Bebizonyosodott az is, hogy a magyar tarka hús mar haként is jó eredményeket érhet el. Ám az 1972-ben kihirdetett kormányprogram hatására a populáció létszáma erősen lecsökkent. Ma a szarvasmarha-állomány 18-20%-a a magyar tarka. A fajta tenyésztésszervezésével, genetikai fej lesztésével és nemzetközi képviseletével az 1989-ben alakult a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete foglakozik. (Forrás: Wikipédia;) Tulajdonságai Kialakítása során egyre jobban igyekeztek megközelíteni a szimentáli fajtajellegét. Hungarikumok :: Magyar állatfajták :: Szarvasmarhafélék. Ennek ellenére a magyar tarkában több az olyan egyed, amelyben nagyobbak a fehér mezők, gyakoribb a csipkézettség, árnyékoltság. Gyakrabban fordul elő a bőr-, a szaru- és a szőrképletekben a szürke és a fekete pigment. Általában a magyar tarka csontozata finomabb, izmoltsága mérsékeltebb, far alakulása keskenyebb, növekedési erélye valamivel kisebb, hústermelő-képessége nagyjából megegyezik a szimentáliéval. Színe sárga-piros-tarka. Élénk, jóindulatú állat. Átlagosan 607 kg élőtömegű, a tehén 600-700 kg, a bika 800 kg.
A nemesítésre irányuló keresztezések nem vezettek kielégítő eredményre, bár kialakult egy fajtaváltozat, a negyedrészt Jersey tejelő magyar tarka. Bebizonyosodott az is, hogy a magyar tarka húsmarhaként is jó eredményeket érhet el. Ám az 1972-ben kihirdetett kormányprogram hatására a populáció létszáma erősen lecsökkent. Ma a szarvasmarha-állomány 18-20%-a a magyar tarka. A fajta tenyésztésszervezésével, genetikai fejlesztésével és nemzetközi képviseletével az 1989-ben alakult a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete foglakozik. Színe sárga-piros-tarka. Élénk, jóindulatú állat. Átlagosan 607 kg élőtömegű, a tehén 600-700 kg, a bika 800 kg. 271 tejelési nap alatt 3208 kg tejet ad. Melyek a legjobb tejelő szarvasmarha fajták? Fel lehet állítani sorrendet?.... Az alapfajta a tőgy és a tőgybimbó alakulása miatt gépi fejésre nem igazán alkalmas, viszont hústermelő képessége jó. A tejelő magyar tarka génösszetétele 25% Jersey, 75% magyar tarka. Tőgye megfelel a gépi fejésre.
Így alakultak ki a tájfajták, amelyek közül a legrégibb, és leghíresebb a bonyhádi pirostarka, amely kiváló tejtermelő volt, elsősorban nyugati fajták keresztezésével nyerték. Több marhafajta hatással volt a kialakulására, de főként a Tolna megyei földbirtokosok által Svájcból importált berni fajta. Később tervszerűen beavatkozva a tenyésztésbe két szimentáli bikával javítottak az állományon. A szimentáli bikák sötétebb piros színt eredményeztek, innen a pirostarka elnevezés. 1890-ben mutatták be Bécsben, majd a fajta a millenniumi kiállításon I. díjat nyert. Azóta is a nemesítésben pirostarka szimentáli bikákat használnak. A bonyhádi marha kettős hasznosítású (régebben hármas vegyes hasznosítású volt), elsősorban kiváló tejhozama tette népszerűvé a gazdák közt, de kiváló a húshozama, és húsminősége, ezenkívül régebben igázásra is használták. A 20. század első éveiben megváltozott a tenyésztés iránya, a küllem helyett a termelékenység került előtérbe. Kiválogatták a jó termelőképességű egyedeket, majd a továbbtenyésztésük után már küllemre szelektáltak.
