Kadarkút Kadarkút város a zselici dombság és a belső-somogyi hátság határán fekvő település. Egyrészt átmenet két tájegység között, mely éghajlatában is jelentkezik (szubmediterrán hatások), másrészt földrajzi fekvése által központi település, hiszen kb. 25-25 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől Kaposvártól, Nagyatádtól és Szigetvártól. Központi szerepéből fakadóan a közlekedésben is fontos szerepet tölt be, hiszen buszfordulójában naponta 30 járat is megfordul. A központi szerepre utal a város címerében megjelenő ezüst, háromágú szarufa is. Somogyország természeti értékekben gazdag vidék, rengeteg erdő, halastó, gyönyörű völgyek, rétek találhatók, nem beszélve ezen környezet vad-és halállományáról. Kadarkút az előbb említett "hétköznapi csodákon" túl, egyedi természeti adottságokkal is rendelkezik, mint például a tőzeges ősláp, ill. a kihasználatlanul maradt 800-1300 méter mélyen fakadó melegvíz. Kadarkúti-Nagybajomi Kistérségi Közkincs Kerekasztal - G-Portál. Kadarkúton és környékén az évek során előkerült leletek azt igazolják, hogy már i. e. 8.
Vezető: Karsai József Kadarkúti Ipartestület 7530 Kadarkút, Árpád u. 3. Vezető: Nagy Lajos Egyéb szervezetek: Cigány Kisebbségi Önkormányzat Polgármester: Csonka István Tel. : 30/266-2026 Roma Tánccsoport is működik. Kadarkúti Népdalkör Művészeti vezető: Hardiné Csutorás Györgyi Tel. : 70/934-4639 Árvácska Nyugdíjas Népdalkör Vezető: Szép Erzsébet Tel. : 82/481-489, 30/599-0337 Jálics Ernő Integrált Közoktatási Intézmény Művészeti Iskolájának Fúvós Zenekara Vezető: Kállay Anette Tel. : 70/372-4937 Néptánc tanszak, képzőművészet tanszak, zenetagozat működik. FATE zenekar Vezető: Juhász Tamás E-mail: Honlap: Kadarkúti Szkander Szakosztály Vezető: Kesztyüs József Tel. : 30/422-0529 Kadarkúti Református Egyházközösség 7530 Kadarkút, Hódos u. 1. SONLINE - Harapja le féláron a farsang farkát. Lelkipásztor: Uszkay Huba Tel. : 82/482-299 Kadarkúti Katolikus Egyházközösség 7530 Kadarkút, Fő u. 5. Plébános: Lukácsi Géza Tel. : 82/385-273, 82/581-029 Evangéliumi Pünkösdi Közösség 7530 Kadarkút, Vótapuszta 1. Igazgató, lelkipásztor: Óvári Róbert Tel.
000-10. 000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. A város nevének első írásos említése, a Pannonhalmi Apátság 1137-ben kelt, hamis tulajdonviszonyok igazolása céljából készült oklevelében lelhető fel, Chadarcuthai formában. A középkorban a város mai területén 7 falu volt: Kadarkút, Kiskadarkút, Szentkirály, Körmend, Kenéz, Szentimre és Hódos. Csokonai Vitéz Mihály környékbeli tartózkodása során többször megfordulhatott Kadarkúton, a város nevét Somogyi Kázus című versében is megemlíti. Kadarkút községet 1977-ben nagyközséggé, majd a nagyközséget 2005-ben várossá nyilvánították. A város azóta is igyekszik feladatait fejleszteni, többek között a Jálics Ernő Integrált Közoktatási Intézmény felújításával kínál modern körülmények között képzési lehetőségeket, a megye fiataljai számára. A város 2008-tól a Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás székhelye. A település környékén több kulturáltan kialakított halastó csábítja a pihenésre, nyugalomra vágyókat és a horgászat szerelmeseit. Adattár Polgármesteri Hivatal: 7530 Kadarkút, Petőfi Sándor u.
