A bányászok a munka után így hamar nyugovóra tudtak térni, hiszen ezek a házak nem estek messze a munkahelyüktől, amelyben esténként a petróleumlámpa fénye mellett beszélgethettek. Közép-bánya A Mária-bányától elindulva alig egy kilométert teszünk meg, és elérkezünk a Közép-Bányához, aminek a medrét egy gyönyörű szép tó is tarkítja. A tó kiterjedése sokkal nagyobb, mint amennyit mutat magából, hiszen meglehetősen mély, és hosszan benyúlik a kőzetréteg alá. Amint látható, a turistaút egy falépcsőn keresztül felvisz a bánya peremére minket, ahol gyönyörködhetünk a tó szépségében. A tó egyik érdekessége, hogy megtalálható a vizében az édesvízi medúza is. A vidék vulkanikus történelmének gazdagságát az is bizonyítja, hogy itt található meg Európa legnagyobb egybefüggő bazalt fennsíkja is, a Medves-fennsík. Kis-bánya A tanösvény következő pontja a Kis-bánya, de előtte még a turistaúton belebotlunk egy elhagyatott bányalejáratba. Fiúk a kavicsbányában. A Kis-bánya valójában nem is olyan kicsi. Több, nagyobb kúpokat is találhatunk itt, amit a bányászat melléktermékeként, mint fel nem használható kőzetből halmoztak fel.
Bányaudvar – Nagy bánya. Felvétel: Puntigán József. Nagy bánya. Felvétel: Puntigán József. A kőbányákban virágkorukban több ezren dolgoztak, a bazaltot az ún. ritzerek munkálták meg. A terület első bazaltbányáját 1878-ban nyitották meg a Salgótarján közelében fekvő Nyerges-hegyen, két évvel később nyílt meg a Macskalyuki-bánya (ma Szlovákia területe, Sátorosbánya része). Az eresztvényi kőbányák az 1. világháború után nyíltak meg, fénykorát a 2. világháború utáni években élték meg. Drexler Szilárd. Felvétel: Kovács Roland. A 20. század második felében a szénbányászat megszűnésével a bazalt kitermelése is fokozatosan megszűnt. Ennek oka volt az is, hogy a jó minőségi bazalt kitermeléséhez nagy területű "meddőket" kellett volna eltávolítani, ami már gazdaságtalannak bizonyult. A piaci igények megszűnése és a természetvédelmi hatóságok intézkedései nyomán a bányákat az 1980-as évek közepén bezárták. Felfelé a bánya határában. Közép bánya to site. Felvétel: Puntigán József. Helyeik értékes és érdekes turisztikai látványossággá váltak, hiszen a bennük folyó munkálatok láthatóvá tették a terület geológiai szerkezetét.
7 / 66 Első pillantás a Tavas-bányára Fotó: Konfár Tibor Mi tagadás, ebből az irányból ritkán érkezünk ide, pedig a látvány, ami innen fentről tárul elénk mellbevágóan szép. A lágyan simogató tavaszi napsütés fényében aranysárgán csillogó sziklafalak ölelésében megbújó kicsiny tengerszem víztükre a türkiz ezernyi árnyalatában pompázik. Medves-fennsík, Eresztvényi Kőbányák tanösvény » KirándulásTippek. Türkizkék, vagy türkizzöld, mélykék, avagy világoszöld, eldönteni nem lehet, mert a vidáman játszadozó napsugarak csalfa tréfát űznek érzékszerveinkkel. Nem lehet, és talán nem is kell, mert amit itt találunk, azt leírni szavakkal igen nehéz lenne, fényképek tucatjai sem adják vissza teljesen. Egyszerűen jó itt lenni, hallgatni a csendet, és csak úgy létezni a tűzben született bazalt és a jéghideg víz alkotta léleknyugtató harmóniában. 8 / 66 A Medves türkizkék gyöngyszeme Fotó: Konfár Tibor Persze felmerül a kérdés, hogyan is jött létre ez a kis mesevilág itt, a bazaltfennsík peremén, félezer méteres magasságban? A választ a közeli táblákon olvashatjuk.
A Medves fennsíkon vezet keresztül a Duna és Tisza közötti vízválasztó vonala. Praklfalvi Péter, geológus. Felvétel: Puntigán József. Egy gyönyörű bükkös erdőn keresztül haladva került a túrázók látóterébe a Salgói vár, amely a Medves fennsík 625 m magas csúcsán épült fel a 13. században. Építése a Kacsics nemzetség Illés ágához kötődik. Egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven említik. Teljes kiépítésére 1500 került sor. Bükk erdő. Felvétel: Puntigán József. Az évszázadok során birtokolta a Szécsényi család, Csák Máté, a cseh husziták, rövid ideig Balassi Bálint tulajdonában is volt. 1554 és 1593 között török uralom alatt állt. Felszabadítása után fokozatosan elhagyatott lett, lepusztult. 1938-ban turisztikai célokkal részben felújították, de csak az 1980-as években megkezdett, lényegében máig tartó régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől. Közép bánya tó to write. Ma közkedvelt kiránduló hely. Háttérben Salgó vára. Felvétel: Puntigán József. A várba vezető útvonal legigényesebb szakasza a vár alatti lejtő, melynek meredeksége eléri a 40 fokot.