Az új fajta kialakításába bevonták a tájfajtákat, amelyek a bonyhádi kivételével az 1940-es évekre beleolvadtak az újonnan kialakult magyar tarka fajtába. A magyar tarka szarvasmarha sokféle ősre visszavezethető nagyfokú változékonyságából adódóan a két világháború közötti időben világrekorder tejtermelő egyedek is kerültek ki a fajtából. 1942-re részaránya már elérte a 83%-ot. A két világháború között az állomány homogenitását a szimentáli fajta tenyésztésbe vonásával érték el. Ezzel a keresztezéssel javítani lehetett a magyar tarka tej- és hústermelését és igázhatóságát. Wellmann Oszkár határozta meg először a fajta bírálati szempontjait és törzskönyvezését, elősegítette az egységes tenyésztési célok kialakítását. Kialakult az elit magyar tarka tehén (4000 kg tej/305 nap, 150 kg tejzsír) és az aranytörzskönyv (25000 kg tej, 900 kg tejzsír, 6 élő borjú). A II. világháborúban az állomány fele veszett oda. Egy 1950-ben hozott rendelet szerint a magyar tarkát kettős hasznosítású fajtaként kell tenyészteni.
Kedves Erzsébet, ahol a paprika, amit szintén elő kell nevelni, ott az édesburgonya is megterem. Persze más a palántanevelés. Lehetőleg január végén vegyen egy ép egészséges példányt akárhol és a lakás legmelegebb napos ablakában, és a páratartás miatt csukható átlátszó dobozban, nyirkos tőzegbenkell hajtatni. Vagy vizben, hogy a felső kétharmada kint legyen. Kb 3 hét után jelennek meg a kis rügyekből a hajtások, amiket 4-5 cm nagyság után akár vizespohárban tovább kell előgyökereztetni, majdkis cserepekben, meleg helyen továbbnevelni, miközben az eredeti gumó további hajtásokat hoz. Ha jól csinálja, május végére lesz 20-30kis palánta, amikből az erősebbekből szintén levághat vizbengyökereztetésre.. Túlkorán nem érdemes kiültetni a szabadba, mert hideg talajban úgyse megy semmire. Édesburgonya szaporítása | Food & Wine. Legkésőbb július közepéig érdemes szaporitani, és kiültetni, mert a későbbi már csak nagyon apró termést hozna, vagy semmit. Egy gumóból nekem sikerült a fagyok előtt kiásni majdnem 30 kilót. Érdemes kipróbálni.
sok sikert Sándor. képet nem tudom, hogy kell feltenni, csak rendes e mailen.
A gyökeresedéshez a dugványokat kis cserépbe (kb. Tíz centiméter átmérőjű) cserepes talajba vagy vízzel ellátott poharakba helyezheti. Rendkívül fontos egy világos, 20-25 Celsius fok közötti hőmérsékletű hely közvetlen napfény nélkül. A magas páratartalom elérése érdekében célszerű olyan transzmissziós dobozt használni, amely átlátszó burkolattal borítható. Ha a dugványokat tápanyagszegény talajban termesztik, körülbelül felüket az aljzatba helyezik, oldalukat enyhén megnyomják és kevés vízzel meghintik. Helyezze a dugványokat egy világos keleti vagy nyugati ablakba, és néhány naponta röviden vegye le a motorháztetőt. Körülbelül 10–14 nap elteltével elegendő gyökérzetnek kellett volna kialakulnia ahhoz, hogy az édesburgonyát ki lehessen ültetni. Ezt azonban csak akkor szabad megtenni, ha már nem fenyeget a késői fagy. A napfényes, védett hely, valamint a laza, tápanyagokban gazdag és humuszban gazdag szubsztrátum fontos a kötött növények számára. Az enyhe télen élő régiókban az édesburgonya áthelyezhető a mezőre, különben ideálisak az erkélyre vagy a teraszra elhelyezhető, legalább harminc literes nagyságú ültetvényesek.