása is erősíti: mesteri ötlet az egyiptomi szín időtlen lassúsága, a római szín szétrothadó dekadenciája, a prágai szín óramű-szimbolikája és a párizsi szín vériszamos, eszeveszett sebessége. Jankovics ugyanakkor nem fél a politikumtól, s nagy kedvvel mutatja ki Madách saját korára reflektáló (és azon nemegyszer túlmutató) közéleti kiszólásait. Ádám és Lucifer nem pusztán lelkesedik és csalódik: mindvégig izgalmas bölcseleti, társadalomelméleti és férfi-női dialógus is folyik (utóbbi esetben Éva lép be harmadik szereplőként). Az első ötletektől, 1983-tól formálódó tervezetnek jót tett, hogy befejezése bőven a rendszerváltozáson túlra húzódott: ettől olyan keserű a görög szín, s ettől nyúlik meg a játékidőben talán leghosszabb londoni szín egészen napjainkig, hogy egy rémisztő karnevál-jelenetben többek között a globalizációval is számot vessen.
Őzgerinc forma széles méret: h:34, 5, m:4, 5cm, sz:11, 2cm anyaga ónozott lemez 5db/nylontasak 50db/gyűjtődoboz Receptötlet Őzgerinc forma keskeny, méret:h:31, 5cm, m:5, 8cm, sz:12, 9cm, Receptötlet
További képek Átlagos értékelés: Nem értékelt Bevonat nélküli fém őzgerinc forma. Minden használat előtt be kell kenni zsiradékkal és be kell lisztezni. Mosogatógépbe mikrosütőbe nem rakható. Elérhetőség: Raktáron Várható szállítás: 2022. április 11. Paraméterek Forma mérete állítható 315x129 mm Forma mélysége 58 mm Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Hasonló termékek 990 Ft 980 Ft Készlethiány 950 Ft 1. Őzgerinc forma széles - Fém sütőformák. 050 Ft 900 Ft 890 Ft 1. 100 Ft
500 Ft kedvezmény! Iratkozz fel hírlevelünkre és megajándékozunk egy kuponnal, amelyet bármelyik teljes árú termékünknél beválthatsz, 20. 000 Ft kosárérték felett! A feliratkozás után emailben küldjük 500 Ft-os kuponkódod, amelyet egyszer használhatsz fel, webáruházunkban vásárolva. A kedvezményes kupon kódját a pénztárban a "kupon beváltása" lehetőségnél kell aktiválni!
6-11 óráig Vasárnap • Győrben az ETO PARK-i piacon de. 6-11 óráig. ( Kultúrált időjárási viszonyok esetén! )