Kányádi Sándor válogatott versei, szerző: Kányádi Sándor, Kategória: Kortárs, Ár: 1 785 Ft. Válogatásunk kilencven művet emel ki az oeuvre-ből. Pontosabban: egy prózai vallomást, és nyolcvankilenc cím alá rendezve ennél jóval több verset. Összeállításunk alapja a Kányádi Sándor egyberostált versei alcímet viselő VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN 2., javított kiadása (Magyar Könyvklub, 1998). E kötet anyagát 1. 516. VALOGATOTT PROZAI MUNKAI. KOLCSEY F. 0, 01. 1. 517. KOLCSEI F. 518. VERSEI. 519 G. 1390. AZ ERD? LYI CIG? NY N? PK? LT? SZET. 1391. A KURUCVIL? G K? LT? SZETE. 1392. A N? PK? LT? SZETR? L. IMRE S? NDOR. 1103. KOVÁCS ISTVÁN: Temetheted-e? (vers). 1105. KÁNYÁDI SÁNDOR: Versek. MŰVÉSZET. Vita. RIGÓ BÉLA: Három ősbemutató — tanulságokkal. 1106 Lovászi S á n d o r... — Mi van vele? — Leugrott az új tanácsháza tetejéről. — Honnan veszed? — Mindenki ezt beszéli. Margit üres, semmit se érez. KANYADI SÁNDOR. KUFSTEINI GRÁDICSOK ÉNEKE. A várba négyszázötvenkét grádics viszen, ha jól jegyzé meg Szulyovszky.
Kányádi Sándor: Kányádi Sándor válogatott versei (Holnap Kiadó Kft., 2006) - Szerkesztő Kiadó: Holnap Kiadó Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2006 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 176 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-346-374-2 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A vers az, amit mondani kell Ezt válaszolta egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers - mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot -, ijedtemben visszadobtam: - Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers? - A vers az - kapaszkodott tekintetembe bátorításért -, amit mondani kell. Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve. Ő egy kicsit a bumerángtól szabadulás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen.
Utat álmodtam, kész az út; fürkésztem: milyen messze fut? Fényről álmodtam: fény ragyog, És álmodtam egy ablakot, ahonnan majd a végtelen tavaszi eget nézhetem. Megvan végre az ablakom, van szobám, ahol lakhatom, van alázatos szőnyegem, naponta többször ehetem. Mi kell még – kérdik –, nem elég? Örülök persze – szólanék, de csak a fejem ingatom. Állok némán – és álmodom. 10-11. oldal >! encsy_eszter 2012. szeptember 15., 10:42 Távolodóban távolra még ellát a szem de a közeli apróságok már a betűk is megkívánnak félkarnyújtásnyi távolságot és ködösül a távol is heggyel az ég egybemosódik és kezded el-elhagyogatni fontosnak vélt vinnivalóid süllyedőben emelkedőben látod a foszló láthatárt is osztogasd szét amid maradt ingyen is átvisz ha ki átvisz s hátra ne nézz kiket szeretsz a maguk útján nem utánad mendegélnek akaszd a fára üresen maradt tarisznyádat >! szera 2015. december 29., 21:16 ELŐHANG vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget-pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül 1982 112-113. oldal >!
- A vers az - kapaszkodott tekintetembe bátorításért -, amit mondani kell. Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve. Ő egy kicsit a bumerángtól szabadulás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen. A vers az, amit mondani kell. Mintha valami távoli, az idők kezdetétől hirtelen ideért fuvallat legyintett volna meg. Mintha Homérosz riadt volna föl bóbiskolásából, s nyitotta volna rám fénnyel teli világtalan szemét.
Boszniai piramisok [ szerkesztés] A 2005-ben Semir Osmanagić vállalkozó és amatőr régész vezetésével kezdődött feltárás a bosznia-hercegovinai Visoko mellett, ahol egy környékbeli hegy belsejében Osmanagić ősi piramist vél felfedezni. A tudósok nagy része azonban természetes eredetűnek tartja a képződményt, Osmanagićnak a szemére vetik nemcsak azt, hogy szakszerűtlen eszközökkel dolgozik, de az ő általa elgondolt, erősen hipotetikus piramis megtalálása érdekében elpusztít valódi, ókori eredetű kultúrrétegeket, amelyek az illírek és rómaiak ittlétének bizonyítékai. Kik építették a piramisokat 5. A Louvre üvegpiramisa [ szerkesztés] A Louvre udvarán levő modern üvegpiramis Ieoh Ming Pei amerikai építész alkotása. Kapcsolódó cikkek [ szerkesztés] A piramisok listája További információk [ szerkesztés] A National Geographic cikke ( permalink) a boszniai piramisokról - linkgyűjtemény Egyiptomi piramisok, The photographer who climbed Egypts Great Pyramid, Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85109300 GND: 4047908-0 BNF: cb11932684g BNE: XX526329 KKT: 00569110 Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A két technológiát egyszerre alkalmazták az építésnél, így az eddig gondoltaknál jóval gyorsabban a helyükre kerültek a mázsás kőtömbök, igaz, még így is rengeteg ember munkájára volt szükség hozzá. A leletek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a munkát jelentősen megkönnyítette, hogy a köveket minden irányból képesek voltak mozgatni az építők, vagyis nemcsak úgy, hogy magukkal húzták azt. Földes Attila - UFO hajtómű? (11) (meghosszabbítva: 3145741754) - Vatera.hu. A kőfejtőnél bukkantak erre a 4500 éves rámpára, amelyen a köveket mozgatták A központi rámpát valószínűleg az a Hufu, görög nevén Kheopsz fáraó készíttette, aki a Nagy Piramist is építtette, vagyis az építmény több mint 4500 éves, így nagy valószínűséggel hasonló szerkezettel épülhettek a Királyok völgyében feltárt piramisok is. Ezzel a megoldással az eddig feltételezett 10%-os emelkedőnél jóval meredekebb és ezáltal rövidebb rámparendszeren szállították a kőhasábokat a 147 méternyire emelkedő építményekhez, ám az építésük még így is legalább egy évtizedet vehetett igénybe. Kisebb lett A gízai nagy piramist mintegy 20 év alatt építették fel, és eredetileg csaknem 147 méter magasra nyúlt, amivel évezredekig a világ legmagasabb építménye volt.
