istvan62 2014-02-24 19:24 re: Mihez kell építési engedély? Az engedélyezési eljárással kapcsolatos rendelet alapján bejelenteni sem kell. (Ismételten felhívom a figyelmet, hogy a bejelentés sem csak annyi, hogy odamegyek, és szólok, hogy itt lesz valami, ahhoz is dokumentáció kell! ) Ettől függetlenül, egy előzetes egyeztetés az illetékes hatósággal erősen javallott. Egyrészt nehogy ők máshogy értelmezzék (egyszerűbb előtte vitázni, mint utólag), másrészt előfordulhat, hogy a helyi rendelet településképi véleményezéshez köti az ilyen tevékenységet - sajnos ez utóbbit az előző bejegyzésben elfelejtettem említeni. Powered by vBulletin® Version 3. 8. 5 Copyright © 2000 - 2022, Jelsoft Enterprises Ltd. Search Engine Friendly URLs by vBSEO 3. 3. Építési engedélyköteles tevékenységek. 2 Copyright © 2016 Építkezés Fórum
chevron_right Fordított áfás vagy sem? Számlázás építési-szerelési munkánál hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2015. 05. 17., 06:35 Frissítve: 2015. 16., 23:39 2 Építési hatósági engedélyköteles munka esetén milyen szabályok vonatkoznak az al- és fővállalkozó közötti számlázázásra? – kérdezte olvasónk. Bartha László, adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt. Magánszemély megrendel egy építési hatósági engedélyköteles munkát egy cégtől. Építési engedély – Jogi Fórum. A cég, mint fővállalkozó az áfa fizetésére kötelezett adóalany. A cég alvállalkozót vesz igénybe, aki szintén áfafizetésre kötelezett. A szolgáltatás építési-szerelési munkára terjed ki, ingatlan létrehozatalára irányul, a munka építési hatósági engedélyköteles. Az alvállalkozó csak szolgáltatást nyújt a megrendelő felé. Olvasónk kérdései: 1. ) Az alvállalkozó a fővállalkozó felé milyen számlát köteles kiadni? 2. ) A szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatásnyújtónak, hogy a számlát a fordított adózás vagy az egyenes adózás szerint kell kiállítani?
Ma keresnem sem köszönöm, sokat segítetél.... Üdv.... Üzenetek: 400 Témák: 41 Csatlakozott: 2007 Mar Üzenetek: 238 Témák: 14 Ezt tudjuk hasznosí könnyebbség, hogy közre adtad. Üzenetek: 1, 123 Témák: 2 Szia Kávé! Csúcs szuper vagy! Köszönöm! Tünde Üzenetek: 2, 620 Témák: 15 Köszönöm szépen, nagyon hasznos lesz nekem a későbbiekben. Nagyon ügyi vagy. 2008. §-ában szabályozott fordított áfa szabálya. Építési hatósági engedély-köteles tevékenységek. (kivonat a 2008. ÖTM rendeletből)
A Helyi Építési Szabályzat és a Településképi Rendelet részletes információkat tartalmaz a fentiekkel kapcsolatban. Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 10-2016. 25. ) Településképi rendelet TKR 2. sz. melléklet TKR 3. melléklet Tájékoztató a Helyi építési szabályzat új mellékletéről Csobánka Község Önkormányzata 28/2021 (III. 31. ) polgármesteri határozatával döntött a arról, hogy a Helyi Építési Szabályzat módosítását megindítja a bölcsődei feladatellátáshoz szükséges terület biztosítása érdekében. a 69/2021. (VI. 7. ) polgármesteri határozatban kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a módosítással érintett 614, 623/1 és 623/2 hrsz-ú telkeket, így a Szabályozási terv módosítása tárgyalásos eljárásban rövid idő alatt megtörténhetett. A módosítás által a 614, 623/1 és 623/2 hrsz-ú telkek egységesen a Vt-2 jelű településközponti vegyes építési övezetbe kerültek, ami megteremti az óvoda bővítésnek és új bölcsőde elhelyezésnek a lehetőségét. A Szabályozási terv módosítását az önkormányzat a 14/2021.
