Nyitva tartás Rendelési idő: Hétfő: 08:00-12:00 Kedd: 13:00-15:00 Szerda: 11:00-14:00 Csütörtök: 13:00-15:00 Péntek: 08:00-12:00 Ha észrevétele van a megjelenő adatokkal kapcsolatban, aktuálisabb vagy bővebb információt tud a helyszínről, kérjük küldje el nekünk az alábbi szövegmező segítségével. A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Háziorvosi Rendelő, Tereske - szolgáltatás, orvosi rendelő, Tereske - Szálláshegyek.hu. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg! Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit. Adatait az adatkezelési szabályzatunk alapján bizalmasan kezeljük, azt harmadik félnek nem adjuk ki.
A község határa 1930-ban 4880 kat. holdat tett ki, ebből 3901 hold volt a szántó, 61 a kert, 293 a rét, 76 a szőlő, 316 a legelő, 8 az erdő és terméketlenül maradt 266 kat. hold. A birtokmegoszlás a következő: egy nagybirtok, öt középbirtok és számos 5-50 holdas kisbirtok működött. A földeken széleskörű növénytermesztés folyt. A legfőbb terményt a búza jelentette, amit követett az árpa, kukorica, s a zöldtakarmány; kisebb területen termesztettek még burgonyát, lencsét, babot, cukorrépát, köztesként tököt. 1972. Településünkről | Detk.hu. augusztus 21-én Detk és Ludas közös tanácsú községgé alakult, melyhez 1978-ban Halmajugra is csatlakozott. A rendszerváltás után 1990-ben MDF-jelölt polgármestert választottak az önkormányzat élére. Az 1994. évi választásokon a polgármester és a testület egésze a független jelöltek közül került ki, 1998-ban szintén. A község műemlékekben viszonylag gazdag. 1332-ben temploma, plébániája volt. 1710 körül plébánosa Telekessy püspöktől az egyháznak járó detki gabonadézsma elengedését kérte, a romos templom kikövezésére.
A gáz bevezetésére 1995-ben került sor. Az utóbbi években új utakat, járdákat építettek, két igen szép buszmegállót alakítottak ki, s elkészült a Bene-patak fölött egy gyönyörű, faragott gyaloghíd. Az utak mind aszfaltozottak, portalanítottak. 1983-ban üzemelték be a detki vízbázisra alapozva a Detk-Halmajugra-Visonta kistérségi vízművet. Az 1996. év elején 224 lakásban bent, 265-ben udvari kifolyóról lehetett ivóvízhez jutni; a vezetékes vízellátás 94%-os volt, egy évvel később az 508 lakás 96%-ában vezetékes ivóvízhez lehet jutni. Emellett 23 db köztéri kifolyó üzemelt a településen. A közcsatorna-hálózat még hiányzik, a folyékony kommunális hulladékot tartálykocsik szállítják el. A szilárd hulladék intézményes gyűjtését 1979-ben szervezték meg, a szakszerű elhelyezés megoldott. Az utóbbi években a detkiek messze földre is elvitték a Mátravidék üzenetét, egyre szélesedő nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az ausztriai, Salzburg környéki Amplwang városkával még a helyi adottságok is megegyezők voltak.
A Nyáry örökösökön kívül a Petrovay, a Huszár, a Bossányi, a Szunyogh családok, később az Orczy, valamint a Tarródy családok szerepeltek, mint birtokok urai. A török pusztítás folytán a község több ízben elnéptelenedett, de mindig újratelepült. A település 1686-87-ben lakatlan pusztává lett, 1697-ben költöztek be péterfalvi – Gömör megyei – jobbágyok. 1701ben már ismét 32 felnőtt jobbágyférfi lakta a falut. A lakosok száma 1806-ban 633, 1816-ban 960, 1830-ban 994 fő volt. Az 1831. évi kolerajárvány következtében csökkent a lélekszám, de 1851-ben már újra 1089-en éltek itt. Az 1900. évi népszámlálás 1647 személyt regisztrált, az 1930. évi 1795-öt. Az 1880-as évek elején a század első felében a Haller és Tarródy birtokok mind a Gosztonyi család kezébe kerültek, részben öröklés, részben vásárlás útján. A változás 1795-től 1845-ig tartott. Az 1836-os úrbéri összeírás szerint Detken 27 jobbágytelek volt. Ebből Gosztonyi Antal birtokában 22 telek, míg a többi Oczy Lőrinc, Eszterházy János és az Ullmann család tulajdonában volt.
Méhészek nélkül nincs se mézágazat, se természet! A méhek és más beporzó fajok létfontosságúak a környezet és a gazdaság számára, emiatt fontos, hogy télen kiemelten óvjuk őket. Számos növény szaporodása közvetlenül a méhektől függ, és eltűnésük bizonyos növényfajok kihalásához is vezethet. BAON - Idén a méhcsaládok fele alkalmas csak a termelésre. Dr. Hegedűs Dénes állatorvos, méhész elmondta, milyen volt az idei év a méhek számára és, hogy… 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
__________________________ torzo52 (Győző)
A téli élelemkészletet is felélik és tavaszra nem marad nekik – részletezte a szakember. Kiderült, hogy nem csak az a baj, hogy az élelemkészletüket is felélik, hanem az is gond, hogy a méheknek a biológiai órája is ketyeg. – A nyári méhek élete 6-7 hét, a téliekének fél évnél hosszabbnak kell lennie, hogy a stafétát át tudják adni a következő generációnak. Ez azzal biztosítható, hogy az őszi méh sokkal többet táplálkozik a tél beállta előtt és emiatt bírja ezt a hosszú időszakot, hiszen télen nincs külső táplálék, csak a belső táplálékra hagyatkozhatnak, ez biztosítja a telelésüket – magyarázta, és hozzátette, hogy ezeknek a rovaroknak, ha nem áll rendelkezésükre elegendő nektár, akkor cukorral kell őket etetni, hogy életben maradhassanak. – Az 1970-es években a méheket nem kellett cukorral etetni. Ezt a cukrot a méhészek azért adják oda a méheknek, hogy életben maradjanak, nem pedig azért, hogy ebből mézet készítsenek. Az 1980-as években 5 kilogramm cukor elég volt egy méhcsaládnak. Jelenleg viszont 20-25 kilogramm/család az adag.