Jogellenes a munkavállaló felmondása, ha nem írásban mond fel nem tölti le a felmondási idejét munkakörét nem az előírt rendben adja át nem indokolja meg a határozott idejű munkaviszonya megszüntetését, vagy azt nem a törvényben előírt okra alapítja, s ha ez az ok nem valóságos, világos vagy okszerű. Azonnali hatályú felmondás: Jogellenes a munkáltató és a munkavállaló azonnali hatályú felmondása, ha a felmondó fél nem tartja be az azonnali hatályú felmondásnál előírt jogvesztő határidőket az azonnali hatályú felmondás indoka nem felel meg a törvényben előírt indoknak a felmondási ok nem valós, világos, okszerű. Ha a felmondást, vagy az azonnali hatályú felmondást a munkáltató részéről nem az arra jogosult személy (munkáltatói jogkör gyakorlója) teszi meg, s azt utóbb sem hagyja jóvá, akkor a felmondás nem jogellenes lesz, hanem érvénytelen (20. § (3) bekezdés). Ebben az esetben ezért nem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni, hanem az érvénytelenségét.
Egyéb esetben a II-es típusú (ALG II) munkanélküli segélyt igényelheti a munkaügyi központban. Fontos: Ha munkanélküli segélyben részesül, továbbra is rendelkezik betegbiztosítással! Ügyeljen arra, hogy utolsó fizetését a munkaviszony megszűnését követően rendes időben megkapja (pl. a következő hónap 15. napjáig)! Gyakran előfordul, hogy a munkáltató ezt a fizetést nem vagy nem teljesen fizeti ki. Forduljon tanácsadóhoz, ha a munkáltató nem fizet! Még biztosított vagyok? A munkaviszony megszűnését követően 30 napig utólagos hatályú betegbiztosítási védelemben részesül. Az Ön betegbiztosítása is garantált: ha új munkahelyet talál, ha munkanélküli segélyt kap vagy ha Ön házastársán keresztül biztosítható. Ellenkező esetben Önnek önkéntes alapon kell magát biztosítania, amelynek díját Önnek kell fizetnie. Ha elutazik Németországból, jelentkezzen ki lakcíméről, és értesítse a betegpénztárt - ellenkező esetben az további díjfizetést követelhet. Mi a munkáltató kötelezettsége? A munkaviszony megszűnését követően Ön munkakönyvre és kilépési papírokra (kijelentkeztetés a társadalombiztosításból és az elektronikus adóigazolás kinyomtatása) jogosult.
2022. március 7-étől elvileg visszamehetnek dolgozni a kötelező oltásról szóló rendelet miatt az állami közoktatási és a szakképzési rendszerből kiesett pedagógusok. A rendelet szerint a munkáltató döntésének függvényében március 7. Mit jelent, hogy kötelező oltást rendelhet el a munkáltató?. és április 1. között kell megszüntetni a fizetés nélküli szabadságot. A rendelet-módosítást a sztrájkbizottság szakszervezeti oldala nagy sikereként értékeli, egyúttal megkésett lépésnek tartja, mivel az oltás hiánya miatt a közoktatási és szakképzési intézményben dolgozók többsége kénytelen volt foglalkozási jogviszonyt létesíteni vagy vállalkozóvá válni. A harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságnak a biztosítási jogviszony megszakadása miatt ugyanis súlyos következményei vannak. Sajnos ezért lesznek olyan tanárok, akik már nem mennek vissza korábbi munkahelyükre, sőt, időközben úgy döntöttek, hogy végleg elhagyják a pedagóguspályát - írták a szakszervezetek aközleményükben. Korábban arról számoltak be a pedagógus szakszervezetek, hogy a kormányoldal nemrégiben még okafogyottnak titulálta az állami intézményekben dolgozók kötelező oltásáról szóló rendelkezésekkel kapcsolatos sztrájkkövetelést, sőt a bíróságnak beadott ellenkérelmükben e követelés jogellenességének megállapítását is kérte a kormány a bíróságtól.