Persze, ez utóbbi esetében az is kérdés, hogy egy ilyen védműn húzódó út valóban közterület-e, mindenesetre a gát utótag közterületnévben elvileg nem szerepelhet. És vannak olyan jóváhagyott utótagok, amit egyetlenegy közterület sem visel hivatalosan: a korzó és az utcája (a híres Dunakorzó épületei az Apáczai Csere János utcára vannak számozva, a Duna felőli oldalhoz legközelebbi közterület neve pedig Jane Haining rakpart). Oktogon, a nyolcszögletű tér 2008-ban. Az egyetlen utótag nélküli közterület Budapesten (forrás: Illés Róbert/Wikipédia) Hajdú Mihály nyelvész 1975-ben megjelent Budapest utcaneveinek névtani vizsgálata című értekezésében az utcanevek sokaságán kívül az utótagokat is elemezte. Ő akkor 33-féle utótagra bukkant a Budapest utcajegyzéke c. Közterület neve pl 1. kiadványban. Megállapítható, hogy az 1975 és 2015 között eltelt 40 év alatt között nemhogy csökkent, "tisztult" volna az utótagok sokasága, hanem még több is lett, majdnem harmadával. Készítettem egy hasonló statisztikát, bár nem száz százalékos pontosságú a kettő, de arányaiban valószínűleg alkalmas az utótagok 40 év alatti változásának összehasonlítására (a táblázat legalul látható).
A Varsányi udvar utcanévtáblái (forrás: egypár blog) Az udvar az olyan nagyobb telkekre utal, amit úgy építettek körbe, hogy a főútról hagytak egy bejáratot. Jellegzetesen városias közterületnév, a helykihasználás maximalizálásával született beépítésekre jellemző. Annak ellenére, hogy régi (a legismertebb Kézdivásárhely pl. XVIII. VGH.HU | Ügyfélkapu. századi) beépítési módról van szó, a fővárosban viszonylag újak az ilyen beépítettségű közterületek. Természetesen a fentieken kívül még számtalan további utótag ismert, ezek egy részének magyarázata triviális, más részének keletkezésére lehet, nincs is magyarázat (pl. : mélyút).
: A Nagy Lajos király útja és a Fogarasi út kereszteződésében található Pongrátz Gergely tér). A park viszonylag újkeletű utótag és elsősorban ott található, ahol térszerű, vagyis nagyobb felületű közterület található a városi környezethez képest dúsabb zöldterülettel. Ezeket a közterületeket méretük alapján általában térnek is lehetne nevezni, a park utótag a zöldfelület nagyobb létére utalhat. Rábalux. Például a legfiatalabb ilyen közterületnevünk a Dzsungel park, ami négy utca által határolt zöldterület, s akár Dzsungel térként is megállná a helyét. Fordítva már nem feltétlenül igaz: a Kálvin teret például aligha neveznénk Kálvin parknak. A sétány egyfelől az utca fennköltebb elnevezése, másfelől azért jellemzően csak gyalogosforgalomra korlátozott közterületre alkalmazzák. Persze ez alól is van kivétel, például a cseh származású zeneszerző nevének fonetikus átírásából született Dvorzsák (Dvořák) sétány, ami valójában egy egész széles autóút a Városligetben, ahol jelentős troliforgalom is zajlik, és amit semmiképpen nem neveznék sétaútnak.
