25 éve, 1989. április 25-én kezdődött el a szovjet csapatok részleges kivonulása Magyarországról. Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el hazánk területét, és ezzel 1944. március 19-e, a német megszállás óta először nem tartózkodtak idegen csapatok az országban. A vagyonjogi és pénzügyi kérdések azonban továbbra is nyitottak maradtak, és a két fél csak kemény tárgyalások eredményeként, 1992 novemberében tudott ezekről megállapodni. Összeállításunkban elsősorban azt vizsgáljuk, mennyire volt sikeres a magyar diplomácia e tárgyalások során. "Ruszkik haza!" – 30 éve hagyták el az utolsó szovjet csapatok Magyarországot. A Vörös Hadsereg 1944. szeptember 23-án érte el a mai Magyarország területét, és az 1945. április közepéig tartó harcok során fokozatosan megszállta az országot. A párizsi békeszerződés 1947. szeptember 15-ei hatályba lépésével - legalábbis a nemzetközi jog szerint - az ország visszanyerte teljes szuverenitását. A valóságban azonban továbbra is jelentős szovjet egységek maradtak Magyarországon. A békeszerződés 22. cikkelye szerint ugyanis a Szovjetunió annyi katonát, amennyit az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolattartáshoz szükségesnek látott, "ideiglenesen" továbbra is magyar területen állomásoztathatott.
Szovjetek a Duna partján Fotó: Sputnik / AFP A békeszerződés 22. cikkelye szerint ugyanis a Szovjetunió annyi katonát, amennyit az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolattartáshoz szükségesnek látott, "ideiglenesen" továbbra is magyar területen állomásoztathatott. Az 1955. május 15-én megkötött osztrák államszerződés értelmében az év végéig nem csak Ausztria, hanem Magyarország területét is el kellett volna hagyniuk a szovjet egységeknek. Az egy nappal korábban, május 14-én aláírt Varsói Szerződés kiegészítő egyezménye azonban lehetővé tette további magyarországi tartózkodásukat. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően az 1957. május 27-ei magyar–szovjet egyezmény szabályozta a szovjet csapatok magyarországi jelenlétét. A Németh-kormány 1990. januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, majd Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások, melyeket már az ellenzék is felügyelt.
1990 január 9-én a KGST 45. ülésszakán a magyar és a szovjet miniszterelnök elvi megállapodást kötött a csapatkivonás ütemtervéről. Feltárjuk az ütemtervet és megnézzük az okokat és az indokokat a kivonulás tempóját és szervezését illetően. A teljes csapatkivonás Összesen 100 380 szovjet állampolgár hagyta el Magyarországot, 44 668 katona, a többi családtag, illetve polgári alkalmazott. Körülbelül 35 ezer vasúti kocsira volt szükség a szovjet haditechnikai eszközök és katonák szállítására. Az utolsó, 55 vagonból álló vonat az egyezmény szerinti határidő előtt két héttel, 1991. június 16-án 23. 40-kor Mándokról indulva hagyta el Magyarországot a záhony–csapi vasúti határátkelőn. Ugyanitt, a záhonyi közúti Tisza-hídon távozott az utolsó katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka június 19-én 15. 01-kor civilben. Június 19. azóta a nemzeti emléknap és minden június utolsó szombatja pedig a magyar szabadság napja. A film szemlézi az akkori híradásokat, feltárva a magyar politikai élet átalakulását a tényleges függetlenné válást követően.
Idén ünnepli 70. születésnapját az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A Nyilatkozat Eleanor Roosevelt amerikai First Lady vezetésével készült, és a világ minden tájáról érkezett képviselők szavazták meg a szovjet blokk és Szaúd-Arábia kivételével. 1945-ben létrejött az Egyesült Nemzetek Szövetsége az újabb világháborúk borzalmainak elkerülése érdekében, melynek alapokmánya felhatalmazta a testületet, hogy bizottságokat alakítson ki. Az egyik legfontosabb az Emberi Jogok Bizottsága lett, amely megszövegezte a máig is érvényes, legátfogóbb emberi jogi dokumentumot. Eleanor Roosevelt A Nyilatkozat bevezetőjében felvázolja a demokratikus társadalom alapjait, majd kitér a 30 alapvető jogra. Elfogadása után a tagországok ünnepélyesen közzétették a Nyilatkozat szövegét, iskolákban ismertették a tartalmát, és egyéb intézményekben is közszemlére tették a dokumentumot. A 30 alapvető jog fajra, nemre, bőrszínre, vallási, politikai meggyőződésre tekintet nélkül mindenkit megillet.
