Vasco da Gama eljut Indiába 1497-ben Vasco da Gama (1460k. –1524) négy hajóval és körülbelül 170 emberrel Dias útvonalát követve megkerülte Afrikát, majd még elődjénél is élesebben az Atlanti-óceán déli szakaszába fordulva – a kedvező szeleket kihasználandó – kerülte meg a Jóreménység fokát. Az éhség, a skorbut és más bajok sújtotta legénység végül sikeresen felhajózott Afrika keleti partja mentén, a mai Mozambik, illetve Kenya több kikötőjében – köztük Mozambik szigetén, illetve Mombasában – is beiktatva pihenőket. A többnyire muszlim lakosságú Kelet-Afrikában óvatosan kellett mozogniuk – Vasco da Gama magát muszlim kereskedőnek álcázva például a mozambiki szultánnál is audienciát eszközölt ki –, de több alkalommal is menekülniük kellett, miután fény derült arra, hogy keresztények. Térképes: Nagy földrajzi felfedezések - Diagram. Egy Mombasában felbérelt gudzsaráti navigátor segítségével végül az újabb óceánt átszelve eljutottak az indiai Kálikut (ma Kozsíkóde) városába, a szubkontinens déli csücskén. Da Gama sikere megnyitotta az első tengeri utat az Oszmán Birodalom által a szárazföldön Európától évszázadok óta elzárt Indiába, ami a globális kereskedelem és gyarmatosítás új korszakának kezdetét jelentette.
A skorbut azonban őket sem kímélte: a flotta vezetőjének bátyja is belehalt a betegségbe, ezért Gama egy időre megszakította az útját, ezért az ő hajója két hónappal később érkezett haza, mint az első. Miután 1499. szeptember 9-én kikötött Lisszabon kikötőjében, fényes fogadtatás és a hősöknek kijáró ünneplés várta. 1502-ben újra elindult Indiába, és 1524-ben III. János portugál uralkodó India alkirályává nevezte ki. Vasco da Gama azonban röviddel az indiai megérkezése után meghalt. Hamvait 14 évvel később szállították vissza szülőhazájába. Lisszabonban a Szent Jeromos-kolostorban nyugszik. Emlékét Portugáliában hűségesen őrzik: róla nevezték el Lisszabon hídját, a Vasco da Gama hidat, amely egyébként Európa leghosszabb hídja. Természetesen utazási irodák tucatjai is viselik a nevét, de ami által még annál is több emberhez eljut, az nem egyéb, mint a Vasco da Gama nevű füstölni való – vagyis egy szivar. Lévai Júlia Több bátor hajósról is olvashatsz a Mi MICSODA sorozat Felfedezők és utazásaik című kötetében!
A mezőgazdaság fejlődése: az 1600-as évektől megjelenik a vetésforgó (az ugaron takarmánynövényeket termelnek, ez dúsítja a föld tápanyagértékét, nő a termelékenység). 4. Árforradalom: a mezőgazdasági termékek árai két- háromszorosára növekednek. Következménye → hatalmas nemzetközi kereskedelem!!! Nyugat-Európa → iparcikkek termelői (legkeresettebb: a posztó → kisebb mértékben nő az ára)! Kelet-Európa → mezőgazdasági termékek termelői (legkeresettebb cikk a gabona → élelmiszer-árrobbanás)! Nyugat-Európa az ipar központja lett. Az iparcikkek termelési volumenét növelni kellett a magas mezőgazdasági árak miatt. Ez a céheken belül nem ment. ↓ Elkezdődött a céhes ipar hanyatlása, megjelentek a manufaktúrák Elkezdődött a céhes ipar hanyatlása, megjelentek a manufaktúrák. 5. Manufaktúrák: bérmunkások dolgoztak (új társadalmi osztály) Megmaradt a Levantei kereskedelem a termelés mennyiségre ment, és nem minőségre ↔ céh a munkafolyamatokat felbontották részfolyamatokra, végbement a specializáció → elég ha egy munkás egy munkafolyamathoz ért, nem kellett szakképzettnek lennie a manufaktúra tulajdonosa a tőkés volt (érdeke a profit) ↔ a céh érdekvédelmi szervezet volt, másodlagos volt a haszon.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Japán császári család témájú médiaállományokat. Japán császári család. Alkategóriák Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van. U Japán uralkodók (3 K, 39 L) A(z) "Japán császári család" kategóriába tartozó lapok A következő 9 lap található a kategóriában, összesen 9 lapból. Japán császári ház A Aiko japán hercegnő H Hitacsi japán herceg I Icsidzsó Maszako K Komuro Mako M Maszako japán császárné Micsiko japán császárné Mikasza japán császári herceg N Naruhito japán császár A lap eredeti címe: " ria:Japán_császári_család&oldid=15797197 " Kategória: Ázsiai uralkodóházak Japán családok
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Május 1-jén jelentette be Naruhito, Japán új császára a trón átvételét, amellyel egy új korszak vette kezdetét a szigetországban. Az 59 éves Naruhito 85 esztendős édesapja, Akihito császár helyébe lépett, aki romló egészségi állapotára való tekintettel önként mondott le a trónról. Az új korszak kezdete azonban számos érdekes kérdést felvet a császári család jövőjét illetően, főként a jövendő örökösök tekintetében. Jelenleg a császári család összesen tizennyolc tagot számlál, de ez a szám egyre csökken. A császári családban már évtizedek óta alig születik fiúgyermek, ami hatalmas problémát jelent a trónöröklésre vonatkozóan, ugyanis a törvények szerint a trónt csak fiúörökös foglalhatja el. Felmerül tehát a kérdés, hogy a jelenlegi császárt ki fogja majd követni a trónon. Amikor Naruhito 1993-ban feleségül vette Maszakót, már harminc éve nem született fiú utód a császári családban. Elveszítette státuszát a császári családban a japán hercegnő. A Harvardon tanult koronahercegnő, akivel még egyetemista éveiben találkozott, hosszú évekig váratta őt. Házassági ajánlatát kétszer is visszautasította, mert tartott attól, milyen nehézségekkel kell majd megküzdenie, ha bekerül a császári családba.
A jól előkészített hatalomváltás végül zökkenőmentes volt, elvégre, egyrészt a császári pár volt annyira népszerű, hogy a közvélemény elfogadja döntésüket, másrészt Naruhitót és családját is övezi akkora támogatás, hogy simán ment a trón átadása – ami pedig Maszako bezárkózását illeti, Naruhito teljes támogatásáról biztosította az új császárnét, azzal a reménnyel, hogy felesége hamarosan elfoglalhatja helyét a császár mellett a kötelezettségekben is. Esküvőre készül a japán császári család - Japánspecialista Hungary. Mindeközben azt sem lehet mondani, hogy teljesen idilli a Krizantémtrón környezete: Akisino herceg legidősebb gyermeke, Mako hercegnő 2017-ben jelentette be, hogy feleségül kíván menni egy polgári származású férfihoz. Amellett, hogy ezzel – családja hasonló döntést meghozott nőtagjaihoz hasonlóan – elveszíti rangját, ezt a házassági tervet már nemcsak az uralkodóház ellenezte, hanem a közvélemény is felemásan fogadta. A vőlegény családja ugyanis pénzügyi botrányba keveredett, de a férfi személyét sem tartották sokan alkalmasnak a császári hercegnő mellé.