Holott akkor még szó sem volt az építőanyag-árak elszabadulásáról, bár ennek egyik faktora éppen a kormány által meghirdetett otthonteremtési támogatás, amely óriási lakossági keresletet generált a továbbra is pörgő állami beruházások mellett. Kezdőoldal. Az Átlátszó már akkor attól tartott, hogy ezek az intézkedések az építőiparban és bányászatban érdekelt oligarcha-körnek fognak leginkább kedvezni, miközben a környezetvédők kezdhetnek aggódni a jogszabályok egyszerűsítése miatt. S lőn: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke még azon a nyáron eltörölte a bányafelügyelet által hozott határozatok közzétételének eddigi formáit, amivel lehetővé vált, hogy a lakosság, illetve a környezetvédelmi szervezetek már csak akkor értesülnek egy-egy bányanyitási vagy bővítési szándékról, ha az már meg is kapta az engedélyt. A kormányhatározatban megjelölt közép-magyarországi területen – köztük Kiskunlacházán – rögvest meg is indultak a kavics- vagy homokbányák bővítését célzó hatósági eljárások. A már említett, friss kormányrendelet-módosítás egyébként azt is kimondja, hogy a különleges szabályok a már megkezdett eljárásokra is vonatkoznak, így a kiemelt üggyé vált kiskunlacházi és délegyházi bányák engedélyezése pillanatok alatt lepöröghet.
Egy látványos kilátásokkal fűszerezett Medves-fennsík-körtúrával ezt a kis tengerszemet kerestük fel mi is első tavaszi túránkon. Rónaság félezer méteren: a Medves-fennsík 2 / 66 A Medves-fennsík panorámája Fotó: Konfár Tibor Évszázados bükkerdőben madárcsicsergésre ébredni az élet apró kis ajándékának számít a mai rohanó világban. Közép bánya to content. Ha ez az élmény kiegészül egy jó reggelivel és egy forró feketével, akkor bizonyosan elmondhatjuk, hogy ezen a napon már megérte felkelni. A Medves-vidék szívében, Eresztvény gyönyörű bükkösében meghúzódó szállásunk parkolójából indulva pontosan ilyen hangulatban vágtunk neki az előttünk álló alig tíz kilométeres túránknak. 3 / 66 Eresztvény játszótere Fotó: Konfár Tibor Eresztvény egykoron bányatelep volt, a bazalt feldolgozására és szállítására rakodó és kőzúzó volt kiépítve ezen a területen. A fennsík peremén, közel ötszáz méteres magasságban nyújtózó tisztás ma a kirándulók és túrázók paradicsoma, csodaszép játszótér, büfé, és egy tavacska is várja az ide látogatókat.
Normál csengetési rend: 1. óra: 08:00-08:45 2. óra: 08:55-09:40 3. óra: 10:00-10:45 4. óra: 10:55-11:40 5. óra: 11:50-12:35 6. óra: 12:45-13:30 7. óra: 13:30-14:15 Rövidített órák: 1. óra: 08:00 – 08:35 2. óra: 08:45 – 09:20 3. óra: 09:30 – 10:05 4. óra 10:15 – 10:50 5. óra: 11:00 – 11:35 6. óra: 11:45 – 12:20 Rövidített órák megemlékezések idején: 1. Csengetési rend | Óbudai Árpád Gimnázium. óra: 08:00 – 08:40 2. óra: 08:50 – 09:30 3. óra: 09:45 – 10:25 MŰSOR: 10:35 – 11:05 4. óra: 11:10 – 11:50 5. óra: 12:00 – 12:40 6. óra: 12:50 – 13:30 7. óra: 13:35 – 14:15
Iskolánk csengetési rendje: óra 8. 00 – 8. 45 óra 9. 00 – 9. 45 óra 10. 00 – 10. 55 – 11. 40 óra 11. 50 – 12. 35 óra 12. 55 – 13. 40 óra 14. 00 – 14. 45
CSENGETÉSI REND 1. óra 8:00 – 8:45 10 perc 2. óra 8:55 – 9:40 3. óra 9:50-10:35 20 perc 4. óra 10:55-11:40 5. óra 11:50 – 12:35 6. óra 12:45 -13. 30 7. óra 13:50 – 14:35 5 perc 8. óra 14:40 -15:25