A fagyérzékeny évelőket vagy kistermetű fás szárúakat a temetőkben használatos olajmécsesek is megbízhatóan melegítik, de ezeket agyagalátétre állítsuk, mert a műanyag alátétek meggyulladhatnak. Gyújtsuk meg a mécseseket és borítsunk rájuk egy nagy agyagcserepet, amely felmelegszik, és lassan adja le a környezetébe a meleget. Tipp: Megfelelő növényeket ültetünk, egymás mellé akkor azok kölcsönösen megvédik egymást a betegségekkel és kártevőkkel szemben.
Ilyenkor az alsó légrétegek kisebb-nagyobb mértékben 0 oC alá hűlnek. Általában elmondható, hogy teljes szélcsend jellemző rá, és csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le fagypont alá, míg 5 méter fölött már 0 oC feletti légréteg található. A kisugárzási fagyok ellen a hőtermelésre, a kisugárzás mérséklésére, valamint a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek többé, kevésbé megoldást jelenthetnek. Talán a legismertebb ilyen fagyvédelmi módszer a füstölés, klasszikusan nem égő, csak parázsló anyag (pl. szalmabála) begyújtása. A módszer alapvető célja a kisugárzás csökkentése: füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. A módszer hőmegőrző képessége meglehetősen kicsi, mindössze 1-2 oC-os védelmet nyújt, és csupán kis területen hatékony. Paraffingyertyás fagy elleni védekezés Hasonló elven működik, de nagyobb terület megvédésére alkalmas, kevésbé környezetszennyező megoldás a paraffingyertyás védekezés. Ezek a paraffingyertyák egyszerű fűtőberendezések: a tüzelőanyagként szolgáló paraffin fedeles, fém kannában kerül kiszerelésre.
Le kell választanunk a kéregpikkelyeket és a kéregfoszlányokat, majd le kell takarítani a fákra rakódott szennyeződéseket. Nagyon fontos, hogy az eltávolított részek ne maradjanak a talajon, és a komposztba se kerüljenek! Gyűjtsük össze, és semmisítsük meg, leginkább úgy, hogy zsákba téve elszállíttatjuk a zöldhulladékként. Kapjuk elő a metszőollót, és tegyük termővé a fákat. Fotó: Pixabay 2. A tavaszi metszés Nagyon fontos teendő a gyümölcsfák ritkító metszése. Így sokkal átláthatóbb lesz a korona, és minden gyümölcsöt kellő mértékben fog érni a napfény. Fontos, hogy ne csak a fa tetején legyenek virágok, hanem a teljes koronában. Emiatt ki kell metszeni az egymást keresztező, sűrűn nőtt ágakat, és a beteg, törött részeket is el kell távolítani a fákról. Ezen kívül meg kell szabadítani a fákat a törzsön, a törzs tövén, vagy a gyökereken keletkezett sarjaktól, amelyeket tőből ki kell metszeni. A gyümölcsfák körül távolítsuk el a füves, mohás réteget, hiszen ez megakadályozza, hogy az esővíz lejusson a fa gyökeréig, és a tápanyagok egy részét is elvonja a fától.
Ezek a kártyák az eredeti szolgáltató hálózatát használják. ) Ha bosszankodni akarunk, találomra megnéztem egy szolgáltatót a szomszédos Ausztriában: telefon (és hűségnyilatkozat) nélkül kemény 7, 5 euroért, azaz 2. 200 forintért kapunk havi 1. 000 perc beszélgetést, 1. 000 SMS-t és 1 GB internetet túlforgalmazási díj nélkül. Nálunk csak az internet drágább ennél. További 2, 5 euróért, azaz összesen 2. 900 Ft-ért 2. 000 percet, 1000 SMS-t és 2 GB internetet kapunk. Olcsó feltöltőkártyás telefonok arai. Link itt. De a 23 forintos feltöltőkártyás ár is barátibb, mint idehaza. Idén két új virtuális szolgáltató lépett piacra, a T-mobile-os Lidl és a Vodafone-os Tesco Mobil. Ha azt nem is reméltük, hogy a beszélgetés európai értelemben is olcsó lesz, egy kevés árengedmény lehetősége felcsillant. Először a Lidl indult, Bluemobil néven, a 43 forint helyett 33 forintos percdíjjal. Kíváncsian vártam, ezek után mivel rukkol elő a Tesco. Meg is érkezett 29, 5 forintos percdíjjal, bár egy kicsit furcsa volt, hogy az eredeti percdíj 59 forint, de – idézem- "Egyszerűen megduplázzuk a feltöltésed".
SIM kártya Én a SIM kártyát új itemként képzelem el, ami csak a telefonszámot határozza meg, de semmi más nincs tárolva rajta. Minden telefonba egy kártyát lehet behelyezni, és az a telefonszám lesz ami a kártyának a száma. Amikor egy telefont vesz az ember, akkor abban nem lenne alapból sim kártya. Két féle kártya is lehetne akár. Olcsó feltöltőkártyás telefonok telekom. Bár ha a jelenlegi rendszerrel marad a dolog, akkor ezzel nem is kell foglalkozni. Lenne az előfizetéses, ami óránként vonna le valamekkora összeget és más díja nem lenne, illetve lenne a feltöltőkártyás. A feltöltőkártyásnak még annyi plusz adattárolása van (a telefonszámon kívül), hogy mennyi pénz van a kártyán. Csak annyit tud eltelefonálni, SMS-ezni amennyi pénz fel van töltve rá. Ismeretlen szám Be lehessen állítani a telefonon, hogy ne jelenlen meg másnál a telefonszámunk (rejtett szám), ha hívjuk vagy üzenetet küldünk neki. Viszont ezt a rendőrségen szükség esetén ki lehet deríteni (akár egy konkrét irodában). Bejelentések 911 hívás esetén mindenképpen kijelzi a hívó telefonszámát (a nevét viszont nem, ha nem adta meg, csak az adminok számára).
Már régóta bosszankodom a magyar távközlési cégek lehúzás jellegű árképzésén. A feltöltő kártyás percdíjak mindhárom szolgáltatónál 43 és 44 forint között vannak perc alapon, ami másodperc alapon kb. 65 forintos percdjat jelent. Évek óta egységes mindhárom szolgáltatónál a tarifa, jobb helyeken ez minimum kartell-gyanús lenne, mert nem 35 és 45 forint között szórodnak az árak, hanem pontosan 43, 43, 7 és 44 Ft. Tavaly egyöntetűen 41 Ft volt mindenhol a tarifa, idén csak az ÁFA-emelés miatt van egy kis eltérés. (A mindenféle csomagok csak ennek a magas árnak a variálásai, például hétvégén olcsóbban kapod a percdíjat, de cserébe hétközben lélegzetelállító 90 forintos percdíjért telefonálsz. Új feltöltőkártyás csomag a Telenornál. A végén ugyanott vagy az átlagárral. ) Úgy tűnik, felosztották a piacot, nem sok dolog zavarta meg ezt a nekünk drága, a szolgáltatóknak ideális állapotot. A virtuális szolgáltató Postafon feltűnése a maga 39 forintos percdíjával nem nagyon kavarta fel a piacot. (A virtuális szolgáltatók "ál-szolgáltatók", valamelyik mobilos cég kártyáit a saját nevük alatt árulják.