Eszerint 1975 óta eltűnt az utótagok közül az alsórakpart, az autóút és a dűlősor, a korábban közterületként kezelt játszótér is eltűnt (játszótér persze ma is van, de nem számít közterületi utótagnak, így az általunk vizsgált közterület fogalmába sem illeszthető bele). Lett ugyanakkor 2015-re bástya, bástyája, gát, kapu, liget és sétaút utótag. Az Anjou bástya 1933-ban (forrás: Pálinkás Zsolt/FORTEPAN) Hajdú értekezésének megjelenésekor 1975-ben 6816 közterületnév volt Budapesten, 2002-ben 8079, ma olyan 8500 körül járhat a közterületek száma. Az Open Street Map statisztikája szerint 6824 közterületnév van a fővárosban (vagyis például a város összes Thököly utcája egynek számít, de a Thököly út már szintén egy másféle elnevezés). Nehéz tehát pontos számot mondani a közterületnevekre. Közterület neve pl http. Azt már Hajdú is jelezte, hogy az utótagok felhasználása (az ő kifejezésével élve: terheltsége) rendkívül egyenetlen: a legtöbbször használt utótag az utca, ezt követi az út, majd a köz és a tér (1975-ben még több tér volt, mint köz).
Ez a négy utótag teszi ki az összes közterület 94 százalékát. Ezt követik a sétányok, a parkok, lépcsők, sorok, majd a dűlők és lejtők, az útja, a körút, a tere és a rakpart az utolsók, melyekből még tíznél több van Budapesten. Érdekesség, hogy a legnagyobb arányban 1975 és 2015 között a sétányok és a parkok száma nőtt, vagyis az elmúlt 40 év alatt a természeti környezet iránti vágy a névadásban is jelentkezett. Közterület neve pl. Most nézzünk néhány utótag magyarázatot, vagyis mi is az a sor, köz, és sétány? Ugyanis az utótagok szépsége/hibája, hogy gyakorlatilag a legismertebb négy taggal (út, utca, tér, köz) leírható egy település valamennyi közterülete, esetleg még a lépcső az, ami szükséges hozz. A többi már csak színesítés, ha úgy tetszik díszítés, hagyomány vagy éppen hibaforrás - kinek mi az álláspontja. A Fogat köz a XV. kerületben 2012-ben - ez egy klasszikus köz, szinte sikátor A köz általában kisebb utcát, gyakran zsákutcát, vagy épp ellenkezőleg: két, egymáshoz közel eső másik közterületet összekötő rövid utcácskát jelöl.
A kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás során a nyilatkozatát - ideértve a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény megjelölését is - az űrlapon vagy az űrlaphoz csatolható mellékletben teheti meg.
Az Értelmező Kéziszótár megemlíti, hogy gyakran népnyelvi használatú. A sor utótagot többnyire a csak egyik oldalán beépített közterületre alkalmazzák, gyakori, hogy a házszámozás is folytatólagos, vagyis nincs páros és páratlan oldal. Jellemző, hogy évek során az adott közterület másik oldala is beépül, a sor elnevezés azonban megmarad, ebből tudható, hogy valaha csak az egyik oldalon álltak házak. A dűlő egyszerre jelent egy jól körülhatárolható mezőgazdasági földterületet és azt az utat is, ami egy ilyen terület valamely határát képezi, vagy amelyiken megközelíthető. Jellegzetesen külvárosi elnevezés, elsősorban a korábban (vagy jelenleg) mezőgazdasági művelés alatt álló területeken fordul elő. Út, utca, tér, köz - vagyis az utótagok színes világa - Utcák, terek. A dűlőút utótag a dűlő útként való értelmezésének szinonímája, de előfordulhat más elrendezésben is, egybeírva a közterület nevével, majd új utótaggal szerepeltetve (pl. : Dunadűlő út, vagy Dunadűlő köz) A tér általában több út találkozásánál kialakult nagyobb közterület. A klasszikus tér kiépítettségében is teresedést idéz, vagyis a környező épületek nem derékszögű sarokkal, hanem lecsapott éllel fordulnak a tér felé, de ma már gyakorlatilag egy egyszerű kereszteződés is kiérdemelheti a tér nevet, ha egyik sarkán üres telek, vagy kialakított zöldterület található (pl.