Közbeszerzés figyelő szolgáltatásunkban lehetőség van előre definiált - azaz már cpv kódokkal kiegészített - üzleti keresőprofilokat beállítani, illetve a felhasználók saját, egyedi keresési beállításokat is megadhatnak. A lenti listában a 24 leggyakrabban keresett kategóriát tekinthetik meg. A kategória mögötti zárójelben, az adott iparágnak megfelelő összes, az elmúlt 7 napban publikált magyarországi és európai uniós közbeszerzési hirdetmények száma jelenik meg. Amennyiben ebben a listában nem talál az Ön tevékenységének megfelelő kategóriát, keresse bizalommal ügyfélszolgálati csapatunkat telefonon (+36 20 455 9530) 10-16-ig munkanapokon, vagy az e-mail címen.
Gyűlölte a vérrontást, az emberi javak pusztítását, különösen fájt neki, hogy a félrevezetett magyarokat idegen érdekekért, a bajban levő városért küzd a halállal. Eddigi költészetében a tegnapot ostorozta, de a háború miatt megváltozott, most már a jövő egy háborús, érzéketlen világ és már csak a múlt számít. 1914-ben írta a Mag hó alatt című költeménye, ami A halottak élén című kötetben jelent meg. Nagyon gyötört, egyrészt, mert beteg, másrészt pedig, hogy nem akarja a háborút. Az első versszakban a múlt háborúira emlékezik. A második versszakban leírja, hogy az embereknek egy új világ kell. Mindenki azt mondja, hogy az a jó magyar aki harcol, ezért lefénylet Ady magyarsága. Az ötödik versszakban leírja, hogy a háború nem élet és Ady is várja a tél utáni tavaszt, mint a mag a hó alatt. Az Ember az embertelenségben című versét 1916 szeptemberében írja, A halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ady háborús költészete - Kvíz. Ez a vers a költői és emberi helytállás bizonyítéka. A versben metonímia egész sora megtalálható, ami egy szókép, mely két fogalom vagy jelenség közti térbeli, időbeli vagy anyagbeli érintkezésen, vagy okozati kapcsolatokon alapul.
Szimbolizmus és szecesszió Ady költészetében Ady költészetére a szimbolizmus stílusjegyei jellemzőek. Verseiben egyéni képrendszert teremt, melynek középpontjában önmaga állt. A versek történése rendszerint fiktív térben és időben játszódik. Szóképei nem egyszerűen metaforák, hanem – összetettségük révén – szimbólumok. Valamennyi szimbólum a középpontban álló személyiségre utal. Ady háborús költészete - Test. Egy-egy ilyen képpel felnagyítja magát, és a képek sejtelmes titokzatossága, "történetisége" miatt egyúttal mitizálja is. Szimbólumai leggyakrabban saját leleményei, és ezek a jelképek egymással összekapcsolódva sajátos rendszert alkotnak. A költő művészi érzékenysége és magatartása kezdetben mégis inkább a szecesszióhoz kapcsolódik. A szecessziós művészet nemcsak különös, egzotikus és erotikus témáival, virágmintáival, dekoratív vonalaival nyomja rá bélyegét Ady verseire, hanem a személyiség új kultuszával is. Költészete szinte mindig szereplíra: a költő valamilyen szerepben mutatkozik. Jellemző költői magatartás a prófétai magatartás, jövőbelátás.
Ady 1877. november 22-én született Érmindszenten. Apja Ady Lőrinc bocskoros/hétszilvafás nemes (nemesi öntudat, de paraszti életmód). Öccse Ady Lajos, nyelvészkedéssel foglalkozik, egészen Ond vezérig vezette vissza az Ady nevet. Anyja Pásztor Mária, egyszerű értelmiségi családból származik. Endre tanulmányait különböző felekezeti iskolákban végzi, Nagykárolyban piarista, Zilahon református gimnáziumba jár. Érettségi után apja kívánságára jogi tanulmányokat kezd Debrecenben, de nagyon nehezen megy neki az iskola, helyette inkább újságírással foglalatoskodik. 1. verses kötete már 1899-ben megjelenik, de ez még nem hozza meg számár az elismertséget. 1899-től Nagyváradon él, itt híresebb újságoknak ír és ideje nagy részét szórakozással tölti mivel a kulturális élet itt nagyon élénk. Bohém életmódjának köszönhetően elkapja a szifiliszt, mely egész életére árnyékot vet. Ady Endre: Világháborús költészete, Az eltévedt lovas elemzés II. - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Itt ismeri meg 1903-ban Diósy Ödönné Brüll Adélt, Lédát, aki mecénása lesz a fiatal költőnek. Léda nagypolgári férjes asszony, így viszonyuk megbotránkozást vált ki az emberekből, ám Ady sokat köszönhet ennek a kapcsolatnak: Léda többször elviszi Párizsba, segít neki kiadni köteteit és kapcsolatai is segítik előrejutásában.
Az eltévedt lovas (1914) Néhány hónappal a háború kitörése után, 1914 novemberében jelent meg a Nyugatban. Ha a lovas alakja talányos is, a címben szereplő jelző utalása félreérthetetlen; a költemény alkotója mindenkinél hamarább és mélyebben döbbent rá a fenyegető történelmi katasztrófára. E versben a költői én alárendelt szerepet kap a megjelenített világ démonikus látványához képest. Már a felütés is (mely a vers végén ismétlődik, s így keretszerűen fogja egybe a többi szakaszt) démonikus világot idéz meg. A nyitó kép egyúttal a vers alapvető témáját, az Idő mitikus erejét is érzékelteti: a távoli, kultúra előtti vagy nélküli múlt, a volt erdők és ó-nádasok idejének jelenvalóságát s ennek értéktartományát is – infernó-jellegét, az elkárhozott lelkek kísértését ( "Volt erdők és ó-nádasok / Láncolt lelkei riadoznak"). A vers leginkább kibontott tematikus rétege a múlt és a jelen egymásba épülése. Az Idő mintegy térbelileg jelenik meg: a volt erdők és ó-nádasok ős-sűrűjéból bozótként rekedt meg, de a bozót megelevenedik, s az a veszély fenyeget, hogy újra a pőre sík fölé kerekedik.
Értetlenséggel vádolják szimbolizmusa miatt, erkölcstelenséggel erotikus szerelmes versei miatt és hazafiatlansággal Magyarság-versei miatt (a problémákat emeli ki az ország dicsőítése helyett). Emiatt szinte elmenekül Párizsba Lédához, aki menedéket ad neki. 1907-ben visszatér Bp-re, ám kezdetben nem tud elhelyezkedni, és emiatt kisebb, szélsőséges lapoknak ír (Új idők-konzervatívok, Népszava-szociáldemokraták). Az Új időkben megjelent duk-duk affér című cikk megjelentetése után még pártfogóival (Ignotus, Hatvany Lajos) is összeveszik, de később bocsánatot kér tőlük. 1907-ben új kötetet jelentet meg Vér és Arany címmel. 1908. január 1-jétől megindul a Nyugat, melynek haláláig fő munkatársa és mely mindig publikálási lehetőséget biztosít számára (kivéve a világháború időszaka, mert Ady háborúellenes és nem merik közölni írásait). 1912-ben szakít Lédával és 1915-ben elveszi Boncza Bertát, egy fiatal rokon lányt, akivel évekig levelezett. Ő ihleti a Csinszka-verseket. Az évek során egészsége egyre romlik, kötete nem jelenik meg, csak 1917-ben Hatvany Lajos segítségével, ám a verseknek csak a fele kerül kiadásra mert a többi vers minősége nem megfelelő.