Kell még egy szó Kormorán - Demjén Ferenc: Kell még egy szó videóklipp Kormorá¡n - Kell még egy szó Kormorán: Kell még egy szó (koncert) Fájl:Kormorán - Fly, Fly???? Kormorán - Kell még egy szó (angol felirat) Kozmix - Kell még egy szó Kozmix - Kell még egy szó Zorall - Kell még egy szó Zorall - Kell még egy szó Dolhai Attila - Kell még egy szó Dolhai Attila - Kell még egy szó Feke Pál - Kell még egy szó Feke Pál - Kell még egy szó Kell még egy szó Kell még egy szó, mielőtt mennénk, Kell még egy ölelés, ami végig elkísér, Az úton majd néha, gondolj reám, Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár. Nem bírjuk könnyek nélkül hallgatni! Demjén Ferenc - Kell még egy szó. Nézz rám, és lásd, csillagokra lépsz, Nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés. Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény, Tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz. Szállj, szállj, sólyom szárnyán, Három hegyen túl! Száll, szállj, ott várok rád, Ahol véget ér az út! Úgy kell, hogy te is értsd, nem éltél hiába, Az a hely, ahol élsz, világnak világa, Az égigérő fának, ha nem nő újra ága, Úgy élj, hogy te legyél világnak virága.
(Érdemes az egészet a ritmusok és magasság változások alapján is végighallgatni. ) A repülés élményének megidézése miatt így lesz pl. "sóóólyóm", stb. A "túl" és az "út" csak kicsit, de még a "hibahatáron" belül rímel, a "túl" nyújtása viszont a távolságra, az "út" lezárása viszont nem az útra, mint hosszra, hanem annak éppen a végére tud utalni. Érdemes tehát az egészet úgy IS végighallgatni, hogy a ritmusokból (nyújtások-rövidítések) és a hangmagasság-változásokból milyen absztrakt kép rajzolódik ki, a szavak értelmétől is függetlenül. Például, a "három hegyen túl", így valójában "hetedhét országon túl" jelentésű, azonban a szavak szerepeltetése megidézi az út végét, a Hármashegy országát a Háromhalom országát. A szavak alapján mégis kideríthető, hogy "Ki" az, aki énekli a dalt? A szöveg alapján tehát valaki elindul az útra, mégpedig az otthonából. De miért? Az utalásokból azt látjuk, hogy azért, mert az eredeti helyen nincs meg a teljesség életlehetősége. Erre utal a "régi szenvedés", illetve ott nem nőtt-nőhetett az Égigérő fának "újra ága".
- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre A Sion-hegy alatt Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: "Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. " "Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. A sion hegy alatt ady 3. Csak tudnék egy gyermeki imát. " Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott.
Az én-versekhez hasonlóan e költeményre is a beszélő felnagyított, "mitikus magányossága" jellemző. Blaszfémia: kegyeletsértés; magasztos dolog kigúnyolása.
Olvass hasonló verseket: