"A rákbetegség igazi arcát a kínok mutatták meg. A mérhetetlen fájdalom kényszerített végül arra, hogy olyan mélyre ássak magamban, amennyire soha nem akartam, és olyan kegyetlenül számoljak le önmagammal, amire e nélkül a betegség nélkül soha nem lettem volna képes. " Szentesi Éva: A legfontosabbat utoljára hagytam Szentesi Éva fikciói is rendkívül sokkoló írások, ez a könyv azonban igaz történet lévén, akkora katartikus élménnyel szolgált, hogy napokig nem tudtam más olvasmányba fogi, és őszintén… nem is akartam! "Életem legnehezebb munkáját vállaltam magamra akkor, amikor elhatároztam, hogy megírom ezt a könyvet. Soha nem gondoltam volna, mekkora kihívás lesz érzelmileg visszautazni oda, ami majdnem a halálomat jelentette évekkel ezelőtt. " – olvashatjuk az írónő gondolatait a könyv előszavában. Szentesi Éva saját rákos megbetegedésének történetéről vall őszintén, nyersen, tabuk nélkül megmutatva betegsége legsötétebb pillanatait és a gyógyulás felé vezető utat. Az írónő méhnyakrákos volt és az orvosok mindössze húsz százalék esélyt adtak arra, hogy életben fog maradni.
Az Elpusztult civilizáció című szövegében a családon belüli erőszakot ábrázolja, erős képekkel. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Illatos, omlós, pikáns, kár, hogy csak a magáét mondja "Az igazat mondd, ne csak a valódit! " – így köszöntötte Thomas Mannt József Attila 1937-ben. Új könyvében Szentesi Éva csupán a valóságot ábrázolta, elbeszélései nem mutatnak túl önmagukon: pillanatfelvételek, minimalista prózanyelven elmesélt női történetek. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> "Sokkal többet kaptam a ráktól, mint amennyit elvett tőlem. " Ebben a könyvben végigkövethetjük Szentesi Éva gyógyulásának útját. Oláh Andrea Szentesi Évával, a szerzővel beszélgetett. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Mert igazából mind Kardos Margitok vagyunk, akik gyermekből kollégista tini, csóró pályakezdőből gazdag szerető, és röhögő barátnőből szerencsétlen feleség szerepekbe disszidálhatunk ide-oda. 24 darab női sors, egymással át- meg átszőtt történetfüzér mint megannyi mozaik kocka az életükből, életünkből.
Szentesi Éva író, rákellenes aktivista, a WMN szerzője. Nemrég megjelent kötetében kendőzetlen őszinteséggel beszél többek között a méhnyakrák diagnózisáról és a gyógyulás lépéseiről. Húsba vágó, szinte letehetetlen olvasmány belső harcokról, menekülésről és újrakezdésről. Ajánlónk egy könyvről, amely mellett nehéz szó nélkül elmenni. "2015. május 13-án megkaptam életem legfontosabb eredményét: negatív lett a PET CT eredményem, azaz a teszt szerint a daganat tökéletesen eltűnt a szervezetemből. Azért is volt nagy szó ez, mert az orvosok ennek leginkább nulla, de legfeljebb is maximum egy százalék esélyt jósoltak. Azóta eltelt szinte percre pontosan öt év, az állapotom fontos fordulóponthoz érkezett, s a legfrissebb eredmények még mindig negatívak. Ez a könyv részben ennek az ünneplése, részben pedig egyfajta tudás és élményanyag átadása. Ebben a kötetben benne van mindaz, amit megtanultam a lelkemről és a fizikai valómról a sokszor fájdalmas gyógyulás és testi-lelki rehabilitáció kőkemény évei alatt" – áll "A legfontosabbat utoljára hagytam" borítóján.
Szentesi Éva akkor sem adta fel, amikor az orvosok azt mondták neki, hogy nem fog meggyógyulni az áttétes méhnyakrákból. Szerencsére a betegsége már csak a múlté. A pénteken megjelenő Hamvaimból című könyv kapcsán beszélgettünk vele. Kevés olyan ember van, aki ne találkozott volna a történeteddel. Miért érezted fontosnak, hogy annak idején kiállj a nyilvánosság elé? Amikor 2013 decemberében, hosszas félrekezelés után diagnosztizáltak, akkor az összes méhnyakrákkal kapcsolatos fórumot felkutattam, mert túlélési esélyekre, statisztikákra, gyógymódokra voltam kíváncsi. A fórumok siralmas statisztikája pedig az volt, hogy amíg az északi országokban évente egy nő hal meg méhnyakrákban, addig nálunk, Magyarországon naponta egy. És hogy tízből kilenc nőnek ugyanúgy kezdődik a története, mint az enyém. Ekkor döntöttem el, hogy írni és beszélni fogok a történetemről, mert igencsak úgy tűnt akkor, hogy a daganatos betegséget érintő edukációból hiányzik jó néhány szelet itthon. Mire tanított meg a betegséged?
Szentesi Éva nyíltságáról és karcos iróniájáról ismert bloggerből lett online újságíró, igazi "self-made woman". Gyermekkorától rajzolt, művészeti iskolákban szerzett képesítést, eredeti szakmáját tekintve díszlet- és jelmeztervező, de végül az írás felé terelte az élet. 2011-ben indította el Rúzs és Tükör nevű blogját. Ekkor kezdett el komolyan foglalkozni az írással – szerelemről, életmódról, világnézetről, férfiakról és nőkről. Hamar utolérte a siker, tehetségére népes rajongótáborán túl a szakma is felfigyelt. A blog indulása után fél évvel fedezte fel a tulajdonosa, először Kékharisnya címmel rovatot vezetett az online oldalon, majd szerkesztővé, illetve 2013-tól főszerkesztővé lépett elő. Ugyanebben az évben súlyos, áttétes méhnyakrákot diagnosztizáltak nála, de ő elhatározta, hogy betegségét nem kezeli magánügyként, hanem kiáll a nyilvánosság elé, és elindította rákellenes kampányát. A kampány hatására több száz nő ment el szűrésre, köztük volt olyan is, akinek még éppen időben fedezték fel a rákmegelőző állapotát.
Kopogós cipőről, Barbie babáról és arról álmodozik, hogy az anyukája, amikor nagy ritkán hozzá szól egyáltalán, ne úgy szólítsa, hogy,, Mari, fiam". Nem csoda hát, hogy amint... Kardos Margit disszidál Ez a könyv legalább annyira szól a férfiakról, mint a nőkről. Míg szereplői az emberi kapcsolatok szövevényességéről mesélnek, a háttérben megjelenik a gyermekkor, ahonnan az elbeszélő érkezik. Egy, a nyolcvanas években felnövő kislány, egy csapongó, bizonytalan, fiatal... Kardos Margit disszidál [eKönyv: epub, mobi] Hamvaimból [eKönyv: epub, mobi] Ki ez a vagány csaj, aki lazán bemutat a halálnak, kétszer is megnyeri ellene a csatát, és aztán arra teszi föl az életét, hogy felhívja a figyelmet a rákszűrés fontosságára?,, Te vagy a felelős a saját testedért! " - mondja. Már eddig is nagyon sok nő életét mentette meg... HÉT 1993 októbere Anya bokája vékony. Nézem az ágy alól. Ide bújtam el, mert rendetlen voltam megint. Anya nem tudja, hogy itt vagyok, próbálom halkan venni a levegőt, nehogy észrevegyen.
Az csak egy része, hogy elveszítettem a méhemet, de ezenkívül még sok minden más is megváltozott, amire nem lehet igazán felkészülni. Ezzel szembesülni pedig igazi mélypont volt, de nem a legerőteljesebb. Fél év tünetmentesség után, amikor visszajött a tumor, és már rendes fájdalommal is járt, ami jelen volt a nap huszonnégy órájában, akkor értettem meg a ráknak az igazi természetét. Az a fájdalom tanított meg végül szembenézni azzal, hogy mivel is állok szemben. És ez a kegyetlen élethelyzet olyan dolgokat préselt ki belőlem, amire azt hittem, sosem leszek képes. Szembe kellett néznem azzal, hogy ebben a betegségben elveszíthetem az életemet. El kellett tehát fogadnom, hogy lehet, belehalok. Az igazi holtpont ez volt. – Hogyan változtatta meg az életed a betegség? – Bármennyire is furcsán hangozhat ez, de többet kaptam ettől a betegségtől, mint amennyit elvett tőlem. A legfontosabb változás az, hogy sokkal tudatosabban élek, és a lehető legtöbbet teszem azért, hogy ne legyek ismét beteg.
Igaz, pár kütyüt, így a táblafelismerőt, a radaros tempomatot, a fáradtságfigyelőt, vagy a holttérfigyelőt a Hyundai extralistáján hiába keresnénk. Amúgy a Santa Féből van 150 lóerős, elsőkerekes, kézi váltós alapmodell 8, 5 millióért, ami nem tekinthető olcsónak a közvetlen konkurenciához képest, igaz, drágának sem. Már régen voltak azok az idők, amikor a koreaiak csak az olcsó árral és a sok extrával hódítottak: ma már a vetélytárs autókkal egyenértékűeket gyártanak, miért is adnák olcsóbban őket. Műszaki adatok Hyundai Santa Fe 2. 2 CRDi 4WD aut. Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 2199 cm 3. Furat/löket: 85, 4/96 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 145 kW (197 LE)/3800. Nyomaték: 436 Nm/1800-2500. Sebességváltó: hatfokozatú automata. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa. Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4690/1680/1880 mm. Tengelytáv: 2700 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1628/1639 mm. Tömeg: 1800 kg. Terhelhetőség: 508 kg. Csomagtartó térfogata: 585-1680 l. Üzemanyagtartály térfogata: 64 l. Menetteljesítmények, fogyasztás.
Az olvasó ilyenkor teljes joggal jegyzi meg, hogy oké, de legalább az újságíró vegye elő a kezelési útmutatót, ne fogalmatlanul szidja az autót. Hát elővettem: megsárgult éppen nem volt a kezelési könyv, de a fejegység vonatkozásában már kissé elavult. Hosszasan tárgyalta a kazettás magnót, volt talán pár szó a CD-tárról, de az érintőképernyős változatról nem tudott. Aztán felhívtam a forgalmazót, mégis, mi ez az anomália, és persze ügyesen kidumálta magát. Az érintőképernyős, navigációs fejegység nincs a felszereltségi listában. 400 ezer forintba kerül, viszont tavaly november óta promóajándék, bármilyen Santa Féhez. Ingyé'?! Zsír a motyó, gyerekek! Az ülés keményen kényelmes, de sajnos csak billegetni lehet, az ülőlap magasságát állítani nem, pedig fejtér van elég, kipróbáltam volna magasabban, mert a Santa Fé SUV-nak inkább alacsony. A külső tükrök túl nagyok, mármint túl szélesek. Nem tudom, ki volt ez a pesszimista tervező, aki szuper szélesvászonban akarta élvezni a mögöttes forgalmat: még a külső, aszférikus részt levágva se marad holt tér.
Pedig próbálgattam a forgalomban; én egy 4-5 centit szívem szerint lemetélnék. Viszont összességében inkább sportos. Én egy SUV-tól kicsit több ringatózást várnék, ez inkább crossover, illetve nem is inkább, hanem az: a Nissan Murano - BMW vonal. Azt tudja, ami kell mindenkinek, aki nem vadász. Kulturáltan, de sportosan fut és kanyarodik, kanyarban vészfékre nem dobja el a farát, viszont a tesztautóban valami gond van az ABS-szel. Kicsit kerreg, de az autó szép, szabályos dupla gumicsíkot húz minden satuzásra. Csak mondom, lehetne egy kicsit magasabb. Az ötfokozatú automata váltóról nem jut eszembe semmi, tehát teljesen normálisan vált, amikor kell. A fokozatkiosztás jó, mert városban a legkisebb taposásra megindul, ahogy kell, elindulni, besorolni is lehet vele. Nagyobb tempónál meg úgyis mindegy, mit csinálunk, hiszen ez a 2, 2-es hengerűrtartalom ennyit tud. 140-is elég jól megy az autó, országúton előzni is tudunk, bár egy ekkorka dízel 100 feletti padlózásra úgyis csak A gulya halálsikolya című zs-kategóriás animálhorror utószinkronjának jó.
Viszont egyetlen súlyos fogyatékossága van neki: nem reteszel sem P-ben, sem máshol, tehát a fék megnyomása nélkül bárhová, bármikor rángathatjuk. Az meg nem jó, mert egy, már elöl ülő tizenéves gyermek egy nem megfelelő pillanatban játékból előre-hátra tolja, és kész a koccanás. Hogy már ne vizionáljunk bulvárosan rögtön kompról vízbe ugratást, meg ilyesmiket. Hogy maradhat egy autóban ekkora hiba? 2, 2, 150 ló, Európába megteszi A 2, 2-es dízel tűnik a jobbik vételnek, a 2, 7-es benzines látatlanban sovány lesz ide, illetve nem nyújt annyi pluszt, a 3, 3-as V6-os benzinest meg a 242 lóerejével nálunk nem forgalmazzák. Igazából mindegy is: nehezen tudom elképzelni, hogy nálunk valaki benzines koreai hobbiterepjárót vegyen. Meg persze a forgalmazó se nagyon tudja elképzelni, hiszen bár a -n szerepel a kínálatban benzines modell, igazából nem forgalmazzák. 10, 7 millióért van már BMW X3-as kétliteres dízellel, ami persze kisebb, és ez még a nullextrás, de mégiscsak egy BMW. Viszont nem Szent Hit a neve, ami az autó-nómenklatúra egyik legbizarrabb húzása a Patentwagen óta.