40 perc A Zöldséggel töltött csirkemell hozzávalói: 4 csirkemell filé, 1 sárgarépa, 10 dkg gomba, 10 dkg rsó, 10 dkg, só, bors, szerecsendió, p. zöld, 6 dkg liszt, 5, 1 radicsompüré, 1 dl fehérbor. A Zöldséggel töltött csirkemell elkészítési módja: A zöldségeket sós vízben főzzük puhára, leszűrjük és kihűtjük, majd jttal összekeverjük és fűszerezzük. A llfiléket kiklopfoljuk, enyhén megsózzuk, egyik felére halmozzuk a zöldséges masszát, majd a másik felét ráhajtuk és megtűzdeljük fogvájósztbe forgatjuk és közepes lángon olajban megsütjük (kb. 3-3 perc oldalanként). A visszamaradt zsiradékban a lisztet és p. pürét elpirítjuk, majd kevés vízzel és borral mártássűrűségűre főzzük. A fogpiszkálókat kivesszük, majd a húst ferdén felvágjuk és a boros pecsenyelével leöntve tálaljuk. Kategória: Húsételek receptjei A zöldséggel töltött csirkemell elkészítési módja és hozzávalói. Zöldséggel töltött csirkemell | Receptváros. Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Akkor tudod szépen szeletelni, ha a hústekercs kihűl. Májjal töltött csirkemell Hozzávalók 4 személyre 2 db csirkemellfilé 20 dkg csirkemáj 1 bögre rukkola 1 db paprika 1 db vöröshagyma 0. 5 db póréhagyma 1 teáskanál majoranna só bors olaj Előkészítési idő: 15 perc Elkészítési idő: 35 perc Elkészítés: A csirkemelleket öblítsd le, majd itasd le róluk a nedvességet. Egy éles késsel középen vágd be, és nyisd szét, majd kicsit klopfold ki. Sózd, borsozd ízlés szerint. A csirkemájat tisztítsd meg, és vágd kis darabokra. A hagymát aprítsd fel, kevés olajon dinszteld meg, tedd rá a májat, majd szórd meg borssal, majoránnával, és kevergetve süsd meg. A végén sózd csak meg. Húzd le a tűzről, és hagyd kihűlni. A rukkolát, a póréhagymát és a paprikát is mosd meg, csepegtesd le. Rakd a csirkemellre a májat és a zöldségeket. Csavard fel, tűzd meg fogvájóval vagy hústűvel, hogy ne nyíljon szét. Megsütheted serpenyőben, bő olajban, közepes lángon, de sütőbe is teheted, ott 180 fokon körülbelül 30-35 perc alatt készül el.
Hozzávalók: 4 csirkemell filé, 1 sárgarépa, 10 dkg gomba, 10 dkg rsó, 10 dkg, só, bors, szerecsendió, p. zöld, 6 dkg liszt, 5, 1 radicsompüré, 1 dl fehérbor. Elkészítés: A zöldségeket sós vízben főzzük puhára, leszűrjük és kihűtjük, majd jttal összekeverjük és fűszerezzük. A llfiléket kiklopfoljuk, enyhén megsózzuk, egyik felére halmozzuk a zöldséges masszát, majd a másik felét ráhajtuk és megtűzdeljük fogvájósztbe forgatjuk és közepes lángon olajban megsütjük (kb. 3-3 perc oldalanként). A visszamaradt zsiradékban a lisztet és p. pürét elpirítjuk, majd kevés vízzel és borral mártássűrűségűre főzzük. A fogpiszkálókat kivesszük, majd a húst ferdén felvágjuk és a boros pecsenyelével leöntve tálaljuk. Elkészítési idő: 40 perc A receptet beküldte: PIROS35
Amerikában már a felfedezések előtt virágzó indián kultúrák voltak, mely kultúrák létrehozóinak ősei mintegy 35 ezer évvel ezelőtt keltek át Ázsiából, a még szárazföldi utat jelentő Alaszkán keresztül. Míg a portugálok dél felé, a spanyolok nyugatnak próbálkoztak India és Kína eléréséhez a 15. században. Az őslakos indiánok közül a legismertebb népek az Észak-Amerikában élő irokézek, a dakoták és a komancsok, illetve Dél-Amerikában a patagónok, a jamanák. Mexikóban a 3. századtól a 9. századig állt fenn a maja óbirodalom, másodvirágzásuk a Yucatan-félszigeten a 16. század elejéig tartott. A toltékok a 9-13. század között építették ki birodalmukat, őket pedig a 12-13. században az aztékok hódították meg és ezzel megszerezték Mexikó nagy részét (fővárosuk Tenochtitlan). Peru, Equador és Chile területén a 10-15. században a chimu kultúra virágzott, őket az inkák igázták le és alapították meg birodalmukat, mely a spanyol hódításig állt fenn. A spanyol uralkodók, Ferdinánd és Izabella az Indiába vezető nyugati átjáró felfedezésével bízták meg Kolumbusz Kristóf ot, aki 1492-től négy hajóutat vezetett az újvilág felé.