Ivicz István, a hajdani pék, most kenyérkihordó. Következetes,... Szereplők: Kállai Ferenc, Bodrogi Gyula, Tamás Andor
Vagyis olyan ez, mintha holnap valaki azt mondaná, hogy a Tettye egy épített piramis, csak eddig senki nem vette észre. A piramisok története Fotó: Pécs Aktuál A visokoi "Piramisok völgyét" Semir Osmanagicnak ( képünkön kalapban) köszönheti a világ, ő volt az, aki 2005-ben felfedezni vélte ezeket – szám szerint hetet vagy kilencet, ötöt el is nevezett. Ezek a Nap piramis, Hold piramis, Sárkány piramis, Földanya piramisa, és a Szeretet piramisa. Fotó: Pécs Aktuál Fotó: Pécs Aktuál A férfi bosnyák származású, de sokáig az USA-ban élt, ahol sikeres vállalkozásai voltak – fémmegmunkálással foglalkoztak. Amatőr régész is, illetve az ősi maja civilizáció ismerője, és idővel történészi (mások szerint régész) diplomát is szerzett – állítólag. Megfejthették, hogyan építették a piramisokat - Blikk. Amikor visszaköltözött Boszniába, akkor találta meg Visokot a polgármester segítségével, illetve az állítólagos megalitikus építményeket. Nagyon közvetlen férfi, kifejezetten nyitott, könnyen lehet vele beszélgetni, ott jártunkkor is terepen volt, és jellegzetes kalapjában kalauzolt egy asszonyt AZ alagútban – amire később még visszatérünk.
Gyakorlatilag ez már biztos, hogy az ókori Egyiptomban az emberek felső rétege ezt tette gyermekeivel. Felvetődik a kérdés, hogy vajon mi motiválta őket gyermekeik letorzításához? A választ még mindig nem találták meg a témában érdekeltek. Lehet, hogy örök rejtély marad? Léteznek olyan elméletek, amely szerint az ősi idegenek, akik segítséget nyújtottak az ősi civilizáció kialakulásához, az ő példaképeiket követték az emberek ezekkel a bizarr módszerekkel az idegenek eltűnése utáni időszakban. Kik építették a piramisokat e. Az ókori Egyiptomban az előkelőségek rendelkeztek ilyen fejformákkal, amely a felsőbbrendűséget jelentette. Térjünk vissza modern korunkra és a Curiosity marsjáró egy régebbi fotójára a vörös bolygón. Ez képezte a gondolatokat a Mars-régészek agyában, amely megalkotta az ősi tanítók elméletét. Ezek a magas tudású lények tudásának és egyenesen a vérvonalának manifesztációja következett be az ókori Egyiptomban. Így hát az istenek leszármazottainak tartják a paleoasztronautika jól kereső tudósai a kő képet.
A köveket nem a távoli bányákból, hanem közelebbi forrásokból vésték (már nem igazodik az ókori módszerhez)… vagy hát vésték volna, ám az ókori vésés és kalapácsolás módszerével nem tudták volna tartani a határidőket. Csak megjegyzésül közlöm, hogy a Nagy Piramis építésére a kutatók 25-30 évet saccoltak, a japán mini-piramis aligha készülhetett volna el 100 év alatt ezzel a kezdetleges módszerrel. Milyen érdekes: Kr. 2500-ban az ember tudott piramist építeni, a 20. században ez már teljességgel lehetetlen?! És akkor nem is beszéltem a sikertelen emelőkről, és a sáros fadeszkák segítségével vontatott kövekről (amik ugyebár nem 2, 5 tonnásak, csupán 1 tonnát nyomtak). Ennyit a bizonyításról, és a tudományos elméletekről. A másik gond, hogy 2500-ra teszik az építkezéseket, holott erre sincsen egyetlen egy bizonyíték sem. Nem beszélve a Szfinxről (ami elvileg Khefrén fáraót ábrázolja), és mostanság 7000 évvel korábbra datálják. Kik építették a piramisokat program. Miért? Mert a Szfinxen jégkorszakra utaló nyomokat találtak (ami Egyiptomban Kr.