2021. 11. 09. Munkaügy 0 Nincs hozzászólás A kormány október 28-án kelt rendelete alapján vált lehetővé, hogy az üzleti szféra munkáltatói kötelezővé tegyék, pontosabban a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet – Dr. Király György. A rendelet megfogalmazása alapján tehát nem lehet általános jelleggel megmondani, hogy melyik munkahelyeken indokolt, és melyeken nem indokolt a kötelező oltás előírása – hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Ráadásul az egyes munkáltatóknál a különböző munkakörökben dolgozókra is eltérően dönthet a kötelező oltással kapcsolatban a munkáltató. A TASZ állásfoglalásában igyekszik kitérni minden olyan körülményre kitérni, amit figyelembe kell vennie egy munkáltatónak, mielőtt dönt a kötelező oltásról. Az üzleti szférában a munkáltatók november 1-től kötelezhetik oltásra a dolgozókat, és legalább 45 napot kell adniuk arra, hogy a kötelezettségnek eleget tegyenek.
8. Tehető-e kivétel? Kiemelendő, hogy a munkáltatónak a most bevezetett korlátozások ellenére is meg kell tartania az olyan alapvető munkajogi követelményeket, mint például az egyenlő bánásmód. Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a védőoltási kötelezettség nem írható elő általánosságban a munkavállalók számára, a munkáltatónak minden munkavállaló vonatkozásában egyedileg, az adott munkakör sajátosságára tekintettel is vizsgálnia kell, hogy mennyire szükséges és arányos a kötelező oltás elrendelése. Index - Gazdaság - Ezzel jár a munkahelyen, ha a dolgozó nem veszi fel a kötelező oltást. 9. Személyes adatkezelés A Kormányrendelet egy külön szakasza foglalkozik az adatvédelemmel, mely szakasz előírja, hogy a munkáltató, mint személyes adat kezelheti a munkavállalók védettségi igazolványában, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő személyes adatokat. A Kormányrendelet tehát a személyes adatok kezelése terén is "kiterjeszti" a munkáltatók jogkörét és felhatalmazza őket, hogy az eddigieknél jóval szélesebb körben kezeljenek a munkavállalókról személyes adatokat. Fontos, hogy ebben az esetben is meg kell felelni a vonatkozó adatvédelmi jogi előírásoknak, tehát a munkavállalókat adatkezelési tájékoztató útján tájékoztatni kell az adatkezelések ezen új típusáról és munkáltatóként különös figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a most tárgyalt személyes adatok többsége különleges személyes adatnak minősül, hiszen azok a munkavállaló egészségi állapotára vonatkoznak.
Az intézkedés ellen országszerte tüntetéseket is tartottak. A mai cseh kormányülésen jóváhagyták a járványügyi szabályzat módosítását is, ennek értelmében az országban 2023 augusztusáig meghosszabbítják a jogszabály érvényességi idejét, az új kiegészítések pedig lehetővé teszik, hogy a kormány karanténintézkedéseket rendeljen el. Vlastimil Válek egészségügyi miniszter bejelentette, hogy újabb járványügyi intézkedéseket fognak bevezetni, például engedélyezik a 12 év feletti gyermekek számára az emlékeztető vakcinaadagok beadását. Csehországban mindeközben több mint 28 ezer fertőzöttet azonosítottak kedden, ami rekord a járvány kirobbanása óta, de a szakember szerint a hónap végére napi 50 ezer új fertőzött is lehet. Koronavírus Csehország oltás eltörlés vakcina védőoltás
Vagyis a munkavállaló nem fordulhat közvetlenül háziorvosához az oltás ellenjavaltságának igazolása érdekében, azt csak akkor teheti meg, ha a foglalkozás egészségügyi szakorvos szakvéleményt valamely okból nem ad ki. Továbbá a GYES-en, GYED-en lévők, valamint a más okból tartós távollevő munkavállalók sem kötelezhetők a védőoltás felvételére. 7. Érdemes-e kivárni? A Kormányrendelet, mint a veszélyhelyzet idején kiadott oly sok más kormányrendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához igazodik, vagyis amennyiben az előbb említett törvény hatályon kívül helyezésre kerül, úgy a Kormányrendelet is hatályát veszti. A törvény jelenleg 2021. december 31-éig hatályos, tehát a mai napi tudásunk szerint a fent részletezett Kormányrendelet is 2021. december 31. napjáig tartalmaz kötelező rendelkezéseket. Ahogyan azonban a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem kizárt, hogy a december határidőt követően is fennmaradhat a veszélyhelyzet, ezáltal pedig a korlátozó rendelkezések.