Azt mindenki tudja, hogy Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. Ő volt az első, aki átkelt az Atlanti-óceánon, és hajóival horgonyt vetett az amerikai kontinens partjainál. Viszont adja magát a kérdés: ha ő fedezte föl Amerikát, miért nem ő lett a névadója? Miért nem Kolumbiának hívják az egész kontinenst? Lássuk, hogy is volt ez a történet. Kolumbusz 1451-ben született az olaszországi Genovában. 1476-ban Portugáliába költözött, hogy térképkészítő manufaktúrát indítson. Akkoriban – a Nagy Felfedezések Korában – Portugália volt a világ legjelentősebb hajós nemzete: ők fedezték fel Madeirát, az Azori-szigeteket, illetve végighajóztak Afrika nyugati partján is. Kolumbusz ott akart lenni az események sűrűjében. Európának viszont nagy szüksége volt egy közvetlen tengeri útra Indiába. Az Oszmán Birodalom megakadályozta, hogy az európai hajósok áthajózzanak Konstantinápolyon, és ők őrizték Észak-Afrikát és a Vörös-tengert is. Kolumbusz úgy gondolta, hogy nyugat felé hajózva is elérhetnék Indiát.
Ez a bankjegy az első abban a folyamatban, amelyben lecserélik az Egyesült Államok fizetőeszközének papírpénz címleteit. A csere érdekessége, hogy a tervek szerint a bankjegyek nem kizárólag zöld színűek lesznek. Kiderülhet a Kolumbusz-sír titka A spanyolországi Sevillában exhumálták azt a ládikát, amely feltehetőleg a nagy felfedező, Kolumbusz Kristóf földi maradványait tartalmazza. Egy DNS-teszttel azt a több mint húsz éve folyó vitát kívánják lezárni, amit Sevilla és a dominikai Santo Domingo katedrálisa vív a megtisztelő címért: ők őrzik Kolumbusz csontjait. Fossett Kolumbusz babérjaira tör a Playstationnel Újabb csúcsot állított fel Steve Fossett a Playstation nevű katamaránnal: a különc amerikai milliárdos tizenkét tagú csapatával 229, 5 óra alatt vitorlázott a "kolumbuszi" útvonalon Cádizból San Salvadorba. Indiánok a fejlesztési tervek ellen Mexikóban és Közép-Amerikában indiánok tüntettek Kolumbusz Kristóf partraszállásának 510-ik évfordulója alkalmából egy regionális fejlesztési terv ellen, amit a leigázás új formájaként értelmeznek.
Leif Eriksson és Bjarni Herjúlfsson vikingek körülbelül 500 évvel Columbus előtt érkeztek Európából az amerikai kontinensre. Nincs megbízható bizonyíték Amerika további felfedezésére. A 19. században Amerika felfedezésének 400. évfordulóját 1892-ben ünnepelték Madridban és Londonban, de szertartásokkal és felvonulásokkal Bostonban, Clevelandben, St. Louisban, Baltimore-ban és sok más amerikai városban is. New York ötnapos kolumbiai ünnepségnek adott otthont, Chicago pedig 1893-ban rendezte meg a pompás világ kolumbiai kiállítását, amely Kolumbuszt és Amerika felfedezését is megünnepelte. Az 500. évforduló során, 1992-ben azonban a "felfedezés" kifejezést politikailag helytelennek kritizálták, különösen az Egyesült Államokban. Felhívta a figyelmet revizionista történészek és bennszülött amerikai aktivisták, szociális a mély, gazdasági, biológiai és ökológiai hatások a "felfedezés" Amerika, végül azt jelentette, hogy a hivatalos oldalon a "találkozás" ( találkozás), hanem a "felfedezés" ( felfedezés volt beszélt).