Eleanor Roosevelt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1949) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a második világháború borzalmai ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950 -ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. Története [ szerkesztés] A nyilatkozatot John Peters Humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosevelt egyesült államokbeli First Lady, René Cassin francia bíró, Charles Malik libanoni diplomata és P. C. Chang kínai professzor segítségével. Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag megszavazta, de nyolc ország – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia – tartózkodott a szavazástól. Felépítése és főbb elvei [ szerkesztés] A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül.
Az emberi jogok világnapja Szabad véleménynyilvánítás Ajánlott irodalom [ szerkesztés] Johannes Morsink: The Universal Declaration of Human Rights: Origins, Drafting & Intent (Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1999) További információk [ szerkesztés] Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata magyar nyelven A nyilatkozat hivatalos honlapja Kérdések és válaszok (angol) Az emberi jogok nemzetközi törvénye A Magyar ENSZ Társaság honlapján Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 183452328 LCCN: n81139937 GND: 4225431-0 SUDOC: 144630036 NKCS: unn2016898487 KKT: 00570555
© Technológia: Az oktatás alapkövei: jogok és felelősségek címmel tartottak beszélgetést az MCC Budapest Summit rendezvényén, melynek általános témája a gyermekeknek tanított értékek voltak. A beszélgetést Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője moderálta, a meghívott vendégek Anne Coffinier diplomata, aktivista, a Fondation Kairos pour l'innovation educative alapítója; Paul Coleman, az Alliance Defending Freedom International ügyvezető igazgatója; Aaron Rhodes, a Forum for Religious Freedom-Europe elnöke, a Common Sense Society vezető munkatársa; Bonnie Snyder, a Foundation for Individual Rights in Education (FIRE) középiskolai tájékoztatási programjának igazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter voltak. A beszélgetés elején Varga Judit tisztázta, hogy a jogokról és felelősségekről való diskurzusban sosem lehet kihagyni a történelmet és a nemzeti kontextust. A 21. században élünk Magyarországon, ahol az emberi jogok védelme alapvető. Az emberi jogokkal nem lehet elszigetelten foglalkozni, azokat kontextusba kell helyezni, hiszen a felelősségek is fontosak, nem csak a jogok.
Ilyen helyeken igényel minden férfi, nő és gyermek egyenlő jogokat, egyenlő lehetőségeket, egyenlő bánásmódot – diszkrimináció nélkül. Ha e jogoknak ezeken a helyeken nincs jelentőségük, akkor máshol sem igazán fontosak. Ha az állampolgárok nem tesznek összehangolt lépéseket annak érdekében, hogy ezeknek a jogoknak érvényt szerezzenek a közvetlen környezetükben, akkor teljesen hiábavaló előrehaladást várnunk a nagyvilágban. "
1943 márciusában kadétból hadnaggyá léptették elő, majd áprilisban sort kerítettek Annie-vel esküvőjükre. A későbbi űrhajós katonai pályája sínen volt, ám a fiatal házasokat ekkoriban nem vetette fel a pénz. Amíg a később jelentős vagyonra szert tevő vadászpilóta a tengerészgyalogságnál szolgált, esténként összegyűjtötte zsebeiből az aprópénzt. Felesége, Annie szerint a "hónap végén gyakran megtörtént, hogy az így összegyűlt apróból mentünk élelmet vásárolni". Madárnevelgetés a Midway-szigeteken Személyes háború Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
"Putyin elnök egy előre megfontolt háborút választott, mely katasztrofális emberveszteséggel és emberi szenvedéssel jár majd. Egyedül Oroszország a felelős a támadás által okozott halálért és pusztításért, az Egyesült Államok és szövetségesei pedig egységes és határozott módon fognak reagálni", írja a közlemény, hozzátéve, a világ felelősségre fogja vonni Oroszországot. Biden a mai G7-es találkozó után vélhetően újabb szankciókat jelent majd be. Kína – Az ország a héten elítélte az Oroszország elleni nyugati szankciókat, de az új fejlemények fényében önmérsékletre szólított fel. Csang Jun, Kína ENSZ-nagykövete arra sürgeti a feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és kerüljék el a feszültség további eszkalálódását. A nagykövet a Biztonsági Tanácsban közvetlenül azután beszélt, hogy Putyin bejelentette a csapatok bevonulását. "Úgy gondoljuk, hogy az ukrán kérdés békés megoldásának ajtaja nincs teljesen bezárva, és nem is kell így lennie. " Egyesült Királyság – Boris Johnson brit miniszterelnök a délelőtti órákban tervez beszédet mondani a briteknek, majd helyi idő szerint csütörtök délután 5 órakor nyilatkozik az alsóházi képviselőknek, a brit miniszterelnök várhatóan ezután jelenti be a szankciók következő körét.