2021. szeptember 06., hétfő 18:38 | Origo Ha van színész, akit egy egész ország, egy egész világ szeretett, az Belmondo volt. Ha van színész, aki a legcsodálatosabb művészfilmekben éppoly felejthetetlen volt, mint a legnépszerűbb vígjátékokban, krimikben vagy akciófilmekben, akkor az Belmondo volt. Az egykori bokszoló, a Nouvelle Vague-tól, a francia új hullámtól jutott el Bebelig, a páratlanul népszerű mozisztárságig. Kifulladásig és Zsaru vagy csirkefogó, Bolond Pierrot és Borsalino, Mississippi szirénje és A profi. Egy elkényeztetett gyermek utazása és Szabadlábon Velencében. A Nyomorultak és A javíthatatlan. Index - Kultúr - Meghalt Jean-Paul Belmondo. 20 év óta egész Franciaország szinte folyamatosan aggódott az életéért. 2001-ben kapott agyvérzést, ezután nagyon nehezen tudott már mozogni. (Kis híján a színpadon halt meg, miként nagy elődje, Moliére - Belmondót végül meg tudták menteni, meghosszabbították az életét. ) A leghíresebb francia színésziskolába járt, Jean Rochefort és Jean-Pierre Marielle társaként. Nem fejezte be, de igazából neki nem is kellett: néhány év múlva kiderült, hogy az egyik legjobb francia színpadi színész is ő lett.
Nyolcvannyolc éves korában meghalt Jean-Paul Belmondo – közölte a világhírű francia színész ügyvédje az AFP francia hírügynökséggel. Jean-Paul Belmondo a francia filmes újhullám legnagyobb sztárja volt a 60-as, 70-es években: az innovatív és független, felforgató filmes irányzat minden fontos rendezője, Jean-Luc Godard, Francois Truffaut és Claude Chabrol Belmondót akarták. "Bohócnak készültem, kamaszfejjel bokszkesztyűt húztam, az orrommal felfogtam jó pár ütést, mielőtt színész lettem – mesélte néhány éve, hogy honnan indult – hiába figyelmeztetett az akadémiai tanárom, hogy ilyen arccal legfeljebb ajtónállókat játszhatok, nem tudta kedvemet szegni. " Jean-Paul Belmondo tíz évet lenyomott a színházban, mire felfigyeltek rá a filmesek. Jean-Paul Belmondo előtt tiszteleg a Frankofón Filmnapok. Jean-Luc Godard Kifulladásig című filmjében nyújtott alakítása hozta meg számára az átütő sikert 1960-ban. A színész 26 éves volt ekkor. Jean-Paul Belmondo 80 mozifilmje közül 40 a hatvanas években forgott. Szerepválasztásai bizonyították, mennyire sokrétű színész volt, sosem riadt vissza attól, hogy teljesen eltérő karaktereket alakítson.
Testfelépítését, sportolói múltját, nem utolsósorban sokoldalú tehetségét kamatoztatta ezekben az akciókban bővelkedő, többnyire humoros filmekben, amelyekben a legveszélyesebb mutatványokat is kaszkadőr nélkül hajtotta végre. Mindez kockázatokkal járt, a Montreali bankrablás című filmben olyan súlyosan megsérült, hogy rohammentővel kellett kórházba szállítani. Felsorolni is nehéz filmjeit, amelyek révén a franciák egyik legnépszerűbb színésze lett: Cartouche, Borsalino (ismét Alain Delonnal), A profi, A betörés, A riói kaland, A javíthatatlan, Ászok ásza, Stavisky, Désiré, Szabadlábon Velencében, Magányos zsaru. A filmezés mellett a régi "szerelemhez", a színpadhoz sem lett hűtlen: 1987-ben a Kean, a színész, 1990-ben pedig a Cyrano de Bergerac címszerepében aratott hatalmas sikert. 1991-ben megvásárolta a Théatre des Variétés színházat, ahol egykor maga is szerepelt, a színháznak 2004-ig volt tulajdonosa. Az akció- és kalandfilmek után 1995-ben ismét egy komolyabb műben, a Claude Lelouch rendezte A nyomorultakban, az Hugo-regény modern, antifasiszta históriává alakított feldolgozásában csillantotta meg sokszínű tehetségét.
A produkciót barátja, a főleg színészként ismert Francis Huster rendezte. 2016-ban Belmondo a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon átvette az Arany Oroszlán-életműdíjat. Hiányozni fog nekünk. Forrás: MTI, Wikipédia Fotó: Pinterest
Puliszka – ez a szó minden, ami múlt, ami kedves és nosztalgikus. Valaki a nagymamájától emlékszik rá, másnak pedig csak mesekönyvekből rémlik a kedves szó, és nem is tudja elképzelni az ízeit. Dusha Csenge, a SALT Budapest cukrászséfje saját emlékeit költöztette egy maréknyi édességbe, a szatmári szilvalekvárral készülő, langyos puliszkába. Degusztációs menü budapest. Desszert, ami hidat képez múlt és jelen között: puliszka Régmúlt ízek tárháza A SALT Budapest 2019-ben érkezett meg Budapestre és csupán 2021-ig kellett várniuk, hogy a világ legfontosabb étteremkalauza, a Michelin egy csillaggal honorálja fáradhatatlan kreatív munkájukat. A Tóth Szilárd vezette csúcskonyha a nemzetközi vonal, vagy divatos ázsiai fúziók nélküli regionális kortárs gasztronómiát visz, megannyi Kárpát-medencéből származó ízzel, alapanyaggal, konyhatechnológiával. Az inspirációk és az emlékek legtöbbször Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származnak, de Szeged és Csongrád környéke vagy éppen Erdély bőséges alapanyagkínálata és néprajza is visszatérő elemek a SALT Budapestben.
De sok-sok palack bor és egyéb vásárlási, ill. kurzus utalványok is várják a tombolát vásárló vendégeket. Látogasson el az esemény Facebook oldalára, ahol napról napra derül ki valami új a rendezvényről!
: Az érlelt marhacarpacciónál az is egy játék, hogy magadnak pakolod össze a neked tetsző falatot, mert azt éreztük, hogy az ilyen jellegű éttermek gyakran túl feszesek, viszont itt a menünél mi direkt azt csináljuk, hogy például a fogás mellé teszünk egy darabka kenyeret, és megmondjuk a vendégnek, hogy fogja meg, tunkolja ki a szaftot, mert annyira jó, vagy fogja meg az ételt, és ő mártogassa bele a mellé tálalt mártásba kézzel, mi pedig visszük a törlőkendőt, hogy utána tiszta legyen a kéz, és ne legyen diszkomfort érzés. Tehát oldani próbáljuk a hangulatot. A galambnál a csontot is ott hagyjuk, hogy tessék megfogni és lerágcsálni a fent maradt, finom húsos részeket. És ezt imádják a vendégek, mert otthon érezhetik magukat, mindenféle feszengés vagy gátlás nélkül. Arról nem is beszélve, hogy kézzel megfogva egészen más kapcsolat alakul ki az elfogyasztott étellel. A változások útján-Zeya Restaurant - GastroGuide. Galambmell szőlővenyigén és rozmaringágon Josperben füstölve, előtte 50 fokon szuvidálva, majd kérgesítve, vajban és kacsazsírban konfitált kacsaszívvel, kacsacombbal és barna vajban sütött csengelei újburgonyakrémmel tálalva Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest WLB: Nem is tudom hirtelen, van-e egyáltalán még olyan étterem rajtatok kívül, ami a rendszerváltás környékén nyitott és folyamatosan ilyen magas minőségű maradt.